Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

A nemzetgyűlés 440. ülése 1925. évi július hó 3-án, pénteken. 419 hogy az illető tettest előzetes letartóztatásba lehessen helyezni. Kihágás miatt előzetes letartóztatásnak elvileg nincs is helye, de azonkívül visszaélésekre is adhat alkalmat, mert a 157. § szerint igen enyhe kis cselekmények is elkövethetők, például megszégyenítő cselekmények. Mi ez ? Megtörténhetik például, hogy amikor a jelölt bevonul, valaki hátat fordit neki. Itt a sértés az érzékenység fokától is függ. Könnyen megtörténhetik, hogy az ilyen apró semmiségért vagy felfujt valamiért, például egy Abzug-ért letartóztatják az illetőt. A maximális büntetés 1 hónapig terjedhető fogház. Meddig tarthatják az illetőt előzetes letartóztatásban ? Ezek a rendelkezések visszaélésekre adhatnak alkalmat, mert elég az, ha két-három ember ráfogja valakire, hogy ilyen cselekményt elkövetett. (Rakovszky Iván belügyminister : Tettenkapásról van szó !) A tettenkapás esete, ahogy ezt a büntető perrendtartás 142. §-a meghatározza, akkor is fenforog, ha nem maga a hatóság, a hatósági közeg, a rendőr vagy a csendőr kapja tetten az illetőt, hanem valaki által figyelmeztetve, a hatóság elfogja az illetőt. A büntető perrendtartás 142. §-a elég tágan határozza meg a tettenkapás esetét. A tettenkapás esete fenforog akkor is, ha a szemtanú által figyelmeztetve, a hatósági közeg üldözőbe vette az illetőt. Ezt megteheti egy rosszindulatú kortes vagy egy elfogult ember is és igy a választók tömegeit lehet letartóztatni. Különösen a választás napján lehet ennélfogva a választók tömegeit elzárni attól, hogy leszavazhassanak. (Barthos Andor : Nem a rendőri büntető biróság, hanem a járásbíróság dönt az előzetes letartóztatásról !) De amig odakerül, addig elmúlik a választás napja. A választás napjának reggelén agent provokátorok egy jelenetet csinálnak vagy elmennek egy csoporttal valahova, egy gyűlésre és elkezdenek zajongni, rendetlenkedni, abcugolni vagy más megszégyenítő kifejezéseket használni s akkor a választás reggelén tömegesen letartóztathatják a szavazókat. Az, hogy másnap, harmad- vagy negyednap szabadonbocsátja őket a járásbiró, már semmit sem ér, akkor a választásnak már vége. Nem lehet a visszaélésekre alkalmat adni, nem lehet ilyen rendelkezést ebben a törvényjavaslatban benthagyni s ezért indítványozom, hogy a szakasz második bekezdésében az »indítani« szó után következő szavak töröltessenek. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Feliratkozva senki sincsen ! Elnök : Kérdem, kiván-e még valaki szólni? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! A törvényeket minden országban ahhoz kell szabni, hogy a publikum lelki hangulata, a bűnözésre való hajlandósága ellen való védekezés mit tesz szükségessé. Magyarországon a választási izgalmak során rendesen majdnem minden választói gyűlést meg szoktak zavarni a legkülönbözőbb cselekedetekkel. Ez tette szükségessé, hogy ezek megakadályozására intézkedéseket vegyünk fel a törvényjavaslatba. Azért van szükség a letartóztatásnak a tettenkapáshoz való kötésére, hogy amidőn a gyűlés alkalmával a hatóság konstatálja, hogy valaki a gyűlést meg akarja zavarni, a hatóságnak ott rögtön módja és joga legyen ahhoz, hogy az illetőt ismétlések megakadályozása végett letartóztathassa. Ezért kérem, a szakasznak eredeti • szövegben való elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 171. § első bekezdését, mint meg nem íámadottat elfogadottnak jelentem ki. A 171. § második bekezdésével szemben áll Rupert képviselő urnák törlésre vonatkozó módosítása. Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben Rupert képviselő ur indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A Ház az eredeti szöveget fogadta el, Rupert képviselő ur inditványát pedig elvetette. Következik a 172. §. Kérem annak felolvasását I Forgács Miklós jegyző: (Olvassa a 172. és 173. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 174. §-t). Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Feliratkozva senki sincsen ! (Rupert Rezső szólásra jelentkezik.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak feliratkozni, nem olyan nagy fáradság az, és a házszabályok is előírják. A képviselő uraknak módjukban van később is jelentkezni, de hogy félreértés és zavar ne legyen, nyomatékosan kérem a képviselő urakat, méltóztassanak előre feliratkozni 1 A szó Rupert képviselő urat illeti ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! A javaslat ebben a szakaszban intézkedik arról, hogy, akik a választási küldöttség előtt nem jelennek meg s azután távolmaradásukat nem mentik ki, büntetendők és pedig meglehetősen súlyosan, jövedelmi adójuk arányában. Ez a szakasz egyúttal felsorolja azokat a mentesítő okokat is, amelyekkel az illető mulasztó választók egyrészt igazolással, másrészt pedig felebbezéssel élhetnek, kérve a reájuk kiszabott büntetés törlését. A törlési és felebbezési okok a következők : Ha a választáson résztvett az illető vagy távolmaradását időben kimentette, vagy, mert jövedelmi adója tévesen lett megállapítva. Szükségesnek tartanék ehhez a három okhoz még egy negj^edik mentesítő okot is felvenni. A vita során sokszor szó esett arról, hogy vannak 15— 20—30, sőt 40 kilométernyi távolságban lakó szavazók is. Akik a szavazóhelyiségtől 15 vagy akárcsak 10 kilométerre laknak is, azoktól nem lehet kívánni, hogy szavazni menjenek. Nem lehet ilyen szigorú büntetés alá vonni őket, hiszen megtörténhetik, hogy azért nem jelentek meg a választáson, mert olyan jelöltjük, akire leszavaznának, nincs, mind a két jelölt az ő meggyőződésükkel ellenkező politikát képviseli. Ezektől nem lehet kívánni, hogy befáradjanak a szavazásra. Az a kérdés, hogy be kell menniök igaz, el van döntve, de legalább azok részére, akik távolabb laknak, mentesítő okot kellene megállapítani, hogy az illető nem büntethető, ha a szavazóhelyiségtől hat kilométernél távolabb lakik. Amit a Szijj Bálint-féle javaslat elérni akart, az az, hogy a választók minél nagyobb tömegei leszavazzanak, azonban a szavazóhelyiségektől távol lakó választók száma úgyis kevés. Gyakorlati szempontból is kérem tehát, méltóztassék elfogadni az általam emiitett okot negyedik mentesítő ok gyanánt. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Urbanics Kálmán ! Urbanies Kálmán : T. Nemzetgyűlés ! Én a magam részéről szintén osztozom abban a véleményben, amelyet az előttem szólott igen t. képviselőtársam felhozott, hogy t. i. az ebben a paragrafusban megszabott büntetéseket túlszigorúnak tartja. Túlszigorúnak tartom ezeket a rendelkezéseket elsősorban épen azok miatt az okok miatt, amelyeket a t. képviselő ur is felhozott, de ezenkivül én még további okokat is tudok felhozni. Nemcsak távollakók vannak, hanem öreg emberek is, akiknek, ha két-három kilométerre laknak is, rendkivül nagy terhet jelent, hogy megjelenjenek a szavazatszedő küldöttség előtt és leadják szavazatukat. Akadnak esetleg gyengélkedő emberek, akikre nézve ez szintén nagy teher. Ezeknek orvosi