Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

â52 A nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi quitus ko 1-én, szerdán. kegyeskedjék hozzájárulni, hogy a házszabályokban biztosított 15 percen túl még 20, de legfeljebb 25 percig beszélhessek. (Helyeslés.) Elnök: Kérdeni a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e hozzájárulni Griger Miklós képviselő ur most előterjesztett kérelméhez. (Igen !} Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Griger Miklós : T. Nemzetgyűlés ! Mint a bíróság tekintélyének hive, őre és védelmezője, nem szenzációhajhászásból, de lelkiismeretem szavának parancsara szólalok fel olyan ügyben, amelynek feltárásából kiviláglik, hogy a m. kir. bíróságnak számos lelkiismeretes, rátermett és kiváló tagja mellett elvétve olyan is akad, aki szerény, de megingathatatlan véleményem szerint alkalmatlan és ami még szomorúbb, méltatlan a birói palást viselésére, a felséges judiciumot és jellemet igénylő birói tisztség betöltésére Ilyen biró Sándor Béla, interpellációm hőse és remélem áldozata is, a közelmúltban csornai kir. járásbiró, jelenleg az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz beosztott előadó biró Állításomat a következőkkel bátorkodom indokolni. (Halljuk ! Halljuk !) A gyászos és véres proletárdiktatúra idején Csornán is megalakult az u. n. Néptanács, amelynek tagjai között — mint a kezemben levő kimutatás igazolja — helyet foglalt Sándor Béla járásbiró is, mint a lakásügyi bizottságnak, a Magyarországi Közalkalmazottak Szövetsége helyicsoportjának elnöke és mint a csornai járás vadászügyi biztosa. Nem állitom, hogy e Néptanácsnak valamennyi tagja azért vállalt szerepet a kommunista közigazgatási élet e szervében, mintha hivei és fanatikusai lettek volna az uj politikai és társadalmi rendszernek. Nem. Ellenkezőleg, kijelentem, hogy sokan e listán szereplő tisztv seíők, iparosok, földmivesek és munkások közül sokan csak azért vállaltak kedvük és ízlésük ellenére szerepet a kommunista közigazgatásban, hogy szolgálatot tegyenek az agyonfélemlitctt és agyongyötört lakosságnak és a nagy kataklizmában mentsék azt, ami menthető. Ám amikor ezt elismerőn, nem csinálok titkot ama meggyőződésemből sem, hogy egy kir. járásbirótól senki sem vette volna zokon, ha e tisztséget, mely szöges ellentélben áll hivatásával, szerényen elhárította volna magától. Sándor Béla nem igy cselekedett. Mint kir. járásbiró, tagságot és vezető szerepet vállalt a csornai szovjetben, még pedig mint az ő következő felterjesztéseiből látható, épenséggel nem ellenforradalmi mentalitással és iigybuzgósággal. Az első felterjesztése 1919 március 24 én kelt és igy hangzik (olvassa) : Szocialista Párt Elnöksége. A Közalkalmazottak Csornai Tanácsa, mint kizárólag a csornai és járási köztisztviselők anyagi jólétének biztosítására 1918. év november havában alakult szervezet, már legutóbbi ülésében elhatározta, hogy a Magyarországi Közalkalmazottak Szövetségébe belép. A bekövetkezett korszakalkotó események ezen elhatározás keresztülvitelét sürgőssé lettek, azért egyelőre a járás közalkahnazottainak kikapcsolásával a Csorna községben tartózkodó közalkalmazottakat a mai napra nagygyűlésre hivtuk össze s ezen gyűlésen a megjelentek kimondták, hogy a Csornai Közalkalmazottak Tanácsa, mint ilyen, megszűnik, a közalkalmazottak a Magyarországi Szocialista Párt keretébe tartozó Magyarországi Közalkalmazottak Szövetségébe lépnek be és a Helyi Csoportot megalakítják. Amidőn ezen elhatározásunkat bejelentjük szükségesnek tartjuk annak kiemelését, hogy a belépést nem a szociális érzék hiánya késleltette, — mert hiszen a közalkalmazottaknál elnyomottabb proletár sohasem volt, — de nem óhajtottunk politikával foglalkozni azon meggyőződésben, hogy a tisztviselőktől megkívánt pártatlanságot igy^ jobbari megőrizhetjük. Ma azonban amikor, az események igazolják, hogy Magyarországot az összeomlástól a szocialista párt mentheti meg, azon meggyőződésre jutottunk, hogy az országban más pártnak létjogosultsága nincsen Csorna, 1919. 111/24. Sándor s. k.« A második felterjesztését 1919. április 4-én tette meg és ez igy szól : (olvassa) »A Mag}

