Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-440
418 A nemzetgyűlés 440. ülése 1925. évi július hó B-án, pénteken. gyűlölik egymást, az izgatás következményei tehát sokkal súlyosabbak lehetnek. A másik különbség, amelyet a normális viszonyok között való izgatással szemben látok, az, hogy mig normális viszonyok között el tudom képzelni, hogy elvégre valaki ideális eszmékért izgat, azért, mert \alami nagy vállalkozást kivan előidézni, addig a választásnál az izgatás nem ilyen ideális eszmékért szokott történni, hanem a legönzőbben azért, hogy valaki mandátumhoz jusson. Aki ilyen önző szempontból, ilyen önző okokból a saját maga haszna érdekében izgat, mindenesetre nagyobb bűnt követ el, mintha esetleg valamely újszerű és talán a társadalmat is veszélyeztető, de mégis teoretikus eszmét hirdet. Ezért kérem, méltóztassanak az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 155. §-szal szemben Györki Imre képviselő ur indítványt adott be, amely ellentétes az eredeti szöveggel s így a kettőt egymással szembe fogom állitani. Az előadó ur indítványa pedig csak pótlást tartalmaz. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a 155. §-t eredeti szövegezésében, szemben Györki Imre képviselő ur módositó indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadta el s így Györki Imre képviselő ur indítványa elesik. Kérdem most, méltóztatnak-e az előadó ur pótló indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A nemzetgyűlés az előadó ur pótló indítványát elfogadta. Következik a 156. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 156—159. § okát, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 160. §-l) : Az előadó ur kíván szólni. Poky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 160. § szerint vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő az, aki (olvassa) : »az igazolvány kézbesítése körül szándékosan vagy vétkesen késlekedik, vagy egyéb olyan visszaélést követ el, amelynek következtében egy vagy több választó a jelölésben nem vehet részt.« Az 59. §-nál méltóztattak akép határozni, hogy a szelvényrendszer elejtetett. Ennek logikus következménye, hogy itt is az a szigorú büntetési tétel töröltessék, mert hiszen ennek a beillesztése épen azért volt szükséges, hogy meg ne hiusittassék talán egy vagy több választónak a jelölésben való részvétele, amelyet a szavazási igazolvány szelvénye nélkül nem tudott gyakorolni. Ennélfogva ennek a szigorú büntetési tételnek az értelme itt megszűnt. Természetesen a hatósági közegnek egyébként a fegyelmi felelőssége teljes mértékben fenmarad. Ennélfogva tisztelettel indítványozom, hogy az 1. bekezdés 3. pontja töröltessék. Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Hegymegi-Kiss Pál ! Hegymegi-Kiss Pál : Tisztelettel kérem a tanácskozóképesség megállapítását I Elnök : Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. (Megtörténik.) A nemzetgyűlés nem levén tanácskozásképes, az ülést egy negyedórára felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A szó Hegymegi-Kiss Pál képviselő urat illeti. Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! Már a törvényjavaslat első részénél, ott, ahol a kizárási okokról volt szó, felhívtam az igen t. belügyminister ur és a nemzetgyűlés többségének figyelmét azokra a visszaélésekre, melyeket az ajánlási ivekkel szemben elkövetnek, mikor ajánlási iveket jogtalanul megsemmisítenek, megsemmisíttetnek vagy rendelkezésüktől elvonnak. Akkor azt javasoltam, hogy azok, akik ilyen cselekményben részesek, akik tehát ezzel a választói közakarat szabad kialakulását teszik lehetetlenné, ne lehessenek képviselők. A belügyminister ur akkor azt méltóztatott mondani, hogy sokkal helyesebb volna, ha ezek a rendelkezések a törvény büntető részébe kerülnének be és ott történnék gondoskodás szankcióról az ilyen választási visszaélésekkel szemben. Erre való tekintettel a 160. § 1. bekezdésének 3. pontjaként javaslom az előadó ur által amúgy is elhagyni javasolt szöveg helyett, hogy : »Aki ajánlási ivet jogtalanul megsemmisít vagy megsemmisíttet, vagy rendeltetésétől elvon vagy erejt«, az is elköveti az ebben a szakaszban kontemplált vétséget, amelyért 1 évig terjedhető fogház és 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetés jár, amenynyiben pedig ezt közhivatalnok vagy hatósági személy követné el, akkor 5 évig terjedhető börtön. Tisztelettel kérem javaslatom elfogadását. Elnök : Szólásra következik. (Senki.) Kérdem, kíván-e valaki szólani ? (Nem !) Ha senkisem kíván szólani, a vitát bezárom. A belügyminister ur kíván szólni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés, elfogadom a képviselő ur által javasolt módosítást. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. " Következik a határozathozatal. A 160. § 1. bekezdésének 1. és 2. pontja, a szakasz 2. és 3. bekezdése meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Az első bekezdés 3. pontjával szemben az előadó urnák törlési indítványa van, Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur pedig uj szöveget javasol. Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó ur és Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur módositványával, igen vagy nem? (Nem !) Az eredeti szöveget nem méltóztattak elfogadni. Kérdem már most, méltóztatnak-e elfogadni az előadó ur módositványát, mely szerint ez a pont teljesen töröltessék, szemben HegymegiKiss Pál képviselő ur indítványával? (Nem !) Kimondom tehát a határozatot, hogy uj 3. pontként Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur szövegét méltóztattak elfogadni. Következik a 161. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 161—163. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 164. %-t) : Rothenstein Mór ! (Nincs jelen !) Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik? (Senki!) Kérdem, kiván-e még valaki szólni? (Nem !) Ha senki sem kíván szólani, akkor a szakasz meg nem támadtatván azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 165. §. Forgács Miidós jegyző (olvassa a 165—170. %-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 171. §-t) : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! A 2. bekezdésben van egy rendelkezés, amely aggodalomra ad okot. A 171. § 2. bekezdésében ugyanis szó van a 157. §-ról. Aki ugyanis a 157. §-ban meghatározott valamely kihágást követ el, például csúfolódik vagy megdobál valakit, (Rarthos Andor : Megfélemlít I) vagy hasonló cselekményt követ el, arra nézve a 2. bekezdés azt rendeli, hogy az eljárást azonnal meg kell indítani. Jól van ; ez ellen még nem teszek kifogást, noha nincs oly nagyjelentőségű cselekményről szó, mert a 157. § szerint ezek csak 1 hónapig terjedhető elzárással büntethető kihágások. Az ellen azonban kifogásom van,