Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

 nemzetgyűlés 440. ülése 1925. évi július hó 3-án, péntehen. 413 Cselekmények esetén az illető nem bir passziv választójoggal. A tárgyalás alatt levő szakasz rendelkezései szerint pedig az, aki bizonyos bűncselekményeket elkövetett, a választás igazolása után is megfosztható a mandátumtól. Méltányosnak látszik, hogy itt bizonyos engedmény tétessék, ezért a következő javaslatot adom be (olvassa) : »141. § (2). A jelen törvény 10. § (1.) bekezdése 4. pontjában emiitett rágalmazásért, vagy izgatásért, továbbá a 10. § (1.) bekezdés 5. pontjában emiitett okból a képviselő megbízatását az előző bekezdés alapján csak akkor lehet érvénytelennek nyilvánítani, ha a kizáró ok a képviselő végleges igazolása után elkövetett cselekmény következtében állott be«. Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A belügyminister ur kivan szólni. (Hátijuk ! Halljuk !) Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! A 141. § tárgyalása alkalmával igen fontos, hogy alaposan tisztában legyünk azzal, hogy melyek azok az intézkedések, amelyekre a 141. § utal és mi foglaltatik a 10. §-ban olyan cselekmény, amelynek következtében már igazolt képviselő mandátuma esetleg megsemmisül. Hogy ez a kérdés teljesen világosan álljon a nemzetgyűlés t. tagjai előtt, elsősorban a 10. §-szal vagyok kénytelen foglalkozni és mindenekelőtt felhívni a nemzet gyűlés figyelmét arra, hogy a választójogot kizáró okokra a 10. §-ban még utalás sem történik. A 9. § beszél a választhatóságról. A 9. § mondja ki, hogy nem választható országgyűlési képviselővé az, akinek választójoga nincs., tehát akkor, amidőn a 141. § utal a 10. §-ra, a választhatóságot kizáró okokra ez az utalás nem történik. Tehát azoknak az enyhébb eseteknek következtében, melyek a 7. §-ban vannak felsorolva, az igazolt képviselő mandátuma soha megsemmisíthető nem lesz. A 10. § 1. bekezdése arról szól, hogy azok, akiknek magyar állampolgársága nincs, nem választhatók képviselőkké. Ennek értelmében tehát, aki utólag elveszti magyar állampolgárságát, mandátumától is megfosztható. Azt hiszem, ezzel a nemzetgyűlés t. tagjai tökéletesen egyetértenek, hasonlóképen egyet fognak érteni a t. képviselő urak ott, ahol a 10. § 2., 3. és 6. pontjáról van szó, mert a 2. pont az összeférhetetlenségről intézkedik, a 3. pont azokra nézve állit fel választhatósági akadályt, akik nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre voltak Ítélve, a 6. pont pedig az u. n. tanácsköztársaság alatti működés következményeképen. Vitás az én nézetem szerint csak a 4. és 5. pont lehet s a 4. pontnak főleg azok az intézkedései, amelyek a visszaeső izgatásról és rágalmazásról emlékeznek meg és az 5. pont, amely a fegyelmi eljárás következményeit vonja le a választhatóság szempontjából. A 4. és 5. pontokra vonatkozó túlszigoru intézkedéseknek enyhítését célozza az az indítvány, amelyet Tamássy József t. képviselőtársam nyújtott be. Ez az indítvány igy szól (olvassa) : »A jelen törvény 10. § 1. bekezdése 4. pontjában emiitett rágalmazásért vagy izgatásért, továbbá a 10. § 1. bekezdés 5. pontjában emiitett okból« — tehát fegyelmi eljárás alapján — »a képviselő megbízatását az előző bekezdés alapján csak akkor lehet érvénytelennek nyilvánítani, ha a kizáró ok a képviselő végleges igazolása után elkövetett cselekmény következtében állott be«. A helyzet tehát az, hogy az eredeti szöveg szerint minden képviselő tényleg abban a veszedelemben forog, ha az igazolás előtt elkövetett vagy életében beállott bizonyos eseményeket kikutatnak, hogy mint