Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-431

A nemzetgyűlés 431. ülése 1925. évi június hó 22-én, hétfőn. 27 juk teremteni azt a helyzetet, amely a magyar nép érdekeinek megfelel és védelmezni akarjuk azt, akkor erre az egyedüli mód az, ha minél praktikusabban áttérünk a lajstromos rendszerre. Az a meggyőződésünk, hogy ehhez a javaslathoz, amelyet a' bizottság elutasított, évek multán vissza fogunk térni és ha most nem sikerül bevezettetni és elfogadtatni a nemzetgyűléssel, mégis el fog jönni az idő, amikor a parlament maga fog rátérni és maga fogja követelni a kormánytól^" hogy a lajstromos rendszerből törvényt csináljunk. Méltóztassék megengedni, hogy az akkori Huszár-féle javaslatot megismertessem a nemzetgyűléssel, amelyet ez alkalommal magamévá teszek és a t. Ház elé terjesztek (olvassa) : »Utasitsa a Ház a kormányt, hogy a 12. §-t utasítsa vissza a bizottsághoz olyan irányú módosítás végett, hogy a kerületenként megejtendő választásokon felül a mandátumok 20%-a országos lajstromok alapján, titkos szavazással töltessék be. E célból minden szavazónak két szavazati jogot biztosítson ,a törvény s az egyikkel kerületében többségi alapon, a másikkal az országos lajstrom alapján az arányos és titkos képviseleti rendszer alapján történjék a szavazás. Az országos lajstrom alapján való szavazást az országos képviselőválasztással egyidejűleg kell megtartani kerületenként. Az országos lajstromokat az illető pártvezetőségek ajánlhatják. Aki az egyik országos lajstromon szerepel, az a másikra fel nem vehető, de az egyéni kerületekben jelölhető. A rendszer megvalósítása érdekében a törpe kerületek összevonandók, illetőleg megfelelően kikerekitendők«. A lajstromos szavazásnak az a célja és lényege hogy azok az osztályok és azok a férfiak, akik az egyéni kerületi választással nem tudnak bejutni a parlamentbe, azok is be tudjanak jutni és bekapcsolódni az országos parlamenti munkába. Tudvalévő dolog, hogy az egyéni választás, úgyszólván, egész Európában visszafejlődik és minden nemzet áttér — ha nem is máról holnapra — mégis lassacskán a lajstromos szavazási rendszerre. Ennek jogosultságát hallottuk már fejtegetni Ernszt Sándor t. képviselőtársam részéről, de más szónokok szájából is és így ezt indokolnom felesleges. Bizonyos, hogy ebben az országban, amely a múltban annyira elmaradt a politikai nevelés szempontjából, a politikai nevelést ki kell építeni. Hogy Magyarországon proletárdiktatúra lehetett, az elsősorban annak következménye, hogy az ország nagy néprétegeit politikailag abszolúte nem neveltük, ha csak politikai nevelésnek nem nevezem azt, hogy az állampolgárok igen sokszor hallgatják a politikai programmbeszédeket, de ez minden, csak nem politikai nevelés. Másik nagy oka a proletárdiktatúra kitörésének az volt, hogy nem volt meg a nemzet politikai szervezettsége. Népünk nem volt politikailag megszervezve, mert az egyéni választás ezt a politikai szervezkedést sok tekintetben lehetetlenné tette. Ha a nagy nyugati államokat nézem, azt látom, hogy azok a nagy államok fejlődtek ki legjobban, amelyekben van tradíció, amelyeknek történelmük van és a családok, a szülők, a gyermekek, úgyszólván, belenőnek az egyes pártokba. Magyarországon azonban minden öt vagy minden tiz évben nagy politikai változások vannak, pártok bomlanak szét, uj pártok alakulnak vagy pedig világesemények hatása kapcsán változik a politikai helyzet, ám nagy perspektíváktól vezetett politikai pártok csak az utolsó öt esztendő óta kezdenek kialakulni. Ha mi el akarjuk érni Magyárországon, hogy politikai nevelés nyújtásával politikai értelemben éretté tegyük