Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-441

 nemzetgyűlés 441. ülése 1925. évi július hó 4-én, szombaton. 449 állapítanak meg az izgatás és rágalmazás miatt elitéltekkel szemben, amennyiben ezekre a deliktumokra az aktiv választójognak sok esetben 5—10 évig terjedő elvonását, a passzív választójognak pedig egyszersmindenkorra való elvonását fűzik hozzá következmények gyanánt. A t. ellenzék szónokai hangoztatták, hogy ezek a delikfumok legnagyobbrészben politikai jellegűek lévén, általában az izgatások és rágalmazások miatt történt elitéléseknél aránytalanul nagy részben szerepelnek ezek a politikai intenciókból, politikai célzattal elkövetett ilyen deliktumok. Hangsúlyozták továbbá azt is, hogy az ellenzéki pártok ezen deliktumok jogfosztó hatálya szempontjából sokkal hátrányosabb helyzetben vannak, mert szerintük politikai viszonyaink között szinte csak ilyen szélsőséges eszközök igénybevételével számithatnak sikerre a küzdelemben és épen azért a maguk részéről nem találják méltányosnak, hogy az izgatásnak és a rágalmazásnak ezek a súlyos következményei akkor is beálljanak, ha ezek a törvénj^ életbelépése előtt követtettek el, illetőleg ezek miatt akkor ítéltettek el, annyival is inkább, mert — mint mondják — ezeknek a deliktumoknak elbírálásánál, minősítésénél a szubjektív megítélésnek döntő szerepe van. Bár nem tudom mindenben osztozni ezen álláspont indokaiban, tagadhatatlan, hogy e dilektumok a múltban nem követtettek volna el olyan nagy számban, ha az elkövetés idején azok jogíosztóhatásáról az illetők már tudomással bírtak volna. Épen ez indította a bel ügy minister urat a vita során a kormány nevében arra a kijelentésre, hogy ezeket a szempontokat az átmeneti és vegyes rendelkezéseknél honorálni fogja. A magam részéről a legteljesebb mértékben osztozom ebben a felfogásban, nemcsak méltányossági szempontból, hanem azért is, rnert remélem, hogy eme felfogás kodifikálásával lényegesen sikerül enyhíteni a politikai pártok között elmérgesedett viszonyt. Meggyőződésem szerint a Ház minden oldalári ülő képviselők a fontos belpolitikai kérdések között is elsőrangú feladatnak tekintik a szinte féktelenségig elfajult szenvedélyesség, ellenségeskedés és gyűlölködés leszerelését, megfelelő politikai atmoszféra megteremtését és a normális pártközi érintkezés helyreállítását. Épen ezért ennek a 32 napos vitának a végén, amely mutatott ugyan fei szenvedélyes jeleneteket, de mutatta a megértésnek, a pártok közötti közeledésnek is biztos jeleit, vagyok bátor a 190. §-hoz a következő módosítást előterjeszteni. Az első bekezdés ezen szavai után : »egyidőben lép életbe«, a következő uj bekezdés beillesztését javaslom (olvassa) : »A jelen törvény 7. és 10. §-ának alkalmazásánál a választójogból vagy a választhatóságból kizáró okként csak az olyan rágalmazás vagy izgatás miatt történt elitéltetés jöhet tekintetbe, amelyet a jelen törvény hatálybalépte után követtek el». Javaslom továbbá, hogy a második bekezdés következő eredeti szövege (olvassa) : »Mihelyt a megalakuló felsőház működését megkezdi, a most együttülő nemzetgyűlés az országgyűlés képviselőházaként működik tovább«, a következő hozzátétellel bővíttessék ki : »És evégből újra alakul«. Nagyon természetes ugyan, hogy ennek be kell következnie, mindazonáltal minden félreértés elkerülése végett, ennek kimondása szükségesnek látszik. Végül javasolom, hogy az eredeti harmadik bekezdés második mondata, amely a képviselők által letett esküről szól, miután az eskü intézménye töröltetett, szintén kihagyassék. Ennekfolytán tehát a 190. § három első bekezdése helyére öt bekezdésre osztva a következő szöveget vagyok bátor előterjeszteni. NAPLÓ. XXXIV. 1. Ez a törvény a felsőházról szóló törvénnyel egyidőben lép életbe. A második bekezdést, amely az izgatásra és rágalmazásra vonatkozik, már voltam bátor felolvasni, talán fel méltóztatnak tehát menteni attól, hogy mégegyszer felolvassam. (Helyeslés.) 3. »A jelen törvény 183. §-ának a ma hatályban álló jogszabályoktól eltérő rendelkezései csak arra a közszolgálati alkalmazottra irányadók, akit a jelen törvény életbelépte után választanak meg országos képviselővé«. 4. »Mihelyt a megalakuló felsőház működését megkezdi, a most együttülő nemzetgyűlés az országgyűlés képviselőházaként működik tovább és avégből újra alakul». "5. »A nemzetgyűlésből alakuló képviselőházra — átalakulásától kezdve — ennek a törvénynek rendelkezéseit kell alkalmazni«. A többi szakasz szövege változatlanul maradna. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Nincs senki feljegyezve Elnök : Kiván-e még valaki felszólalni? (Nem !) Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur sem kivan szólni, a tanácskozást tehát befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 190. §-szal szemben 5 bekezdésre osztott uj szöveget javasol az előadó ur. Az előadó ur indítványát tehát szembe fogom állítani az egész 190. §~szal. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 190. §-t eredeti szövegezésében, szemben az előadó indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Nem !) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadja el, igy azt az előadó ur módosító indítványával jelentem ki elfogadottnak. A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt véglegesen befejeznők e szakasz tárgyalását, egy tegnap véletlenül elkövetett mulasztásomat akarom jóvátenni. (Halljuk ! Halljuk !) A 180. § tárgyalásának befejezése alkamával munkatársaimmal tanácskozván, abban az időpontban léptem be a nemzetgyűlés üléstermébe, amikor a szavazás folyt, igy tehát nem reflektálhattam a túloldalon ülő képviselő urak felszólalására. Röviden kívánom e célból a t. Ház türelmét igénybe venni. A 180. §-szal szemben az igen t. képviselő urak mindenekelőtt azt az intézkedést kifogásolták, amely módot ad arra, hogy a mandátum megsemmisíthető legyen akkor, ha valaki a magyar hazához és a magyar nemzethez tartozó köteles hűség ellen vét. Azt mondták egyes képviselő urak, hogy ez a nemzethez való hűség a politikai események behatása alatt különbözőképen magyarázható és főként különböző értelmet nyer a forradalmi időszakokban. Azt hiszem, a törvényalkotásnál mégsem szabad forradalmi időszakokkal számolni, mert hiszen ezek az élő törvényeket is rendesen felborítják. (Rupert Rezső : Most is forradalom van !) A törvény nem arra az időre létesül, amikor a törvények hatálya úgyis megszűnik, hanem arra az időre, amikor a törvénytisztelet az országban fennáll. Nem hiszem, hogy szükségünk lenne a jövendőre nézve ilyen forradalmi eshetőségre gondolni, hanem azokkal a normális közjogi és alkotmányos állapotokkal kell számolnunk, amelyek egyedül alkalmasak arra, hogy az ország fejlődését elősegítsék. Ilyen viszonyok között pedig nem hiszem, hogy legyen eshetőség és mód arra, hogy magyar ember és magyar ember között különbség álljon fenn annak megítélése dolgában, hogy mi a nemzethez és a hazához való hűség és mi ennek a megszegése. Kifogásolják továbbá a képviselő urak, különösen Lendvai István t. képviselőtársam, hogy 65