Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

342 A nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi július hó 1-én, szerdán. mába, ne a Házban beszéljen ! — Fábián Béla : És ehhez az elnök urnák nincsen szava !) Fábián képviselő urat figyelmeztetem, hogy ne méltóztassék az elnöknek utasításokat adni ! Lendvai István s Pártfegyelmet vártam volna a t. szociáldemokrata párttól, amely a pártfegyelemnek azzal a mértékével sem rendelkezik, hogy ne idegeskedjenek egyes tagjai akkor, amikor csekélységem szórói-szóra idézi ugyanazon párt egyik tagjának szavait, amelyeket, azt hiszem, egész helyesen interpretáltam. Ami pedig képviselőtársamnak azt az inszinuációját illeti, mintha nekem a zsidó nagytőke fájna, ki kell jelentenem, hogy igenis, egy értelemben valóban fáj. Mélységesen fáj azért, mert a zsidó nagytőke a maga Behemót-hatalmával összetiporta a magyar apák, édesanyák, gyermekek holttesteit, mert a magyar exisztenciák ezreinek pusztulását jelenti, azt a csatateret jelenti, amelyről egyszer épen az igen t. ministerelnök-helyettes ur szólott ebben a teremben, mikor ama összetört keresztényes nemzeti magyarság exisztenciájának arról a nagy csatateréről szólott, amelyen az elhullottak ezrei és ezrei valóban ahhoz a fajhoz tartoznak, amelynek nagytőkéjét itt szóvátette az igen t. képviselő ur. Olyan értelemben azonban nem fájhat nekem akarva sem a zsidó nagytőke, mint amilyen értelemben némely munkásvezér uraknak fájhat ; fájhat olyan értelemben, hogy a zsidó nagytőke valósággal lehúzza a zsebüket, és hogyha rólam mindenki tudja azt, hogy én ugyancsak nem nagyon védelmezem a zsidó tőkét, azt is tudhatja mindenki rólam, hogy én nem támadom olyan erőteljesen, csúnyán, mint ahogyan ők támadják. Mert ők alapjaiban támadják meg, annyiban, hogy hathatósan igyekeznek a maguk részére kisajátítani és hasznosítani azt a tőkét. Elnök : A képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Lendvai István : Ami pedig a szociáldemokrata szakszervezetek működését illeti, erre nézve nekem módomban lesz a legközelebbi interpellációs napon részletesen beszélnem. (Farkas István : A Stádiumrészvényekről nem beszélnek ! — Eckhardt Tibor : Az nincs a Kereskedelmi Bank zsebében, mint az Általános Fogyasztási Szövetkezet Î — Farkas István : Nem tudták elkommunizálni, az fáj nekik !) Ismétlem, hogy amennyiben az önök hangtani atrocitásai meg nem akadályozzák szavaim folytatását, a szakszervezetek működéséről nekem majd módomban lesz részletesen beszélnem a legközelebbi interpellációs napon, amikorra máris bejegyeztem egy interpellációt. (Esztergályos János : Pista gőzöl ! •— Eckhardt Tibor : Szeretnék ködbe borultatni saját dolgukat !) Én azt hiszem, megfeleltem azoknak a t. uraknak, akik fejlett technikájuk révén ravaszul rajtam akarják keresni a zsidó nagytőkével való lekenyerezést, és épen azok, akik mióta itt bent, a nemzetgyűlés termében vannak, soha a zsidó nagytőkének legrettenetesebb dolgait, épen a munkásság ezrei és százezrei ellen viselt nagy harcát, az igazi munkáskérdéseket, az igazi munkássérelmeket szóvátenni nem akarták. ( Ugy van ! a jobboldalon.) Ha mi ezt meg akartuk tenni, bennünket állandóan felekezet elleni izgatással, gyülölethirdetéssel és a lelkek megmérgezésével vádoltak. Azt hiszem, a végső konklúziót rábízhatom a t. Nemzetgyűlés nagy többségére. (Helyeslés a balközépen.) Elnök : A házszabályok 205. §-ának a) pontja alapján Kuna P. András képviselő ur kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Kuna P. András : T. Nemzetgyűlés ! Ma délelőtt, mikor Meskó Zoltán t. képviselőtársam rólam szólott, elragadtattam