Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-439
A nemzetgyűlés 439. ülése 1925. Mert ebben a rendelkezésben az van, hogy megsemmisíthető a mandátum, ha csak alaposan lehet következtetni is arra, hogy döntő befolyással volt a választás eredményére. Az ilyen következtetések mindig attól függenek, hogy ki az, aki következtet. (Rakovszky Iván bclügyminister : A biró !) Azt méltóztatik mondani, hogy a biró következtet. Sajnos azonban, a biró is ember és ha a bírónak nincsen tárgyi ismérv a kezébe adva, kérdem, mely alapon állapíthatja meg az a biró, hogy döntő befolyással birt-e a választás eredm ényére, vagy nem? Diszkrécióval kell azt neki eldönteni, s ha véletlenül egy kormánypárti biró kezébe kerül a dolog, akkor az kormánypárti módon következtet, ha más biró kezébe kerül, akkor akképen következtet. Itt a t. kormánynak más vigasztalása nem is lehet, mint az a hátsó gondolat, hogy a közigazgatási bírák úgyis rendesen kormánypártiak szoktak lenni s gondolja, hogy ez a következtetés balul nem üthet ki. Azonban emberek és választások sorsát mégsem lehet a gusztustól függővé tenni, s minden tárgyi feltételek és ismérvek nélkül reábízni az ő tetszésére a döntést, hogy mit következtet, engedelmet kérek, idáig már nem. lehet elmenni. Idáig nem mentek el a még Kúriával szemben sem. Épen ezért azok a tényálladékok, amelynek alapján meg lehetett egy választást semmisíteni, ha valamely visszaélés döntő befolyással volt a választás eredményére, mind a képviselőház bíráskodása alatt hagyattak meg, ellenben a bíróságnak mindig zárt és határozott kritériumokkal rendelkező tényálladékokat adtak a kezébe és annak alapján döntötték el, hogy meg volt-e tárgyi ismérve annak, hogy valamely visszaélésnek mikor van a választásra döntő befolyása. Ha megvolt, a Kúria relatív érvénytelenségei ok alapján megsemmisíthette a mandátumot, hogy az inficiált szavazatokat levonta és ha ugy mutatkozott, hogy a kihirdetés eredménye nem volt helyes, e szerint intézkedett. Itt van a 4. bekezdés, amely azt mondja, hogy »ha bűncselekmény tényáíladéka nem is állapítható meg, azonban a választókerületben elkövetett erőszak, fenyegetés, vagy a hatósági személyek jogellenes magatartása a választók körében olyanmértékü megfélemlítést idézett elő.« Nem tudom elképzelni azt a kontradikciót, amely ebben a pontban van. Azt mondja : »Ha bűncselekmény tényálladéka nem is állapitható meg, azonban a választókerületben elkövetett erőszak, fenyegetés, vagy a hatósági személyek jogellenes magatartása stb.« maga után vonhatja a mandátum megsemmisítését. Ha van erőszak, fenyegetés, jogellenes magatartás, ez mind büntetendő cselekményt jelent. Mert, ha egy hatósági személy jogellenes magatartást követ el, hatalmával visszaél, ez a sokféle meghatározott büntetendő cselekmények közül, a hivatali bűncselekmények közül valamelyikbe mindenesetre beleütközik. Ha van erőszak, annak legkisebb mértékben való alkalmazása is a személyes szabadság ellen irányuló büntetendő cselekmény. Ha pedig nem azt érti az igen t. kormány, hogy az erőszaknak legyen kritériuma, a bizonytalanság és kockázat hullámaira vettetik, a választás csak szerencsejáték lesz, mert a bíróság azt mondja, hogy igaz, hogy büntetendő cselekmény nincs, tehát erőszakot, fenyegetést, minden ördögöt ennek fog minősíthetni a 4. pont. A veszedelem annál nagyobb, •mert itt is itt van : »ha alaposan lehet következtetni«. Megint rábízzák egy zsűrire, valósággal esküdtszékké devalválják à közigazgatási bíróságot, mert rábízzák, hogy tetszése és gusztusa szerint, anélkül, hogy ő bizonyos bizonyítékokhoz kötve lenne, azon az alapon, hogy alaposan következtethető, intézkedjék. évi július hó 2-án, csütörtökön. 