Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

A nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi július hó 1-én, szerdán. 343 István közbeszól.) Dénes István képviselő urat épen az imént figyelmeztettem, hogy maradjon csendben. Minthogy újból zavarta a csendet, a képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Malasits Géza : T. Nemzetgyűlés ! Én teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a kapitalizmusnak sem Istene, sem hazája, sem vallása nincs. Nincs sem keresztény, sem zsidó kapitalizmus, csak kapi­talizmus van. (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldálon. -— Zaj a balközépen.) Azok, akik a kapitalizmus ellen harcolnak, szakszervezeti szövetkezeti, vagy szociáldemokrata alapon, azok barátaink s azokkal együtt működünk, együtt küzdünk. Azok álláspontját, akik a szakszervezetek ellen gazdasági okokból küzdenek, ha nem is he­lyeslem, meg tudom érteni és tisztelem, mert küz­delmüket gazdasági érdekek sugalják. De enge­delmet kérek, egy ur, egy képviselő, aki minden alkalmat megragad arra, hogy az ország fóruma elé kiálljon és a dolgozó magyarság szenvedései­nek orvoslását és a munkások keserű sorsát min­den egyes alkalommal rajtunk reklamálja, az ne álljon ide és ne harcoljon a szakszervezetek ellen. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Nagy zaj a balközépen.) Ismétlem, nem ismerem el, hogy volna akár keresztény, akár zsidó kapi­talizmus, csak kapitalizmus van ( Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Ellentmondások a balközépen.), tehát az, aki a szakszervezetek ellen támad, ennek a zsidó kapitalizmusnak na­gyobb szolgálatot tesz, mint mi valamennyien együttvéve. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Zaj és ellentmondások a bal­középen.) T. Nemzetgyűlés ! Tegnap beszéltem egy levelezőlapról, amelyet a t. urak küldtek ki. Ennek az alján ez áll (olvassa) : »Munkások, ne húzzátok a zsidó kapitalizmus igáját !« Mégegyszer ismét­lem, nincs zsidó kapitalizmus, de ha az urak arra az álláspontra helyezkednek, hogy zsidó kapitaliz­mus van, akkor önöknek mint fajvédőknek, mint a fajtánkat szerető embereknek, oda kellene siet­niök a kizsákmányolt proletárok mellé (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és lehetővé kellene számukra tenniök, hogy a zsidó kapitaliz­mus ellen küzdjenek. Ellenben Lendvai képviselő ur nem ezt teszi, hanem minden alkalmat meg­ragad a szakszervezetek támadására, kompromi­tálására és denunciálására, ahelyett, hogy a sze­gény proletárok küzdelmét lehetővé tenné. (Györki Imre : De a zsidó katonaorvosnak levelet irt ! — Lendvai István : Majd ha olyan szegények lesznek, mint én, akkor beszéljenek ! — Zaj.) Befejezem felszólalásomat. Mégegyszer ki­jelentem, hogy minden csepp véremmel, agyam minden sejtjével harcolni fogok az olyan faj­védelem ellen, amely lehetővé teszi a dolgozó magyaroknak a kapitalizmus által való kizsákmá­nyolását, (Ugy van ! Ugy van! a bal-és a szélsőbal­oldalon.) már pedig aki denunciálja a szakszerveze­teket, aki azok ellen harcol és azokat kompromit­tálni igyekszik:, az akarva, nem akarva, a kapi­talizmusnak tesz szolgálatot, és ha van zsidó kapitalizmus, akkor annak tesz szolgálatot. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj a bal­középen.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! A gyorsírói jegyzetekből megállapitottam, hogy Rubinek István képviselő ur az előbb azt a ki­fejezést használta, hogy itt a nemzetgyűlésen állandó szószátyárkodás folyik. Ezért a kifejezésért kénytelen vagyok a képviselő urat rendreutasitani. (Helyeslés.) Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur a házszabá­lyok 205. a) és c) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! Én Rubinek István képviselő ur ama szavaira vonat­kozólag, amellyel az ellenzéket szószátyárnak bé­lyegezte, amikor Szakács Andor t. képviselőtársam itt általam és általunk fontos napirendi javaslatot tett, kénytelen vagyok társaim nevében is kijelen­teni, hogy a képviselő urnák ezt az állítását vissza­utasítjuk. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélső­baloldalon.) Mi a magunk részéről kötelességet teljesítünk és ezen kötelességünk teljesítésében biránk a lelkiismeretünk. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Őszintén sajnáljuk, hogy a képviselő ur nem helyezkedik arra a magas­latra, amelyen lennie kellene minden parlamentáris államban minden olyan politikusnak, aki az elvek harcát kívánja nem pedig egymásnak személyes megtámadásával kivan érdemeket szerezni. Csodálkozom a képviselő ur eljárásán különö­sen azért, mert ezelőtt 10 perccel épen a képviselő ur volt az, mint a mentelmi bizottság előadója, aki javaslatot tett, hogy Peyer Károly t. képviselő társunkat a Ház megkövetésére Ítéljék azért, mert a klotürrel szemben bizonyos élesebb bírálatot mondott. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) (Az elnöki széket Scilovszky Béla foglalja el.) Elnök: Most áltérünk az interpellációkra. Kö­vetkezik Rupert Rezső képviselő ur szóbeli inter­pellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjek az interpelláció szövegét felolvasni (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon J Forgács Miklós jegyző (olvassa) : »Interpelláció a pénzügyi-, kereskedelemügyi és igazságügyi ministerekhez A világ néhány zse­nije megajándékozta az emberiséget a rádió néven ismert drótnélküli távírás és távbeszélés feltalá­lásával s e találmány tökéletesítésével. Ezeknek a találmányoknak áldásait a világ civilizált népei már majdnem mindenütt élvezik alig számbavehető anyagi áldozatok ellenében. Magyarországon a kérdés még mindig rende­zetlen. Különféle nyereséghajhászó érdekcsopor­tokat látunk marakodni egymással a koncért, hogy a magyar nép kizsákmányolására monopóliumként szerezzek meg maguknak azoknak a találmányok­nak üzleti kihasználásai, amelyeket a feltaláló zsenik ingyen ajándékoztak az emberiségnek. Egye­lőre azonban teljes a bizonytalanság. Senki sem ludja, ki jogosult, milyen feltételek mellett leadó állomásokat felállítani s ki jogosult és milyen fel­lételek mellett felvevő állomásokat tartani. Emiatt szenved nemcsak a kultúránk, de rádióiparunk és radiócikk-kereskedelmünk is. Kérdezem a t. minister urakat : 1. Hajlandó e végre véglegesen rendezni a rádió­ügy pénzügyi, forgalmi és általában jogszabályo­zási kérdéseit ? 2. Miképen képzelik el a rendezést? 3. Hajlandók e terveikről a közönséget tájé­koztatni? 4. Tekintettel arra, hogy a rádió találmányok ingyen lettek az emberiség közjavává, hajlandók e gondoskodni arról, hogy a kérdés szabályozása ugy történjék hogy a magyar közönség minden magán­üzleti kizsákmányolással szemben megvédessék s általában lehetetlenné váljék, hogy bárki a rádiót — mint találmányt — magánüzleti haszonszerzésre használhassa ki? 4. Mikorra várható a végleges rendezés ? Rupert Rezső s. k.« Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés! A nemzet­gyűlés január 21-iki ülésén Karaíiáth Jenő t. kép­viselőtársunk megállapította azl, hogy az összes civilizált országok között Magyarország az egyes egyedüli, ahol rádió leadó állomás nem áll még a közönség rendelkezésére és ahol a felvevő állomá-

Next

/
Thumbnails
Contents