Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

356 A nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi július hó 1-én, szerdán. ki által való elintézését a törvény szabályozza. Ez a törvény köt engem is, én a törvényen túl nem lehetem magamat és ha utasitást is adnék a képviselő ur óhaja szerint, erre megkapnám a magam válaszát attól a biróságtól, amely bíróságnak ezek az ügyek le vannak téve a kezébe, amely válasz kétségtelenül visszautasító volna. Ennek a kérdésnek a elintézése csak a törvény keretein belül történhetik. Amennyiben van rá mód, igen t. képviselő ur, méltóztassék ezeket az ügyeket az elnöki tanács elé vitetni s ott ezekkel a sérelmekkel elóállani ; én meg vagyok róla győződve, hogy az elnöki tanács ezeket a sérelmeket mindenesetre orvosolni fogja. Mégegyszer jelzem és hangoztatom azonban, adminisztratív utón ebbe beleavatkozni nem lehet. (Östör Józseí": Nem tartozik a minister ur hatá.

1- körébe. — Kiss Menyhért : Ki ellenőrzi a törvény végrehajtását?) Ez nem jelenti az ellenőrzést! (Görgey István: Ez bírói ítélet!) Méltóztassanak a fogalmakkal tisztába lenni. Mit jelent az ellenőrzés ? Az ellenőrzés épen azt jelenti, igen t. képviselő ur, hogy én ügyeljek arra, hogy az a bíróság, amelynek számára utasitást a törvény ad, azt a törvényt a törvény rendelkezéseinek megfelelően hajtsa végre. Ez törvényt szab őneki, törvényt szab nekem, ez megállapítja az ő hatáskörét, az enyémet pedig kirekeszti. (Kiss Menyhért: Jogi tormaiizmus! — Zaj. Halljuk! Halljuk ! jobb felől.) Ezek olyan elemi dolgok, hogy ezekr- 1 nem beszélek, mert fölöslegesnek tartom beszélni róluk. Csak egyre akarok rámutatni, igen t. képviselő ur, arra, hogy azoknak a jogi formalizmusoknak, azoknak a határoknak, azoknak a szabályoknak és elzárkózottságoknak megvan a maguk rendeltetése a jogrend és a jogbiztonság szempontjából. Negyedik kérdése a képviselő urnák, hogy : hajlandó vagyok-e a soproni kir. ügyészséget utasítani, hogy a Gombás József csornai községi bíró és Pödör István Csorna község főjegyzője ellen azon címen indított eljárást, hogy a szóbanforgó felterjesztésnek a községi képviselőtestülettel való megismertetésével a hivatalos titoktartást megsértették, megszüntesse? Igen t. képviselő ur erről az eljárásról is most hallok először. Én megfogom vizsgálni, hogy milyen címen folyik olt eljárás és erre vonatkozólag is csak azt az Ígéretet tehetem a képviselő urnák, hogy mindent megteszek abban a tekintetben, hogy Csornán a kedélyeket megnyugtassam. (Helyeslés.) Igen, kére m méltóztassék válaszomat tudomásul venni. /Élénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Griger Miklós: T. Nemzetgyűlés! Bár a minister ur válaszának egy része nem elegit ki, mégis mivel a minister ur objektivitása nyilvánvaló, válaszát köszönettel tudomásul veszem, (Helyeslés). Elnök : Kérdem : méltóztatnak-e az igazságügyminister urnák Griger Miklós képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni ? (Igen !) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Fábián Béla képviselő ur szóbeli interpellációja a népjóléti minister úrhoz az iparosok és kereskedők vexálása és a havi 10% kai kamatozó késedelmes betegpénztári járulékok tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa) : »Interpelláció a népjóléti minister úrhoz ; 1. Van-e tudomása a népjóléti minister urnák arról, hogy a Munkásbizlositó Pénztár a késedelmes betegpénztári járulékuk után havi I0°/

