Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-440
414 À nemzetgyűlés 440. ùlês& ÏÔ25. évi július hó 3-án, pénteken. jelenlegi pártokra vonatkoztatni. Amikor a parlamentarizmus alapján állunk, senkisem bolond a kifogásokat rendes időben megtenni, amikor biztos, hogy ezen időn túl nem a független biróság, amelynek hatáskörébe utaltatott ez a kérdés, dönti el ezt a kérdést. Ez a szakasz a maga hatalmi szavát abba az elvbe burkolja bele, hogy a bűnös ember semmi körülmények között ne jöhessen a nemzetgyűlésbe, de azok a magasabb szempontok, amelyek a parlamenti szólásszabadság biztosítása és a nyugalom biztosítása érdekéből is be vannak állítva és be voltak állítva régi törvényeinkben is, hogy ezek a kifogások csak az igazolásra adott bizonyos határidőn belül adhatók be, egy bizonyos határidőn túl elvágták ezeknek a kifogásoknak beadási lehetőségét. Én ezeket akartam megemlíteni és amennyiben nem fogadtatnék el Rupert képviselőtársamnak általam heteseit indítványa, hogy t. i. ezt a szakaszt, mint ide nem valót, mint az elmélettel ellenkezőt, mint amely régi törvényeinkkel és alkotmányainkkal össze nem fér, innen kivegyük, erre az esetre bátorkodom javasolni, hogy a 14. §-ban az első mondat 6. sorában a »választható« szó után következő mondatrész töröltessék és ehelyett a következő szöveg vétessék fel (olvassa) : »A képviselőház a vonatkozó iratokat a 135. § 2. bekezdése értelmében való eljárás végett a közigazgatási bírósághoz teszi át, és ha a biróság a kizáró okot megállapítja, a képviselő megbízatását érvénytelennek, illetőleg megszűntnek jelenti ki.« Ez a szöveg, amelyet én most itt beterjesztettem, csak védő rendelkezés, ha már az urak ilyent akarnak s ettől eltérni nem akarnak, akkor legalább biztosítsuk a közigazgatási biróság hatáskörét. Azonban az én álláspontom az, amit Rupert képviselőtársam előterjeszt, hogy ezt a rendelkezést töröljük ebből a törvénybői. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Várnai Dániel ! Várnai Daniel : T. Nemzetgyűlés ! A Tamássy t. képviselőtársunk által előterjesztett és a belügyminister ur által részletesebben megmagyarázott módosításban én csak annyit látok, hogy útját állották egy, már igazolt képviselő ellen intézendő denunciálásnak. Bizonyos enyhítés tehát mutatkozik ebben a módosításban, azonban én azt látom, hogy van ebben egy sokkal messzebbmenő súlyosbítás is, mint amelyet maga a 141. § megállapít. Méltóztassék csak arra gondolni, hogy ha egy igazolt képviselő elköveti kétszer vagy háromszor egymásután a 10. §-ban megállapított vétségeket, rágalmazást, vagy izgatást, akkor ezzel együtt nemcsak a birói eiitéltetés fog járni, hanem mandátumvesztés is. A belügyminister ur által megmagyarázott módosítás ezt világosan tudtunkra adja és én épen ezért nem tartom elfogadhatónak. Amikor azt mondom, nem a rágalmazás szabadságát, hanem a kritika szabadságát akarom biztosítani a máimegválasztott és végleg igazolt képviselő számára. Azt hiszem, hogy a 10. § rendelkezései eléggé kielégíthetik a t. túloldalt és eléggé biztosithatják arról, hogy azokat a bizonyos bűncselekményeket elkövetett magyar állampolgárokat, akiket nem óhajtanak itt látni, vagy nem szeretnének itt látni, vagy kényelmetlenségnek tartanák itt látni, a törvényhozás munkájából a 10. és a 7. § teljesen kizárja. Nincs szükség arra, hogy a törvényhozó kezét megkössék és a kritika szabadságában akadályozva necsak az ügyészséggel, necsak a bírósággal kerüljön összeütközésbe, necsak börtönbüntetést kelljen majd elszenvednie, hanem mandátumát is elveszítse az illető képviselő. A magam részéről azt tartanám helyesnek, ha az igen t. túloldal belátná, hogy erre nincsen szükség és ezért elfogadná Rupert t. képviselőtársamnak a szakasz teljes törlésére vonatkozó indítványát. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző' : Feliratkozva senki nincsen Î Elnök : Senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kiván-e még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni ! Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés Î Csak két megjegyzést kivánok tenni. Az egyik az, hogy az a bizonyos eshetőség, amelyet Várnai t. képviselőtársam ugy állított be, mint a Tamássy-féle indítvány következményét, az eredeti szöveg szerint is fennáll, hiszen a szövegben az volt, hogyha az igazoltatás utáni bűncselekmények miatt jön valaki a 10. §-szal ellentétbe, mandátuma megsemmisítendő. Tehát a Tamássyféle indítványban semmiféle szigorítás nincs, csupán lényeges enyhítés van. Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársam indítványára pedig azt jegyzem meg, hogy ezzel a gondolattal magunk is foglalkoztunk. Nevezetesen önkéntelenül felmerül az az eszme, hogy ha már a választások felett a közigazgatási biróság Ítélkezik, az ilyen utólagos mandátum-megsemmisítést is a közigazgatási biróság hatáskörébe utaljuk. Azonban elvi okokból és épen a nemzetgyűlés, illetve az országgyűlés autonómiájára való tekintettel nem tartjuk ezt megvalósíthatónak, mert egészen más az, ha egy biróság,— hogy ugy mondjam —a választási eljárás felett Ítélkezik, mintha a már igazolt képviselői mandátum megsemmisítését bizzuk a bíróságra. Nézetem szerint addig, amig más államok mintájára nekünk ilyen külön politikai független bíróságunk nincs, mégis csak a képviselő ház szuverenitásából folyik, hogy a már igazolt képviselő mandátuma felett csakis a képviselőház illetékes bizottsága ítélkezzék az összeférhetetlenségi törvényben szabályozott módon. Ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a szakaszt Tamásy t. képviselő ur módosításával elfogadni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A141. § eredeti szövegével szemben Rupert Rezső képviselő ur egy törlési inditványt, Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur pedig egy módosító inditványt adott be. Mind a két indítvány ellentétben áll az eredeti szöveggel, ezért szemben fogom állitani őket az eredeti szöveggel. Tamássy József képviselő ur indítványa pótlás jellegű, ezt tehát külön fogom szavazás alá bocsátani. (Helyeslés.) Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 141. §-t eredeti szövegezésében, szemben Rupert Rezső és Hegymegi-Kiss Pál képviselő urak indítványaival elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveket fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadja el s igy Rupert Rezső és Hegymegi-Kiss Pál képviselő urak indítványai elesnek. Következik a határozathozatal Tamássy József képviselő ur indítványa felett. Kérdem a t. Nemzetgyülsét, méltóztatnak-e Tamássy József képviselő ur indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem I) Kérem azokata képviselő urakat, akik az inditványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az inditványt elfogadta. Következik a tizedik fejezet címe, 1. A) alcíme és a 142. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azokat felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a tizedik fejezet címét, 1. A) alcímét és a 142. §-t).