Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

354 A nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi július hó 1-én, szerdán. biró ur állal dédelgetett és kedvezményezett Ráih hercegi nagybérlő a kormánypárti jelölt mellett exponálta magát A jelentésben foglalt többi állítása mind szemenszedett valótlanság, nyilvánvaló hazugság és — bocsánat a kemény szóért! — durva, becstelen, aljas rágalom ! Ami engem illet, felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy sohasem iparkodtam a népben elérhetetlen vágyakat kelteni, radikális földreformért sobasem küzdöltem és nem rajongtam, ellenben küzdöttem és küzdök egy mérsékelt földreformnak radikális és becsületes végrehajtásáért. (Éljenzés a baloldalon.) A földigénylőket a földreform tárgyalásoknál soha egyellen eselben sem képviseltem. (Kiss Menyhért: Pedig megtehette volna ) Pedig megtehettem volna. Amikor tudtam, hogy Csornán földreformtárgyalások folynak, nem kerestem fel a kerületet, látszatát is kerülve annak, mintha a bíróságot befolyásolni akarnám Egyetlen egy esetben történi, hogy amikor heteken ál folytak a földreformtárgyalások, két napot töltöttem kerületemben, mert a választások alkalmával megígértem, hogy minden országos vásár alkalmával a választók rendelkezésére állok, amit akkoriban az ellenjelölt versben is megörökített : Azt igérte, hogy télen-nyáron Itt lesz minden nagyvásáron. Azt mondja a biró ur, hogy engem a földreformnál egyéni érdek vezet. A közvéleménj' megítélésére bizom, hogy kit vezet egyéni érdek. Engem-e, avagy a biró urat, Sándor Bélát, aki biró létére olyan felterjesztést tesz az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz, amely a 400.000 holdas herceg Esterház}' hitbizományi képviselő ügyvédnek is becsületére vált volna. Visszapattan a rágalom Csorna község elöljáróságáról is, amelynek hazafias szelleme, ügybuzgósaga és szociális érzéke Sopron vármegyében közismert és a csornai nép sem szolgált rá arra az erkölcsi bizonyítványra, amelyet Sándor Béla biró ur kiállilott róla. Nem durva, nem vad, anynyira nem az, hogy egy árva szóvul sem inzultálta még Sándor Béla urat sem, (Derültség.! pedig róla köztudomású volt, hogy esküdt, konok halálos ellensége a népnek. Nem korcsmázó, mert bár Csorna a Rábaköz szive és a járás székhelye, eltekintve az országos vásároktól, a korcsmák konganak az ürességtől. Nem műveletlen, mert amely község a legnehezebb időkben, utcáit aszfalttal burkoltatja, villairyvilágitást vezet be, gyönyörű kórhazat emel és monumentális polgári iskolát épített a múlt évben, annak érzéke van a kultúra iránt. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.J Nem lusta, mert ahol az utolsó statisztika szerint a gazdák zömének csak hat-hét hold földje vanesmégis hat-nyolctagu családot tartanak fenn, a lustaságról rosszhiszeműség nélkül beszélni nem lehet. Egyebekben pedig a csornai nép aranybetükkel irta be nevét a magyar nemzet történelmének lapjaira, amikor fegyverrel kezében kelt sikra a kommunista rémuralom ellen a szent kereszt, oh áraink, nemzeti lobogónk, ősi alkotmányunk védelmére azon uralom ellen amelyet Sándor Béla királyi járásbiro ernyedetlenül " és kitartóan szolgált. (Kiss Menyhért: Ez fáj neki !) E nép tisztességének, becsületének s hazaszeretetének egy néma, de perdöntő tanúja van: az a sirhalom, amely alatt net vértanuja porladozik, — csont az ő csontjából, vér az ő véréből — a keresztény és nemzeti gondolatnak megdicsőült mártírjai Sándor Béla papirosa meg fog fakulni meg fog penészesedni, de ez az obeliszk időtlen-időkig hirdetni fogja Csorna népének férfias bátorságát, nagyságát, nemességét, hit- és honszeretetét. Nem azért nyilatkozom igy a csornai népről és válaszlóimról, hog}' hangulatot keltsek kerületemben magam mellett — én ott