Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

354 A nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi július hó 1-én, szerdán. biró ur állal dédelgetett és kedvezményezett Ráih hercegi nagybérlő a kormánypárti jelölt mellett exponálta magát A jelentésben foglalt többi állí­tása mind szemenszedett valótlanság, nyilvánvaló hazugság és — bocsánat a kemény szóért! — durva, becstelen, aljas rágalom ! Ami engem illet, felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy sohasem iparkodtam a népben elérhetetlen vágyakat kelteni, radikális földreformért sobasem küzdöltem és nem rajongtam, ellenben küzdöttem és küzdök egy mérsékelt földreformnak radikális és becsületes végrehajtásáért. (Éljenzés a baloldalon.) A földigénylőket a földreform tárgya­lásoknál soha egyellen eselben sem képviseltem. (Kiss Menyhért: Pedig megtehette volna ) Pedig megtehettem volna. Amikor tudtam, hogy Csornán földreformtárgyalások folynak, nem kerestem fel a kerületet, látszatát is kerülve annak, mintha a bíróságot befolyásolni akarnám Egyetlen egy eset­ben történi, hogy amikor heteken ál folytak a földreformtárgyalások, két napot töltöttem kerüle­temben, mert a választások alkalmával megígértem, hogy minden országos vásár alkalmával a válasz­tók rendelkezésére állok, amit akkoriban az ellen­jelölt versben is megörökített : Azt igérte, hogy télen-nyáron Itt lesz minden nagyvásáron. Azt mondja a biró ur, hogy engem a föld­reformnál egyéni érdek vezet. A közvéleménj' meg­ítélésére bizom, hogy kit vezet egyéni érdek. En­gem-e, avagy a biró urat, Sándor Bélát, aki biró létére olyan felterjesztést tesz az Országos Föld­birtokrendező Bírósághoz, amely a 400.000 holdas herceg Esterház}' hitbizományi képviselő ügyvéd­nek is becsületére vált volna. Visszapattan a rágalom Csorna község elöl­járóságáról is, amelynek hazafias szelleme, ügy­buzgósaga és szociális érzéke Sopron vármegyében közismert és a csornai nép sem szolgált rá arra az erkölcsi bizonyítványra, amelyet Sándor Béla biró ur kiállilott róla. Nem durva, nem vad, any­nyira nem az, hogy egy árva szóvul sem inzultálta még Sándor Béla urat sem, (Derültség.! pedig róla köztudomású volt, hogy esküdt, konok halálos ellensége a népnek. Nem korcsmázó, mert bár Csorna a Rábaköz szive és a járás székhelye, el­tekintve az országos vásároktól, a korcsmák kon­ganak az ürességtől. Nem műveletlen, mert amely község a legnehezebb időkben, utcáit aszfalttal burkoltatja, villairyvilágitást vezet be, gyönyörű kórhazat emel és monumentális polgári iskolát épített a múlt évben, annak érzéke van a kultúra iránt. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.J Nem lusta, mert ahol az utolsó statisztika szerint a gazdák zömének csak hat-hét hold földje vanesmégis hat-nyolctagu családot tartanak fenn, a lustaságról rosszhiszeműség nélkül beszélni nem lehet. Egye­bekben pedig a csornai nép aranybetükkel irta be nevét a magyar nemzet történelmének lapjaira, amikor fegyverrel kezében kelt sikra a kommu­nista rémuralom ellen a szent kereszt, oh áraink, nemzeti lobogónk, ősi alkotmányunk védelmére azon uralom ellen amelyet Sándor Béla királyi járásbiro ernyedetlenül " és kitartóan szolgált. (Kiss Menyhért: Ez fáj neki !) E nép tisztességé­nek, becsületének s hazaszeretetének egy néma, de perdöntő tanúja van: az a sirhalom, amely alatt net vértanuja porladozik, — csont az ő csontjából, vér az ő véréből — a keresztény és nemzeti gon­dolatnak megdicsőült mártírjai Sándor Béla papi­rosa meg fog fakulni meg fog penészesedni, de ez az obeliszk időtlen-időkig hirdetni fogja Csorna népének férfias bátorságát, nagyságát, nemességét, hit- és honszeretetét. Nem azért nyilatkozom igy a csornai népről és válaszlóimról, hog}' hangulatot keltsek kerületemben magam mellett — én ott szilárdan állok