Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

A nemzetgyűlés 440. ütése 19.25. évi július hó 3-án, pénteken. 437 gyedik és ötödik pontjában foglaltatik, épugy elárulták a 31. pontot, mert ebben egy utasítás van. Mit mond a 31. pont ? (Zaj a jobboldalon. — B. Podmaniezky Endre : Miféle vörös könyv az '?) A keresztény, keresztyén kisgazda, földmives és polgári párt programmja. (Peyer Karoly: Az önök pro gramm ja van benne ! —B. Podmaniezky Endre : Dehogy !) Bolseviki könyv, önök adták ki hivatalosan. (Derültség, ) B. Podmaniezky Endre: Ezt súgta Létay ?) Nem kell nekem súgni, legyen nyugodt ! Önöknek fekete ez a könyv, nekünk az öröm piros szinét hordozza, mert önök elárulták programmjukat, mi ellenben a fejükre örvendezve olvassuk rá. A 31. pontban benne van az utasítás. Azt mondja a 31. pont (olvassa, ): »Azt a képviselőt, aki működésében programmunkat megszegi, törvényhozási utón kívánjuk kényszeríteni arra, hogy képviselői mandátumát a választóinak visszaadja.« (Zaj a jobboldalon) íme tehát utasításokat fogadtak el. (Peyer Károly : Podmaniezky báró erre lemond !) A Parlamenti Almanach hivatalos példányában fektette le prorammját a keresztény-keresztyén-kisgazda-polgári-neológ és ortodox kormánypárt. (Derültség a jobboldalon. — Közbeszólások a balközépen, j Azóta a szijat fogják és a fogukat szijják. íme tehát önök nem bánthatják az interm cionálét, mert rá vannak szorulva, másodszor nem bánthatják az utasítást, mert programmjuknak 31. pontjában benne van az utasítás. Amint a titkosságot, ugy ezt is elárulták önök. (Peyer Károly : Csak a választás tartamára volt érvényes ! — (Lendvai István: A zsidó internacionáléval vannak összeköttetéseik ! — (Peyer Károly : Csak a választás tartamára, azután nem fontos ! — Zaj. — Elnök csenget ) Sajnálom hogy e pillanatban az igen t. belügyminister ur nem tartózkodik a teremben. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) A belügyminister ur a tegnapi tárgyalások során egyik javaslatom megindokolásánál azt vetette közbe, hogy én nem értek ehhez a törvényjavaslathoz. Én megértem az igen t. belügyminister urat, aki nem érti azt, hogy én nem értek ehhez a törvényjavaslathoz. (Derültség.) Megértem, mert minister ur, aki pákájának elején kitűnő kupléiró volt Budaoesten, a Contrat social és a francia világforradalmat háromnegyedórán keresztül ugy magyarázta, hogy a végén kilyukadt, mint konklúzióra, a szavazás nyíltságának kötelező voltára. Ezek után én mindent megértek, amit a t. belügyminister rólam mond. Ha ő a Contrat social, a francit forradalom és Montesquieu után a nyilt szavazásra lyukadt ki és azt tartotta konklúziónak és szükségszerűségnek, ezek után én mindent megértek. Azt mondom a minister urnák: »Qui se ressemble s'assemble, megtalálta a kormány ministerét és a minister a pártját. (Élénk éljenzés és taps jobbfelöl. Felkiáltások a jobboldalon : Hogg volt ?) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !/ Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az előadó ur által javasolt uj szöveget, szemben Lendvai István és Farkas Tibor képviselő urak módosításaival elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget élfo gadta, Farkas Tibor és Lendvai István képviselő urak indítványát pedig elvetette. Következik a 182. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző' (olvassa a 182. §-t). Rupert Rezső ! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Ebben a 182. §-ban van egy nagyon veszedelmes rendelkezés. Egyébként ellenszenves rendelkezések is vannak benne, rendőri intézkedések, hogyan lehet valakit a Házból eltávolítani. Ehhez nem akarok hozzászólni. A szakasz 3. bekezdése azonban azt mondja, hogy azok a cselekmények, amelyek le vannak irva a szakasz előző bekezdéseiben, nem esnek a mentelmi jog védelme alá Azt hiszem, a mentelmi jog olyan hatalmas intézmény, amelyet ezenkívül védelmez a tradíció is, hogy nem érdemes ilyen szinguláris, egyetlenegy esetre vonatkozó intézkedéssel ezt a nagy alkotmányos elvet keresztültörni. (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Méltóztassanak helyeiket elfoglalni ! Rupert Rezső : Nem érdemes keresztültörni az általános elvet, hogy ezek a cselekmények, amelyekről itt a szakaszban szó van, kivettessenek a mentelmi jog védelme alól. Hiszen, t. képviselőtársaim, itt is csak azt mondom, hogy minden eset más lehet. Nem lehet egy kalap alá venni mindent. Talán egyik vagy másik esetben a közvélemény felfogása s a rokonszenv és ellenszenv megítélése szerint is helyes lenne, hogy egy képviselőt a mentelmi jog felfüggesztése nélkül le lehessen tartóztatni, hogy ezekben az esetekben feltéllen ura legyen az üldöző hatóság a képviselőnek. Hát helyes, sok esetben ezt talán meg lehetne érteni. Lehetnek azonban más esetek is. Ha csak egyetlen eset is lehet, amikor ezen rendelkezés alkalmazása ellenérzést, ellenszenvet váltana ki, már azért sem érdemes, hogy a mentelmi jog alól a képviselőt ilyen cselekmény esetén kivegyük. Hiszen — valljuk meg — tulajdonképen nagyon súlyos büntetendő cselekményről nincs szó. Megérteném, ha gjilkosságról vagy efféléről volna szó, de most eg}