T

arországi Közalkalmazottak Szövetségének Budapest. Bejelentem« stb. stb és ez a fontos (olvassa) : Azon célból, hogy a tagok szociális erzékét fejleszthessük a legújabb szociális és kommunista irodalom termékeit szeretnénk beszerezni. Kérem tehát a Szövetséget, hogy könyveket ajánlani szíves legyen sib. Csorna, 1919 IV/4. Kartársi üdvözlettel elnök.« A harmadik beadványa igy szól (olvassa) : A Magyarországi Közalkalmazottak Szövetségének Csornai Helyi Csoporjátói 1919. stb. szám. Tanító Munkások Szakszervezetének, Helyben. Értef- it 1 ük a címet, hogy a Gallácz Jenő elvtárs által a f, év június 27-én megiártott elnökválasztó közgyűlésen tetl azon bejelentést, — miszerint a lanitó elvtársak a helyi csoport kebeléből kilépnek, tudomásul nem vehetjük, mert efelett határozni véleményünk szerint csak a központnak van joga. A kilépésről a központnak jelentést tettünk Elvtársi üdvözlettel Csorna, 1919. VII/14. Sándor s. k elnök.« Még egyet olvasok fel ezekből. (Felkiáltások : Elég !) A kir. járásbiró urnák szocialista-kommunista vallomásaiból és hitvallásából Ízelítőnek azt hiszem tényleg elég ez a néhány szemelvény, amelyekhez a magam részéről csak azt a megjegyzést fűzöm, hogy inig a csornai szovjet számos tagja Csornán 1919. június 9-én a Samuelly Tibor által rendezett szadista tobzódás után. amely 7 derék magyar embernek az életébe került, távoltartotta magát a néptanács üléseitől addig Sándor Béla ez üléseken tovább is rész.vett és amig a szovjet 5-6 tagja kommunista szereplése mialt hónapokig, sőt évekig tartó fegyházzal lakolt, Sándor Bélának a haja szála sem görbült meg, (Esztergályos János: De sok Sándor van az országban ! — Zajos derültség. — Lendvai István: Elég abból egy is

1

) és mintha semmi sem történt volna, a kommunizmus bukása után újból átvedlett kir. járásbiróvá és az igazságszolgáltatás palástjában nyugodtan beült birói székebe Ítélni elevenek és holtak felelt. T. Nemzetgyűlés ! Ez Sándor Béla előéletéből, hogy rendőrhatósági szakkifejezéssel éljek, priusából az első korszak, amelyekből a súlyosan kompromitáló adatok dacára még sem következtetem azt, hogy nevezett biró szivében és lelkében is kommunista lett volna, de mindenesetre azt, hogy szereplésével birói tógáján olyan foltot ej lett, amely a magyar állam nevében való igazságszolgáltatásra egyszer és mindenkorra diszkvalifikálja. / Ugy van ! a bal- és a jobboldalon.) Sándor Béla előéletének második, interpellációmmal közelebbi vonatkozásban álló periódusa ott kezdődik, amikor mint csornai királyi járásbiró megbízást kap a földreformtárgyalások vezetésére. Hogy a tárgyalásokat milyen szellemben, szándékkal és felfogással vezette, kitűnik ebből a müvecskéből, amelynek címlapja a következő, (olvassa) : »A földbirtokreform végrehajtása és a tárgyalások vezetése. Elméleti és gyakorlati kézikönyv. A földreformtárgyaláskor szerzett tapasztalat alapján irta : Sándor Béla, földreformtárgyalások vezetésével megbízott csornai kir. járásbiró.« Hogy ennek a könyvnek kiadási költségei bőven megtérültek, felesleges megjegyezni. A könyv tartalmának egyes részletei a következők. (Halljuk! balfelöl.) Tekintettel az idő előrehaladott voltára és a nekem engedélyezett időre, csak eg3f-két részletet olvasok fel (Halljuk ! balfelöl és a jobboldalon. — olvassa) : »A földreform ellen legtöbb kifogása van a