népünket, akkor módot is kell adnunk erre, hogy azután elérhessük azt, amit más nemzetek a lajstromos szavazással már elértek. Szükséges, hogy a lajstromos szavazást minél tökéletesebben vezessük be. Én sem tartanám helyesnek, hogy máról-holnapra áttérjünk és egy bevált rendszert dobjunk azonnal sutba egy olyan rendszer kedvéért, amelyet Magyarországon még nem próbáltunk ki, de szükségesnek tartom, hogy fokozatos és átmeneti állapotot teremtsünk annak a rendszernek érdekében, amely ezen célok elérésére a legalkalmasabbnak látszik. Ez a rendszer Huszár Károly t. képviselőtársamnak volt javaslata és miután nekem volt alkalmam beszélgetni mindegyik párt embereivel, azt látom, hogy a nemzetgyűlést kielégítette volna ez a javaslat ; azt látom, hogy ez a javaslat elfogadás esetén mindkét oldalt — az ellenzéki oldalt s a kormányt támogató oldalt is — kielégítette volna és egészséges átmenetet teremtett volna az egyéni és a lajstromos választás között. Magyarországon okvetlenül biztositanunk kell a magyar intelligenciának minél nagyobb befolyását. Én ismerek urakat, kivált nagy tudósokat, európai hírnévre szert tett egyéneket, akik ezen tulajdonságaik ellenére mégis minden választáson elbuktak, Magyarország parlamenti életének pedig tudásukra, befolyásukra szüksége volna és nincs mód, hogy be tudjanak jutni a parlamentbe, hogy értékes elemei lehesseneK az országnak, szóhoz juthassanak, ellenben, akik a demagógia minden fegyverét felhasználják, azok máról holnapra egész könnyen be tudnak jutni a parlamentbe. (Ellentmondások a baloldalon.) A nyugati államok már legnagyobbrészt áttértek a lajstromos rendszerre. Ennek is meg volt a maga oka, mert nem akarták a nagy konzervatív higgadt elemeket kiszorítani a törvényhozásból. Ha a nemzetgyűlésnek meg van a módja arra, hogy a magyar nemzetnek ezeket az értékes elemeit bevonja a parlamenti munkába, akkor ezt a módot meg kell ragadni. Ezért tartom elsősorban szükségesnek, hogy átmeneti megoldásként fogadjuk el ezt a javaslatot, amelyet az előbb beterjesztettem. A másik nagy érv e mellett a javaslat mellett az, hogy ez a parlament nívóját emeli és amint a vita során elhangzott beszédek is rámutattak, a parlament nívóját folyton emelni kell az ország közgazdasági állapotaihoz megfelelő mértékben. Erre a nivóemelésre a legalkalmasabb a lajstromos szavazás, mert azt mondja az indítványom, hogy a mandátumok 20%-a országos lajstrom alapján jelöltessék : országos lajstrom alapján jussanak be a képviselők. Minden pártnak módjában van, pártokra való tekintet nélkül, a hozzátartozó legértékesebb elemeket bejuttatni a Házba országos lajstrom alapján. Nem ragaszkodom ahhoz, hogy ez országosan történjék, lehetne ezt esetleg kisebb parcellákra — a Dunántúlra, Tiszántúlra, a Duna-Tiszaközére — felosztani és igy rendezni az országos lajstromos választást, de mégis mód adatnék arra, hogy minden országrész legértékesebb elemei bekerüljenek a parlamentbe. Ha pedig a nemzetgyűlés fentartja azt az álláspontját, hogy csak az egyéni választást juttatja érvényre, meg fog történni ismét az a régi nagy hiba, amely 30—40 esztendeje kisért, hogy az ország legértékesebb elemei ki fognak pottyanni a képviselőségből s széles teret nyújt azoknak, akik ököllel, erőszakkal vagy esetleg demagógiával jutnak szerephez. Rendkivül fontos ez a javaslat más szempontból is. Hallom itt napról-napra a vita során, hogy a demokráciához hozzányúlni nem szabad. Természetes, nagyon helyes, a demokráciát nem szabad bántani, meg kell az egészséges demokráciát, valósítani, de ezzel az egészséges demokrácia megvalósítása nem szenved csorbát és a konzervatív 4*