szilárdan állok és ugy gondolom, hogy a csornai néptől csak ásó és kapa választhat el — hanem csak azért mondom itt el ezeket, hogy itt az ország szine előtt elégtételt nyújtsak ennek a derék népnek azért a meghurcoltál ásért, amelyben egy királyi járásbiro által részesült, hogy a földreform áldásaira való méltó voltát bebizonyítsam, pedig ez áldásban éppen Sándor Béla felterjesztése miatt nem részesült, mert bár száz lépésnyire a főtértől négy kilométeres körzetben uradalmi szántók terülnek el, 8—10—12 kilométeres távolságban kapott a Hanságba benyúló megközelíthetetlen, viz alatt álló földet. (Felkiáltások a baloldalon ; Hallatlan gazság ! Gyalázat !J És még csoda, hogy egy tenyérnyi területet kapott Sándor Béla véleményes jelentése alapján, mert hiszen az Országos Földbirtokrendező Bíróság ilyen információi alapján akár teljesen elutasító álláspontra helyezkedhetett volna. Sándor Béla felterjesztését, amely a póttárgyalás lefolytatása folyamán a községházára került iratok között volt, Pödör István csornai főjegyző 1925. április 24-én hiven köíelességehez a községi képviselőtestület elé vitte, amely a következő határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta (Olvassa) : Figyelemmel a tényre, hogy a járásbiro előterjesztésének sérelmezett részei valótlan adatokat tartalmaznak, mert nemcsak az elöljáróságot hanem a község egész földmivelő lakosságát métyen, durván és alaptalanul sértik ; mert a használt kifejezések alkalmasak arra, hogy Csorna község földmives lakosságát nevetség tárgyává és közmegvetésnek tegyék ki, mert a fölterjesztésben foglalt rágalmazó kifejezések alkalmasak lettek volna arra, hogy figyelembevétel esetén Csorna községnek közismerten földszegény népe a földbirtokreform áldásos eredményeinek élvezésétől elüttessék, és mert valószínűnek látszik, hogy a sérelmezett felterjesztés valót Jan adatai hathatósan közreműködtek abban, hogy a földigények nem a község közvetlen közelében, hanem részben gazdaságosan ki nem használható távol fekvő területen nyertek kielégítést; a képviselőtestület indokoltnak és szükségesnek tartja, hogy ugy a kötelességét hiven és becsületesen teljesítő községi elöljáróságnak, mint a becsületében méryen megsértett községi földmives lakosságnak az erkölcsi elégtételt megszerezze. Minthogy a képviselő testület nem tartja megengedhetőnek, hogy egy esküt tett állami tisztviselő, egy királyi járásbiro a község lakossága iránti köztudomású gyűlölete és a földmives nép iránt nyiltan kifejezett undora által elvakítva, nemtelen érzéseinek hivatalos eljárásával és különösen olyan eljárással kifejezést merjen adni, amely eljárás többszáz földmives család jelenlegi és jövő generációbeli existenciáját tönkretenni alkalmas, mert továbbá a valótlan adatokat tartalmazó felterjesztés állal nemcsak[a község nemzetgyűlési képviselőjét, elöljáróságát, a község földmives lakosságát gyalázta meg, de a képviselőtestület véleménye szerint hivatalos kötelességét is súlyosan megsértette ; a képviselőtestület elhatározza, hogy elégtételszerzés végett és a járásbirónak büntető és fegyelmi utón leendő megfenyitése végett az előterjesztésnek sérelmezett részeit az illetékes hatósághoz átteszi. Utasitja a községi elöljáróságot, kérje meg Sopron vármegye alispánját, hogy a fenti célnak elérésére az illetékes büntető és fegyelmi hatóságokat megkeresni szíveskedjék. Utasitja továbbá, hogy a most meghozott képviselőtestületi határozatot tudomásulvétel végett az igazságügyi és belügyminister urakhoz haladéktalanul terjessze fel.« A határozati javaslatot a közgyűlés, metynek soraiban képviselve volt a hercegihitbizomány és a prépostság is, egyhangúlag elfogadta. De csak merte volna el nem fogadni (Derültség.) Az ered" meny az, hogy a soproni kir. ügyészség eljárás*-