Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

À nemzetgyűlés 440. ülése Ï925. évi július hó 3-án, pénteken. 417 Következik a 152. §. Kérem a jegyző urat, { szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző: (Olvassa a 152. §-í). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az előbbihez hasonló indítványt terjesztek be a 152. § 2. bekezdésére vonatkozólag is. Elnök : Kivan még valaki szólani? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 152. § 1. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A 2. bekezdéssel szemben az előadó ur adott be egy módosító indítványt, amely ellentétes az eredeti szöveggel, s igy a kettőt egymással szembe fogom állítani. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 152. § 2. bekezdését eredeti szövegezésében, szemben az előadó ur módosító indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Nem 1) A Nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadván el, a 152. § 2. bekezdését az előadó ur módositvanyával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 153. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző: (Olvassa a 153. és 154. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 155. §-t) : Györki Imre ! Györki Imre : T. Nemzetgyűlés Î Az ebben a szakaszban az izgatásra vonatkozólag megállapított büntetési tételt túlszigorunak tartom, azonkívül az nincs összhangban büntető törvénykönyvünkkel. Büntető törvénykönyvünk az izgatásra vonatkozó büntetési tételt Két évig terjedhető államfogházban állapítja meg. Semmi értelme sincs annak, hogy, amikor büntetőtörvénykönyvünk két évig terjedhető államfogházbüntetéssel kivánja sújtani az izgatás bűncselekményét, akkor itt börtönbüntetéssel sújtsuk az izgatás elkövetését. Kifogásolom ezt a rendelkezést azért is, mert emlékeztet az izgatásnak a háború alatt elkövetett bűncselekményére, amikor azt börtönbüntetéssel sújtották. Minthogy jóval túl vagyunk a háborún, térjünk vissza a békés állapotra és ezért javasolom, hogy a 3 évig terjedhető börtön helyett két évig terjedhető államfogházzal legyen büntetendő a választás alatt elkövetett izgatás. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Szólásra senki sincs feljegyezve ! Elnök : Kiván-e még valaki szólani ? (Rupert Rezső szólásra jelentkezik.) Rupert Rezső képviselő ur kivan szólani. Rupert Rezső : Igen t. Nemzetgyűlés ! A reputáció érdekében, hogy ne hozzunk olyan törvényeket, amelyek kiforgatják az eredeti kódexeket a maga formájából és rendszeréből, én is csatlakozom Györki Imre t. képviselőtársam javaslatához. Nem tudjuk, kivel történik majd meg az, hogy azt mondják rá, hogy izgatott, mert hiszen izgatás és izgatás között óriási különbségek vannak . Lehetnek sokszor igen nemes egyéniségek, idealisták, akik beszédet mondanak, amelyben talán valami uj utat, uj irányt törnek, a ma fennálló rend vagy felfogás szempontjából egy cseppet sem veszedelmeset, azonban odakerülnek a biróság elé s akkor egy közönséges, dehonesztáló büntetéssel, börtönnel, sújtják őket. Tényleg ez a 155. § háborús reminiszcencia, sőt sajnos, nemcsak háborús reminiscertcia, hanem még mindig élő, tartó valóság, mert hiszen az 1912. évi LXIII. te. alapján a kormány rendeleteinél fogva az izgatás, amely a büntetörvénykönyv 171. és 172. §-ai szerint mint politikai büntetendő cselekmény, kivételes elbánásban részesül, a bíróságok előtt még mindig bűntettként kezeltetik. Csakhogy ennek végének kell lennie î Ne akarjunk szigorúbbak lenni, mint amilyen szigorúak voltak azok, akik a kódexet alkották. Az a kódex elejétől végig szépen átgondolt egységes munka, egységes rendszer, amely egységes" szép rendszerű kódex mellett mi nagyon szépen meg tudtunk élni eddig. Ez alkalmas volt arra, hogy mindenkit visszatartson a büntetendő cselekmények elkövetésétől. Nem kívánunk semmi egyebet, csak azt, hogy térjünk vissza arra az álláspontra, amelyet elődeink is jónak, helyesnek, okosnak, bölcsnek Ítéltek. Hiszen ha valakit két esztendőre el lehet Ítélni, szabadságától meg lehet fosztani, ez a két esztendő elég fenyegető arra az illetőre nézve, hogy visszatartsa ennek a cselekménynek elkövetésétől. Ha nem tartja vissza az, hogy két esztendőre a szabadságát elveszítheti, akkor az sem tartja vissza, ha három esztendőre veszti el. Viszont lehetséges az, hogy olyan egyéneket is, akik megérdemlik a megkülönböztetést abban is, hogyan büntetjük meg őket, olyan büntetési tétellel sújtunk, amely büntetési tételnek alkalmazásával, ha az rövidebb időre szól is, mint amilyen a börtön vagy pedig a 92. § alapján rendkívüli enyhítés esetén a fogház, közönséges büntetést szenvednek el, amely őket diffamálja, holott e cselekménynek elkövetői kikerülhetnek a legjobb társadalmi osztályokból is. Nem szabad olyan könnyen felbontani a régi dolgokat. Mindig nagyon meg kell gondolni, hogy ami régi, amit nyugodt időkben alkottak mint törvényt, amit át tudtak kellőkép gondolni, be tudtak az életbe illeszteni és egyúttal a tudománynak eszközeivel, műszereivel is ellenőriztek, valószínűleg ugy van jól, ahogy azt abban a nyugodt időben különösen csinálták azok a nagy elmék, amelyek a kódexet alkották. Ertem ezt azokra a törvényhozási alkotásokra, amelyek erős összefüggésben vannak a tudománnyal, nem értem azonban a politikai törvényekre, mert hiszen politikai tartalmú és célzatú törvényeket minden rendszer a maga képére formál. A büntető-kódex, a büntetőjog inkább a tudománynak, a tudásnak kérdése, inkább valami olyan, amit nemzetközinek is nevezhetünk, amit a világon mindenütt egyformán szabályoznak,— mint pl. a kereskedelmi jogot, a váltójogot, —- mert állandó és majdnem mindenütt egyforma viszonyokra vonatkozik. Ezért én meggondolandónak tartom és helyeslem előttem szólott Györki Imre, igen t. képviselőtársamnak azta felszólalását, hogy méltóztassék ezt összhangba hozni a büntető törvénykönyvvel és ennek folytán megfelelni azoknak a tudományos követelményeknek is, amelyek a büntetőtörvénykönyv 171. és 172. §-ának kodifikálásánál irányadók voltak. Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Ennél a szakasznál a pénzbüntetési tételnél, a 4000 koronánál elnézésből kimaradt az a jelző : »arany«. Ez a többi összes büntetési tételnél előfordul, ennélfogva ennek a hiánynak a pótlása végett tisztelettel indítványozom ennek a szónak beszúrását. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kíván nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Én a magam részéről ragaszkodom a javaslat eredeti szövegéhez, mert ha az állam és a társadalom kénytelen az izgatás ellen általában védekezni, akkor nézetem szerint kétszeresnek kell lennie ennek a védelemnek a választások idején. Én a választás idejében Való izgatást két szempontból tartom súlyosabbnak, mint a közönséges viszonyok között való izgatást. Először azért, mert a választások idején ugy is lázban van a társadalom, az emberek a maguk meggyőződése folytán, ha ellentétben állanak egymással, úgyis kétszeresen GO"