Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-439
A nemzetgyűlés 439. ülése 1925. évi július hó 2-án, csütörtökön, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Az igazságügyminister benyujtja a terményben vagy a termény pénzbeli egyenértékében meghatározott magánjogi tartozások kivételes rendezéséről szóló törvényjavaslatot. — A földmivelósiigyi minister benyujtja a vadászatról szóló 1888 : XX. tcikkben meghatározott vadászati tilalmi idők módosításáról szóló törvényjavaslatot. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Rakovszky Iván, Mayer János, Pesthy Pál. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 55 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Láng János jegyző ur. Bemutatom Biró Pál képviselő ur levelét, amelyben egészségi okokból három heti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedélyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. Bemutatom a ministerelnök ur átiratát, melyben értesít,.hogy a nőkkel és gyermekekkel űzött kereskedés elnyomása végett Genfben létrejött nemzetközi egyezmény becikkelyezése tárgyában alkotott, valamint az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló 1908 : XL. te. egyes rendelkezéseinek módositásáról szóló, a nemzetgyűlés által elfogadott törvényjavaslat, mint 1925. évi XIX. és XX. te, az Országos Törvénytárban kihirdettetett. Tudamásul vétetik. Napirend szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (írom. 750, 817) részletes tárgyalásának folytatása. Soron van a 62. §. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Farkas István ! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Ennek a szakasznak rendelkezéseit a tegnapi napon már többen szóvá tették, de ebben oly természetű rendelkezések vannak s a hozzá beadott módosítások is annyira komplikálják ezt a szakaszt, hogy feltétlenül szükséges minden vonatkozásban ennek tisztázása. Osztozom Vázsonyi Vilmos képviselő ur felfogásában, hogy a szelvényrendszer nem bukott meg. Ha ugyanis minden választónak adnak egy szelvényt s ez rendesen kézbesítve van, ennek az igazolványnak szelvénye felhasználtatik az ajánláshoz, ez kétségtelenül megkönnyíti a szavazás módját is. A szelvényrendszerrel a fővárosi választásoknál visszaéltek. Kétségtelenül megállapítást nyert, hogy az a párt, amely nem tudta NAPLÓ. XXXIV. az ajánlásokat összehozni, vette a nyers szelvényeket és igy üzlet lett a szelvények elárusitásából. De hivatkozom arra, hogy amikor a fővárosi törvényt tárgyaltuk, akkor ezt a szelvényrendszert bizonyos oldalról a közigazgatási bizottságban nagyon erősen ajánlották, és a belügyminister ur is erősen e mellett a rendszer mellett foglalt állást. Én már akkor is hangsúlyoztam, hogy a szelvényrendszerrel visszaélés lesz. Az volt t. i. a döntő szempont a minister ur előtt is, és a kereszténypárt előtt is, amelynek részéről a szelvényrendszert ajánlták, hogy a kispártok ne futhassanak a választásoknál és ne kontrakarirozhassák a nagyobb pártok munkálkodását. Ez a felfogás és egy rendszernek ilyen szempontból való indokolása már maga is helytelen, mert nem lehet a választási törvényt olyan rendszerbe foglalni, hogy akár kis csoportoknak, akár egyeseknek érvényesülését kizárják. Végtére is választás van, a választáson a polgárság, a választó közönség dolga, hogy ki lesz megválasztva. A törvényhozásnak tehát nem lehet feladata elzárni valakit attól, hogy a választásnál akár kis párthoz, akár nagy párthoz tartozik, akár pedig egyáltalán semmiféle párthoz ne tartozzék. Csak az lehet a törvény rendeltetése és feladata, hogy lehetővé tegye a választók szabad akaratának megnyilvánulását. Sajnos, ez ebben a törvényben nincs biztosítva, mert hiszen a titkosság tette lehetővé a vélemények szabad megnyilvánulását, ez pedig nincs meg végig a törvényben. Ugyanilyen korlátozó rendelkezés az is, amely a nagy ajánlási számokat akarja érvényesíteni és fentartani. Egész furcsán fest ebben a szakaszban az a rendelkezés, hogy a volt képviselőknek abban a kerületben, amelyet már képviselt, újbóli fellépéséhez a következő ciklusban kevesebb ajánlás kell, mint egy másik egyénnek, aki nem abban a kerületben volt képviselő, vagy aki egyáltalán nem volt képviselő. Bocsánatot kérek, ez annyira önzés az egyes pártok részéről, annyira nyilvánvalólag azt bizonyítja, hogy az egyes képviselők privilégiumot akarnak szerezni maguknak, hogy már erkölcsi szempontból is, nehogy ugy tűnjék fel a törvényhozás, mintha egyes képviselők mandátumát akarná biztosítani, ezt a szakaszt feltétlenül el kellene ejteni. Nagyon kérem tehát a t. Nemzetgyűlést és a t. többséget, hogy ezt a rendelkezést vegye ki és ne lásson konkurrenciát abban, ha rajtunk kivül mások is fel akarnak lépni képviselőnek ; ne gör53
