Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

3Ô8 À nemzetgyűlés 439. ülése 1926, Rakovszky Iván belftgyraínfster : T. Nemzetgyűlés ! A képviselő ur figyelmét, ugy látszik, elkerülte, hogy a 13. §-nál az előadó ur indítványára a következő pótlás fogadtatott el. (Olvassa); »Ahol a képviselőket az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos szavazással választják, minden lajstrom jelöltjei közül ugyanannyi lesz pótképviselő, mint ahány képviselő az illető kerületet illeti.« Ez a kérdés tehát már a 13. §-nál el van intézve s ezért kérem, méltóztassék ezt a szakaszt eredeti szövegezésben elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A képviselő ur visszavonja indítványát? Saly Endre : Igen, visszavonom. Elnök : A képviselő ur. indítványát visszavonta, ennélfogva a szakaszt, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 97. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szöveget felolvasni. Héjj Imre Jegyző : (Olvassa a 97. §-t.) Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Puky Endre előadó : A 97. § értelmében a választás eredményét a legsürgősebben a választási bizottság lenne köteles megállapítani. Ezt mondja az első mondat. A választás eredményének megállapítása azonban az 53. § értelmében is nem a bizottságnak, hanem az elnöknek feladata. Egyébként már ez a bekezdés is a végén azt mondja, igen helyesen, hogy a választás eredményét a választási biztos állapítja meg. Ennek az ellentmondásnak kiküszöbölése végett tisztelettel indítványozom, hogy a 97. § 1. bekezdésének 3. és 4. sora kihagyásával a szöveg igy szóljon. (Olvassa) : »A választás eredményét a beérkező szavazási iratok alapján a választási biztos a lehető legsürgősebben köteles megállapítani.« A második mondatban pedig az 53. §-ra való hivatkozás ne történjék meg. Ezt a két indítványt vagyok bátor előterjeszteni és kérem azok elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur nem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 97. §-t eredeti szövegezésében, szemben az előadó ur indítványával, elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Ház a 97. §-t eredeti szövegezésében nem fogadta el s igy azt az előadó ur módosításaival jelentem ki elfogadottnak. Következik a 98. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző: (Olvassa a 98. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Puky Endre előadó : A 98. § utolsó 8. bekezdése azt mondja, hogy (Olvassa) : »Az országos lajstromok szerint betöltendő képviselői helyek arányos elosztásánál a lajstromkapcsolásokat figyelmen kivül kell hagyni.« A választójogi bizottság javaslatának plenáris tárgyalása alkalmával azonban már méltóztattak a 12. §-ban, ott, ahol az országos lajstromokról van szó, annak 0. bekezdésében megengedni azt, hogy lajstromkapcsolások történhessenek, ha azt a választás előtt legkésőbb 3 nappal a belügyministernek a pártok bejelentik. Ennélfogva ezen ellentét kiküszöbölése végett a 8. bekezdésben azon szavak után : »lajstromkapcsolásokat«, a következő beszúrást vagyok bátor indítványozni: »a 12. § 6. bekezdésében emiitett eset kivételével«. Elnök : Kiván-e még valaki szólni ? (Nem 1) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminister ur nem kivan szólni, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Most kérdem, méltóztatnak-e évi július hó 2-án, csütörtökön. az előadó ur által beterjesztett pótlást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház az előadó ur által beterjesztett pótlást elfogadta. Következik a 99. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző: (Olvassa a 99. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. — Olvassa a 100. §-t). Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Ezt a 100. §-t veszedelmesnek tartom, mert alkalmas arra, hogy igen súlyos visszaélések, vexációk és igazságtalanságok származhassanak belőle. Ez a szakasz, igen helyesen, egy-két pontjában megállapítja azokat az érvénytelenségi okokat, amelyeknek megállapítása ellen senkinek sem lehet kifogása. Van azonban ennek a szakasznak egy-két pontja, amelyek valósággal csapdát, tőrt jelentenek, teljesen az egyéni gusztusnak és önkénynek szolgáltatj ák ki a megválasztott képviselőt, illetőleg annak a választásnak érvényességét amelyről szó van. Az 1. és 2. pontban foglalt tényálladék ellen nem lehet kifogást tenni, ezek régi törvényekből vétettek át, azonban nagyon könnyelműnek tartom a szakasz 3. pontjának fogalmazását, amelyben ez áll (Olvassa) : »ha a 2. pontban vagy a jelen törvény 61. §-ának 1. bekezdésében megjelölt cselekményeket a választókkal szemben a képviselő tudta és előzetes beleegyezése nélkül követték el és a felmerült és bebizonyított tényekből alaposan lehet következtetni, (Nagy Vince : Ilyen még nem volt !) hogy azok a választás eredményére döntő befolyással voltak«. A törvényjavaslat szerint tehát ilyen esetben is meg kell semmisíteni a mandátumot. Ez a rendelkezés megállhat, mint relativ érvénytelenségi okot meghatározó rendelkezés, nevezetesen, ha mások és nem a képviselők követnek el ilyen cselekményeket, például az etetést és az itatást, anélkül, hogy tudna a képviselő arról, sőt anélkül, hogy beleavatkozott volna, hiszen a beleegyezése nélkül való elkövetés magában foglalja azt is, hogy tiltakozik ellene. Mindegyikünknek volt már olyan esete — belejutottam ebbe a helyzetbe magam is, :

— hogy az embernek egyik vagy másik túlbuzgó hive, komáját vagy valamelyik ismerősét behívta valahová egy pohár borra. Mi, ellenzéki képviselők nagyon jól tudjuk, hogy vigyázni kell erre, és bár semmi szándéka nincs az illetőnek azzal, akit behív valahová, aki szavazói közé tartozik, mégis bajokat csinálhat ez. Az ember tiltakozik ellene, nehogy valami inficiálás férkőzhessek a szavazáshoz. Az ilyen túlbuzgó emberek elkövetnek ilyen cselekményeket, és a vége az, hogy bár a képviselő is ellene volt az egésznek és őszintén tiltakozott ellene : megsemmisítik a mandátumot amiatt a cselekmény miatt, amelyet mások követtek .el. Helyeslem, hogy az inficiált szavazatok egyetlenegy választás, egyetlenegy mandátum alátámasztására • felhasználhatók ne legyenek. Ha tehát akárki követi el ezt a megvesztegetést, etetést és itatást, vagy más afféle cselekményt, amely a szavazatot inficiálja, helyeslem, hogy az ilyen megvásárolt, infekciós szavazatok levonassanak a választás eredményéből. Azt azonban nem lehet helyeselni, hogy anélkül, hogy az eljáró bíróság kötelezve volna összeszámítani, hogy hány szavazatot tesznek ki ezek az inficiáló szavazatok, egyszerűen, szinte zsüriszerü meggyőződéssel és könnyedséggel kimondhassa, hogy igaz, hogy nem a képviselő követte el ezeket a dolgokat, azonban én megállapítom, hogy a választás eredményére ezek döntő befolyással voltak, tehát megsemmisítem a mandátumot ! Semmi tárgyi alapja és semmi tárgyi ismérve nincs arra nézve hogy mikor kell a választás eredményére döntő befolyásúnak minősíteni azt, ami elkövettetett. Veszedelmessé válhatik a dolog annál inkább,