0-os késedelmi kamatot szed? 2. Hajlandó-e a minister ur intézkedni aziránt, hogy a válsággal küzdő iparos és kereskedótársadalom ezen súlyos teher alól haladéktalanul mentesittessék ?« Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Fábián Béla : T. Nemzetgyűlés ! Én is Maday Gyula képviselőtársam példáját követem és én is az aszály és sáskajárás tárgyában interpellálok ; az én interpellációm azonban nem azon aszályra és sáskajárásra vonatkozik, amely a Tiszántúl lakosságát súlyosan sértette érdekeiben, hanem azon aszály és sáskajárás tárgyában, amely a lakosság érdekeit sérti súlyosan. Ez az aszály és sáskajárás különösen a városoknak, kiskereskedő és kisipari rétegére vonatkozólag mutatja súlyosan kártékony hatásait, amikor a forgalmi adó behajtásánál és a betegpénztári járulékok késedelmi kamatainál olyan intézkedések történnek, amelyek az ország kisiparos- és kiskereskedő lakosságát, különösen Budapesten és a Budapest környékén levő községekben valósággal a tönk szélére juttatják. A népjóléti miniszter úrhoz abban az irányban intézek a mai napon kérdést, hogy a miniszter urnák van-e tudomása arról — és hajlandó-e a miniszter ur abban az irányban intézkedni, hogy a jövőben ez meg ne történhessék, — hogy a beteg pénztárnál az iparosok és a kereskedők a betegpénztári járulékok után még most is havi 10% késedelmi kamatot fizetnek, amely összeg kamatos kamataival egyetemben évi 150%-ot tesz ki, ami tehát annyit jelent, hogy ha valaki január hónapban adós marad a betegpénztárnak 1ÜO.0O0 korona betegsegélyző járulékkal, akkor egy esztendő után 250.000 koronát kell fizetnie. De nemcsak ez az egyetlen intézkedés, amelyet az ország kisiparos és kiskereskedő lakossága nevében kifogásolnom kell, hanem a forgalmi adó egész rendszere. Az iparosok és kereskedők által fizetett járulékok behajtásának módozata az, amely, azt hiszem, pártkülönbség- nélkül kell, hogy itt valamennyi képviselő kritikáját kihívja. Az átalányrendszerre tért át a pénzügyminister ur az ország egyes részein, más részeken megtartotta a blokk-rendszert olyan emberekkel szemben is, akik segédmunkaerő nélkül dolgoznak, tehát kisemberekkel szemben is, holott a pénzügyminister ur kijelentette, hogy ő a segédmunkaerő nélkül dolgozó kisiparosok és kiskereskedőkkel szemben sem könyvvezetésre, sem raktárkönyv vezetés ere, sem leltárkészítésre súlyt nem helyez, sőt kifejezetten kifogásolja, hogy ilyen emberektől, akik között analfabéták is vannak, könyvvezetést követelnek. Mégis kénytelen vagyok megállapítani, hogy a pénzügyigazgató urak az utóbbi időben bocsátanak ki rendelkezéseket, amely rendelkezések értelmében ezeknek a könyveknek vezetését megkövetelik. Én itt ma a pénzügyminister úrhoz nem intézek interpellációt; annál inkább nem. mert a holnapi nap folyamán a pénzügyminister úrral ebben a kérdésben képviselőtársaimmal egyetemben módom lesz megbeszéléseket folytatni, amelyek, ha eredményre nem vezetnek, akkor már itt tisztelettel be kell jelentenem a nemzetgyűlés előtt, hogy az egész ország iparossága és kereskedő társadalma óriási hatalmas demonstrációra készül a forgalmi adó-vexaturákkal szemben, amelyek a kormán}? által a szanálási törvénj^javaslattal kapcsolatosan hirdetett elvekkel szemben azt eredményeziK, hogy nem csökkentik az adóhivatalokban alkalmazott szernélyzet számát, h >nem igenis állandóan emelik. Én csak egy községre vonatkozólag vagyok bátor itt példákat szolgáltatni. A szomszédos Pesterzsébeten, akkor, amikor január óta a forgalmi bevétel havonként 15%-kal kevesebb mint januárban volt, januárban mégis 10 ember volt a forgalmi adóhivatalban alkalmazásban, azóta pedig,