magamat egy közbeszólás formájában. Azért a szóért ugy a Nemzetgyűlést, mint képviselőtársamat megkövetem. (Helyeslés.) Bocsánatot kérek, nekem is van egy kis önérzetem, s engedjék meg, hogy becsületemet féltsem. Azt mondotta Meskó t. képviselőtársam, hogy amikor lent voltam a tabi választókerületben, a választási küzdelem közben együtt ittam a választókkal. Erre a dologra előre gondoltam és nagyon jól tudom, hogy mit tettem. Nagyon is vigyáztam rá, hogy amikor a tabi kerületben lent járok és polgártársaimmal beszélgetek, ne szolgáltassak olyan okot, amely a megválasztandó képviselő mandátumának megtámadását esetleg elősegitené. Épen errevaló tekintettel ugy a magam, mint pártom becsülete védelmében vigyáztam. Ha talán Meskó t. képviselőtársam tud valamit, joga van hozzá, hogy előterjessze majd. Az előterjesztés után azután megvizsgálhatják a dolgot. Ha igaza van, elégtételt adunk neki. Ennyit akartam erről elmondani. De szóvá kell tennem egy másik dolgot is. Mikor délután bejöttem a Halba, épen Nagy Vince t. képviselőtársam beszélt. A javaslatnak arról a bizonyos pontjáról szólott, amely szerint aki kint van egy évig külföldön, nem lehet képviselő. Akkor azt mondotta Nagy Vince képviselő ur, hogyha még olyan egyének is lehetnek képviselők, mint Kuna P. András, akkor miért ne lehetnének ezek. (Egy hang a baloldalon : Nem ezt mondta ! — Esztergályos János : Tessék a gyorsírói jegyzetet megnézni !) Csodálkozom, ugyan nem is csodálkozom rajta, mert hisz megszoktam a Szeder Ferencektől, a Bothenstein Móroktól, az Esztergályos Jánosoktól, meg a többitől, hogy az ilyen egyszerű kisembert, mint én vagyok, az én csekélységemben lekicsinyelik. (Zaj a bal- és a jobboldalon.) Én csak leszögezem azt a tényt, hogy akik vétettek ennek a nemzetnek egész integritása ellen, vétettek Nagy-Magyarország ellen, mikor a hatalom a kezükben volt, ma nemzetgyűlési képviselők lehetnek. Ezek az urak, akik a demokráciát hirdetik, állandóan támadják a kisgazdaosztályból való képviselőket. Miért vannak itt a nemzetgyűlésben ? Nem tudom ezt a dolgot megérteni, csak visszautasítom. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugyanekkor rámutatok arra a műveltségre, arra az arisztokratikus hajlamra, amely a szociáldemokratákban megvan. A magyar kisgazdáknak van annyi helyük a nemzetgyűlésben, mint a szociáldemokrata grófoknak. (Helyeslés és taps a jobboldalon, zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : A házszabályok 205. §-ának a) pontja alapján- Malasits Géza képviselő ur kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Malasits Géza : T. Nemzetgyűlés ! Ha adódik valami alkalom, az nem muíik el ugy, hogy Lendvai István képviselő ur neki ne támadjon a magyarországi munkások szakszervezeteinek. Györki képviselőtársam felszólalása kapcsán, mikor a főszolgabirákról beszélt, Lendvai képviselőtársam szükségesnek tartotta közbeszólni : »mert nem ^szakszervezetek !« Én életemnek nagy részét a szakszervezeteknek szolgálatában töltöttem el. Tudom azt, amit igen sokan nem tudnak, hogy ha Magyarországon nem lennének szakszervezetek, akkor a magyar munkásság kénye-kedvére ki volna szolgáltatva a legborzalmasabb kapitalizmusnak. (Eckhardt Tibor : Csináljanak keresztény szakszervezetet. •— Farkas Tibor : Mi vagyunk a keresztény szakszervezet ! — Esztergályos János : Vagyunk olyan keresztények, mint Eckhardt képviselő ur ! — Barthos Andor : Nem hiszi el senki sem ! — Nagy zaj.) Elnök : Nagyon kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni ! (Dénes István közbeszól) Dénes István képviselő urat kérem, méltóztassék végre csendben maradni 1 (Dénes