38Ô Nem kifogásolom, ami az 5. pontban van : »ha a választási eljárásnak ebben a törvényben megállapított szabályait akár cselekvéssel, akár mulasztással megsértették, ha a szabálytalanság mértékéből alaposan lehet következtetni, hogy a szabálytalanság a választás eredményére döntő befolyással volt«. Magát a tényálladékot nem kifogásolnám, ha a választási törvény eljárásának szabályait cselekvéssel vagy mulasztással megsértették és ez döntő befolyással volt a választások eredményére. Itt is ki kell hagyni azt a bizonyos feltételes mondatot, hogy »ha a választás eredményére döntő befolyással volt, amelyekből alaposan következtetni lehet.« Tessék rászorítani a bíróságot, hogy állapítsa meg és necsak következtessen és ne csak azt mondhassa ítéletében, hogy én ebből alaposan következtethetem, hanem állapítsa meg tényállásként, hogy mi volt az, ami a választás eredményére döntő befolyással volt. Ezeket a következtetéseket le kell vonni ; ennek semmi köze ehhez a törvényhez, a törvényjavaslatba ezt nem lehet belevenni, mert a biró is félreérti és azt hiszi, hogy elég, ha következtet, ha nem is látja bizonyítva" De tessék bizonyítva látni a dolgot ! A polgári és büntetőperekben a bíróság nem azt mondja ki, hogy elitélem, mert azt következtetem cselekményéből, hanem elitélem, mert megállapítom, hogy ezt a cselekményt bebizonyitottnak tekintem. Nem elég tehát csak az, hogy a logikai folyamatát annak, hogy lát valaki valamit bebizonyítva, megtesszük tényálladéki elemmé, kritériummá. Ugyancsak a 6. pontban egy groteszkséget és furcsaságot talál az ember. Hogy röviden befejezzem mondókámat, azt mondja : hogyha a hatóság jogellenesen megakadályoz valakit abban, hogy a választókkal érintkezzék, hogy megismertesse programra ját stb., akkor ez is érvénytelenségi ok, feltéve, hogy eljárása nyilván jogszabályellenes. Ha jogszabályellenes, akkor jogszabályellenes. Mi a különbség a jogszabályellenes és nyilván jogszabályellenes között ? Vagy jogszabályellenes valami és akkor jogszabályellenes, vagy nem jogszabályellenes és akkor az nem jogszabályellenes. De nem értem meg, hogy mi az a nyilván jogszabályellenes. (Felkiáltások jobbfelël : Kétségtelenül az ! Ezt jelenti !) Nem kvantitatív kérdés, hogy mekkora legyen a jogszabályellenesség, egy óriási torony- vagy hegymagasságu-e, vagy hogy vér folyjék, pl. tüzet vezényeljenek a választók ellen és ha pukkanik, ez nyilvánvaló. (Derültség.) Talán a titokban, simán elvégzett kis hamisítások, talán a szakértők bevonásával elkövetett okirathamisítások és mikroszkopikus vizsgálat tudományos megállapításai, nem lévén nyilván jogszabályellenesek, nem esnek ilyen megítélés alá ? Mindenesetre nem tudom, hogy mire kell ez.a »nyilván« szó. Talán arra, hogy egy hatóság valakit megakadályozzon abban, hogy választóival törvényes formák között érintkezzék ? Ha valaki titokban valakit megmérgez, nem követ el nyilván jogszabályellenes dolgot, mert hiszen senki sem látta, amikor megmérgezte és az illető is meghalt csendesen, nem volt haláltusájának tanuja; ellenben ha más szemeláttára lelőtt valaki valakit, azt hiszem, ez gyilkosság és mint ilyen, nyilván jogszabályellenes. (Zaj.) A jogszabályellenesség is megsértése a törvénynek ; elzárja a képviselőjelöltet attól, hogy érintkezzék a maga választóival ; ez is csak jogszabályellenes lehet, vagy nem ? Ha jogszabál3 T ellenes, akkor nyilván jogszabályellenes, akkor egészen felesleges ebben a pontba ezt a »nyilván« szót beletenni, amiből azt lehet következtetni, hogy nagy dérrel-durral, kiabálva kell a jogszabályellenességet elkövetni ; tehát nem elég az, ha csendben kiadják a rendőröknek vagy a csend-