véglegesen igazolt képviselőnek mandátuma is megsemmisíthető. Ez az indítvány azonban kivételt szab a visszaeső rágalmazás és izgatás, valamint a fegyelmi eljárásra nézve, amenynyiben csak abban az esetben tehető az összeférhetetlenségi bizottság előtt kérdés tárgyává a beállott helyzet, hogyha ez a helyzet az igazolás után következett be, tehát ha az igazolás kvázi res judikátot teremtett erre nézve. A régi szigorú és megtámadható állapot fenmarad az állampolgárság elvesztésére, összeférhetetlenségére, egyszóval általában diffamáló bűncselekményekre. Azt hiszem, a túloldali képviselő urak sem fogják túlszigorunak találni a szakasz intézkedését. Ezek alapján azt kérem, méltóztassék a szöveget a Tamássy József t, képviselőtársam által benyújtott módosítással elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? (Hegymegi- Kiss Pál szólásra jelentkezik.) Hegymegi képviselő urat illeti a szó. Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! Nem foglalkozom most a belügyminister ur javaslatával, hanem csak tisztán elvi szempontból vagyok kénytelen ez ellen a 141. § ellen kifogást tenni. A régi és szigorú álláspont, t. belügyminister ur, az volt a régi választási törvényekben is, hogy a választások után meg lehetett támadni panasszal a mandátumokat és ezenkívül az egyes képviselők részéről lehetett itt a parlamentben az igazolás rendjén, illetőleg az igazolás előtt kifogásokat tenni. Ellen-' ben a régi helyzet a törvények szerint az volt, hogy amikor ezeknek a kifogásoknak határideje lejárt, akkor ezeknek a kérdéseknek a parlamenti szólásszabadságnak és minden egyéb mentelmi vonatkozásának biztosítása érdekéből azok a mandátumok, amelyek ellen kifogás és panasz nem tétetett, megtámadhatók nem voltak. Fontos joga volt ez a régi parlamenteknek és én nem hiszem, hogy 'a belügyminister ur ilyen állapotot, mint amilyent most intézményesítenek, más parlamentekből példaként fel tudna mutatni. Elismerjük, t. belügyminister ur, hogy itt bűnös ember és gazember nem ülhet le a nemzetgyűlésben s erre nézve megvan az eljárás, de amikor ezen az eljáráson egyszer már túl vagyunk, akkor ugy, amint ez a régi időben is történt, nekünk ragaszkodnunk kell ahhoz az álláspontunkhoz, hogy azután a mandátumok birtokosai ok nélkül vexaturáknak kitéve ne legyenek. De t. belügyminister ur, amit most ebben a szakaszban kontemplál, az kijátszása a közigazgatási biróság hatáskörének, mert itt nem az összeférhetetlenség esetéről van szó. Ha az összeférhetetlenségi esetet nézzük, ez akkor áll elő, amikor már egy megválasztott képviselő az összeférhetetens égi törvény szabályaival ellentétes cselekményt követ el és igy kollizió áll elő képviselősége és ezen magatartása között. Ezt zsűrivel szokták elbírálni. Ez az összeférhetetlenség elve, de azok a cselekmények, amelyeket a képviselők képviselőségük ideje alatt követnek el, nem tartoznak ide. Ellenben mi van ebben a szakaszban ? Ebben a szakaszban az van, hogy az alatt az egy hónap alatt kikurkászni még nem lehetett az illetőre nézve azt, amit kikurkászni szükséges volt, még mindig legyen mód ezeket a kifogásokat az igazolási eljárás lefolytatása után is megtenni és igy legyen mód a kizárásra. De ezt a jogot ez a törvény már a közigazgatási biróság hatáskörébe utalta, mert emellett a 10. § mellett is a választás után a 135. § értelmében a közigazgatási biróság előtt lehet kifogást tenni, mert itt olyan cselekményekről és olyan okoról van szó, amelyek a megválasztás idejében fenforogtak. A t. többségi párt részéről most ne méltóztassanak ezeket a megjelöléseket személyekre, vagy