Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

A nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi július hó 1-én, szerdán. 343 István közbeszól.) Dénes István képviselő urat épen az imént figyelmeztettem, hogy maradjon csendben. Minthogy újból zavarta a csendet, a képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Malasits Géza : T. Nemzetgyűlés ! Én teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a kapitalizmusnak sem Istene, sem hazája, sem vallása nincs. Nincs sem keresztény, sem zsidó kapitalizmus, csak kapitalizmus van. (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldálon. -— Zaj a balközépen.) Azok, akik a kapitalizmus ellen harcolnak, szakszervezeti szövetkezeti, vagy szociáldemokrata alapon, azok barátaink s azokkal együtt működünk, együtt küzdünk. Azok álláspontját, akik a szakszervezetek ellen gazdasági okokból küzdenek, ha nem is helyeslem, meg tudom érteni és tisztelem, mert küzdelmüket gazdasági érdekek sugalják. De engedelmet kérek, egy ur, egy képviselő, aki minden alkalmat megragad arra, hogy az ország fóruma elé kiálljon és a dolgozó magyarság szenvedéseinek orvoslását és a munkások keserű sorsát minden egyes alkalommal rajtunk reklamálja, az ne álljon ide és ne harcoljon a szakszervezetek ellen. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Nagy zaj a balközépen.) Ismétlem, nem ismerem el, hogy volna akár keresztény, akár zsidó kapitalizmus, csak kapitalizmus van ( Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Ellentmondások a balközépen.), tehát az, aki a szakszervezetek ellen támad, ennek a zsidó kapitalizmusnak nagyobb szolgálatot tesz, mint mi valamennyien együttvéve. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Zaj és ellentmondások a balközépen.) T. Nemzetgyűlés ! Tegnap beszéltem egy levelezőlapról, amelyet a t. urak küldtek ki. Ennek az alján ez áll (olvassa) : »Munkások, ne húzzátok a zsidó kapitalizmus igáját !« Mégegyszer ismétlem, nincs zsidó kapitalizmus, de ha az urak arra az álláspontra helyezkednek, hogy zsidó kapitalizmus van, akkor önöknek mint fajvédőknek, mint a fajtánkat szerető embereknek, oda kellene sietniök a kizsákmányolt proletárok mellé (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és lehetővé kellene számukra tenniök, hogy a zsidó kapitalizmus ellen küzdjenek. Ellenben Lendvai képviselő ur nem ezt teszi, hanem minden alkalmat megragad a szakszervezetek támadására, kompromitálására és denunciálására, ahelyett, hogy a szegény proletárok küzdelmét lehetővé tenné. (Györki Imre : De a zsidó katonaorvosnak levelet irt ! — Lendvai István : Majd ha olyan szegények lesznek, mint én, akkor beszéljenek ! — Zaj.) Befejezem felszólalásomat. Mégegyszer kijelentem, hogy minden csepp véremmel, agyam minden sejtjével harcolni fogok az olyan fajvédelem ellen, amely lehetővé teszi a dolgozó magyaroknak a kapitalizmus által való kizsákmányolását, (Ugy van ! Ugy van! a bal-és a szélsőbaloldalon.) már pedig aki denunciálja a szakszervezeteket, aki azok ellen harcol és azokat kompromittálni igyekszik:, az akarva, nem akarva, a kapitalizmusnak tesz szolgálatot, és ha van zsidó kapitalizmus, akkor annak tesz szolgálatot. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj a balközépen.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! A gyorsírói jegyzetekből megállapitottam, hogy Rubinek István képviselő ur az előbb azt a kifejezést használta, hogy itt a nemzetgyűlésen állandó szószátyárkodás folyik. Ezért a kifejezésért kénytelen vagyok a képviselő urat rendreutasitani. (Helyeslés.) Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur a házszabályok 205. a) és c) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! Én Rubinek István képviselő ur ama szavaira vonatkozólag, amellyel az ellenzéket szószátyárnak bélyegezte, amikor Szakács Andor t. képviselőtársam itt általam és általunk fontos napirendi javaslatot tett, kénytelen vagyok társaim nevében is kijelenteni, hogy a képviselő urnák ezt az állítását visszautasítjuk. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mi a magunk részéről kötelességet teljesítünk és ezen kötelességünk teljesítésében biránk a lelkiismeretünk. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Őszintén sajnáljuk, hogy a képviselő ur nem helyezkedik arra a magaslatra, amelyen lennie kellene minden parlamentáris államban minden olyan politikusnak, aki az elvek harcát kívánja nem pedig egymásnak személyes megtámadásával kivan érdemeket szerezni. Csodálkozom a képviselő ur eljárásán különösen azért, mert ezelőtt 10 perccel épen a képviselő ur volt az, mint a mentelmi bizottság előadója, aki javaslatot tett, hogy Peyer Károly t. képviselő társunkat a Ház megkövetésére Ítéljék azért, mert a klotürrel szemben bizonyos élesebb bírálatot mondott. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) (Az elnöki széket Scilovszky Béla foglalja el.) Elnök: Most áltérünk az interpellációkra. Következik Rupert Rezső képviselő ur szóbeli interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjek az interpelláció szövegét felolvasni (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon J Forgács Miklós jegyző (olvassa) : »Interpelláció a pénzügyi-, kereskedelemügyi és igazságügyi ministerekhez A világ néhány zsenije megajándékozta az emberiséget a rádió néven ismert drótnélküli távírás és távbeszélés feltalálásával s e találmány tökéletesítésével. Ezeknek a találmányoknak áldásait a világ civilizált népei már majdnem mindenütt élvezik alig számbavehető anyagi áldozatok ellenében. Magyarországon a kérdés még mindig rendezetlen. Különféle nyereséghajhászó érdekcsoportokat látunk marakodni egymással a koncért, hogy a magyar nép kizsákmányolására monopóliumként szerezzek meg maguknak azoknak a találmányoknak üzleti kihasználásai, amelyeket a feltaláló zsenik ingyen ajándékoztak az emberiségnek. Egyelőre azonban teljes a bizonytalanság. Senki sem ludja, ki jogosult, milyen feltételek mellett leadó állomásokat felállítani s ki jogosult és milyen fellételek mellett felvevő állomásokat tartani. Emiatt szenved nemcsak a kultúránk, de rádióiparunk és radiócikk-kereskedelmünk is. Kérdezem a t. minister urakat : 1. Hajlandó e végre véglegesen rendezni a rádióügy pénzügyi, forgalmi és általában jogszabályozási kérdéseit ? 2. Miképen képzelik el a rendezést? 3. Hajlandók e terveikről a közönséget tájékoztatni? 4. Tekintettel arra, hogy a rádió találmányok ingyen lettek az emberiség közjavává, hajlandók e gondoskodni arról, hogy a kérdés szabályozása ugy történjék hogy a magyar közönség minden magánüzleti kizsákmányolással szemben megvédessék s általában lehetetlenné váljék, hogy bárki a rádiót — mint találmányt — magánüzleti haszonszerzésre használhassa ki? 4. Mikorra várható a végleges rendezés ? Rupert Rezső s. k.« Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés január 21-iki ülésén Karaíiáth Jenő t. képviselőtársunk megállapította azl, hogy az összes civilizált országok között Magyarország az egyes egyedüli, ahol rádió leadó állomás nem áll még a közönség rendelkezésére és ahol a felvevő állomá-