és ugy gondolom, hogy a csornai néptől csak ásó és kapa választhat el — hanem csak azért mondom itt el ezeket, hogy itt az ország szine előtt elégtételt nyújtsak ennek a derék népnek azért a meghur­coltál ásért, amelyben egy királyi járásbiro által részesült, hogy a földreform áldásaira való méltó voltát bebizonyítsam, pedig ez áldásban éppen Sándor Béla felterjesztése miatt nem részesült, mert bár száz lépésnyire a főtértől négy kilo­méteres körzetben uradalmi szántók terülnek el, 8—10—12 kilométeres távolságban kapott a Han­ságba benyúló megközelíthetetlen, viz alatt álló földet. (Felkiáltások a baloldalon ; Hallatlan gazság ! Gyalázat !J És még csoda, hogy egy tenyérnyi területet kapott Sándor Béla véleményes jelentése alapján, mert hiszen az Országos Földbirtokrendező Bíróság ilyen információi alapján akár teljesen elutasító álláspontra helyezkedhetett volna. Sándor Béla felterjesztését, amely a póttár­gyalás lefolytatása folyamán a községházára került iratok között volt, Pödör István csornai főjegyző 1925. április 24-én hiven köíelességehez a községi képviselőtestület elé vitte, amely a következő hatá­rozati javaslatot egyhangúlag elfogadta (Olvassa) : Figyelemmel a tényre, hogy a járásbiro előter­jesztésének sérelmezett részei valótlan adatokat tartalmaznak, mert nemcsak az elöljáróságot hanem a község egész földmivelő lakosságát métyen, durván és alaptalanul sértik ; mert a használt kife­jezések alkalmasak arra, hogy Csorna község földmi­ves lakosságát nevetség tárgyává és közmegvetésnek tegyék ki, mert a fölterjesztésben foglalt rágalmazó kifejezések alkalmasak lettek volna arra, hogy figye­lembevétel esetén Csorna községnek közismerten földszegény népe a földbirtokreform áldásos ered­ményeinek élvezésétől elüttessék, és mert valószínű­nek látszik, hogy a sérelmezett felterjesztés valót Jan adatai hathatósan közreműködtek abban, hogy a földigények nem a község közvetlen közelében, hanem részben gazdaságosan ki nem használható távol fekvő területen nyertek kielégítést; a kép­viselőtestület indokoltnak és szükségesnek tartja, hogy ugy a kötelességét hiven és becsületesen teljesítő községi elöljáróságnak, mint a becsületé­ben méryen megsértett községi földmives lakosság­nak az erkölcsi elégtételt megszerezze. Minthogy a képviselő testület nem tartja megengedhetőnek, hogy egy esküt tett állami tisztviselő, egy királyi járásbiro a község lakossága iránti köztudomású gyűlölete és a földmives nép iránt nyiltan kifeje­zett undora által elvakítva, nemtelen érzéseinek hivatalos eljárásával és különösen olyan eljárással kifejezést merjen adni, amely eljárás többszáz föld­mives család jelenlegi és jövő generációbeli exis­tenciáját tönkretenni alkalmas, mert továbbá a valótlan adatokat tartalmazó felterjesztés állal nemcsak[a község nemzetgyűlési képviselőjét, elöl­járóságát, a község földmives lakosságát gyalázta meg, de a képviselőtestület véleménye szerint hivatalos kötelességét is súlyosan megsértette ; a képviselőtestület elhatározza, hogy elégtételszer­zés végett és a járásbirónak büntető és fegyelmi utón leendő megfenyitése végett az előterjesztés­nek sérelmezett részeit az illetékes hatósághoz átteszi. Utasitja a községi elöljáróságot, kérje meg Sopron vármegye alispánját, hogy a fenti célnak elérésére az illetékes büntető és fegyelmi hatóságo­kat megkeresni szíveskedjék. Utasitja továbbá, hogy a most meghozott képviselőtestületi határozatot tudomásulvétel végett az igazságügyi és belügy­minister urakhoz haladéktalanul terjessze fel.« A határozati javaslatot a közgyűlés, metynek soraiban képviselve volt a hercegihitbizomány és a prépostság is, egyhangúlag elfogadta. De csak merte volna el nem fogadni (Derültség.) Az ered" meny az, hogy a soproni kir. ügyészség eljárás*-

Next

/
Thumbnails
Contents