r képviselőt, akit rabláson nem érnek rajta, hanem ki rablást követ el, vagy gyilkosságot és ez egész bizonyos, nem is tagadja, miután nem érik rajta, nem lehet letartóztatni. Ezt a mentelmi jog megvédi, ellenben aki azt a semmi : egészen kis cselekményt követi el, hogy az elnök engedelme nélkül megjelenik a Házban, vagy nem akar eltávozni, valami kis renitenciát tanusit, nem súlyosan büntetendő cselekményt követ el, azt ez a szakasz kiveszi a mentelmi jog védelme alól. Javaslom, hogy ezt a 3. bekezdést, amelyre semmi szükség nincs, törölje a nemzetgyűlés. Elnök: Kivan még valaki szólni 7 (Nem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetg3

7

ülés ! Ez az intézkedés, amelyet Rupert t. képviselőtársam kifogásolt, az 1920. évi I. t. c. 3. §-ból került beJe a törvényjavaslatba. Nézetem szerint nem is áll ellentétben a mentelmi jogra vonatkozó elvekkel, mert hiszen ha valaki magában a nemzetgyűlés termében és a nemzetgyűléssel szemben követ el bűncselekményt, még ha az nem is olyan súlyos, egészen logikus, hogj^ ezekben az esetekben, ahol maga a nemzetgyűlés tanuja annak, ami történt, a mentelmi jog a képviselőt ne védelmezze. Ezért kérem, hogy az eredeti szöveget méltóztassék elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá" nitom. Következik a határozathozatal. A 182. §. 1. és 2. bekezdése meg nem támadtatván azokat elfogadottnak jelentem ki. Kérdem a t. Házat: méltóztatik-e a 3. bekezdést elfogadni eredeti szövegezésében, szemben Rupert Rezső képviselő ur törlési indítványával, igen vagy nem 7 (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállni ! /Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget elfogadta, Rupert képviselő ur elleninditványát pedig elvetette. Következik a 183. §. Kérem a jegyző urat szíveskedjék azt felolvasni.