Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-431

28 A nemzetgyűlés 431. ülése 1925. évi június hó 22-én, hétfőn. ^elfogás teljesen érvényesül. Merem állítani tapasztalataim, de nemcsak magyarországi tapasztalataim alapján, mert végig tanulmányoztam Európának valamennyi választási rendszerét, hogy a konzervatív álláspontot nem az egyéni választás, hanem a lajstromos választás biztosítja jobban. Ha a kormány a konzervatív gondolkodást akarja a parlamentben vezetőgondolattá tenni, nem marad más* hátra, minthogy a Nemzetgyűlés hozzá kell hogy járuljon a lajstromos rendszerhez. Az országos tekintélyeknek módjukban van a lajstromon szerepelni, de módjuk van a kerületekben egyénileg is szerepelni és felvenni a küzdelmet, de egy célt mégis elérünk a lajstromos rendszerrel, azt, hogy ennek az országnak legkulturáltabb, legkiválóbb fejeit be tudjuk juttatni a magyar Nemzetgyűlésbe. Németország. Franciaország, Anglia és minden nemzet ügyel erre, a magyar választói törvényeknél pedig azt látjuk, hogy ezt a szempontot szintén kifelejtik és a lajstromos választást azokban a kerületekben valósítják meg, ahol hem a konzervatív gondolatot kell elsősorban védelmezni. Hiszen azoknak a kerületeknek, amelyekben nagy ipari munkásság van, ahol leginkább fél a polgári társadalom attól, hogy kommunisztikus hajlamú emberek kerülnek be a parlamentbe, ezeknek megadják a módot, ellenben kint a nagy néptömegeknek nincs meg a módjuk hozzá, hogy kiválasszák legértékesebb elemeiket. Van még egy harmadik szempont is, amelyet szükségesnek tartok az urak lelkére kötni, t. i., hogy ez átmeneti állapot és kipróbálása volna a titkos szavazás rendszerének. Elfogadom azt az álláspontot, hogy máról-holnapra nem térhetünk át a titkos szavazási rendszerre, de viszont nem helyes dolog elzárkózni a titkos rendszertől egyáltalában s ugy kerülgetni azt, mint macska a forró kását. Indítványom, lehetővé teszi, hogy a titkos szavazás tekintetében megtegyük annak politikai teherpróbáját. Egy átmeneti rendszer ez, amely a mandátumok 1

/

5-ére vezet és mégis mód adatik arra, hogy az ország a titkos szavazást is kipróbálja. Nem látok semmiféle veszedelmet a kormánypárt szempontjából sem, amely megakarja a konzervatív godolatot őrizni, amit én teljesen aláírok. Hogy a demokrácia megőriztessék, továbbá, hogy megőriztessék az a szempont, hogy a legértékesebb elem kerüljön be a parlament házába, ezt mind aláirom, azonban hogy a minister ur és maga áz egységespárt is miért idengenkedik attól, hogy ezt az indítványt megvalósítsa. Szent meggyőződésem, hogy még el fog jönni az idő, mikor ezt az indítványt maga az egységespárt fogja követelni és megvalósítani. Én abban a nyugodt hitben, hogy ez az indítvány egy helyes átmeneti állapotot teremt, amely csak jóra vezet s rosszat nem idéz elő. azt kérem a t. Nemzetgyűléstől, méltóztassék hozzájárulni, ahhoz, mert az kielégít mindenkit, egy átmeneti állapotot teremt s megmenti a nemzet konzervatív gondolkodásának lehetőségét, lehetővé teszi a demokrácia előmozdítását, s azonkívül kipróbálja a titkos szavazást. Tisztelettel kérem a mélyen t. Nemzetgyűlést, méltóztassék indítványomhoz hozzájárulni. Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Létay Ernő : Létay Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Előre kell bocsátanom, hogy az előttem "szóló t. képviselőtársam által beadott módositó indítványt elfogadom, elfogadom pedig egyszerűen azon indoknál fogva, mert egy kiterjesztést jelent a választójog terén, elfogadom abból a szempontból, mert mindenféle formájában híve vagyok annak, hogy a titkosság az alkotmányjogok és a közjog gyakorlása terén minél inkább érvényesüljön az állam életében. Azonban nem vagyok hajlandó magamévá tenni a lajstromos választásnak azt az apológiáját, amely az előttem szóló t. képviselőtársam előadásából kicsendült. A kisebbségi képviselet nagyobb érvényesülésének az állam életében hive vagyok, de a lajstromos választásnak a magam részéről nem vagyok hive. Nem vagyok pedig hive azért, mert tökéletesen igazat adok ugyan az előttem szóló t. képviselő urnák abban, hogy a kerületi választás alkalmával az egyének megítélése a tömegérzés szempontjából nem történhetik olyan objektive, mint amilyen objektive itél egy csupa intelligens, csupa magas képzettségű emberekből álló testület más emberek egyénisége és kvalitásai felett, azonban mégsem tartom a legegészségesebb parlamentarizmusnak azt, ahol az ország a legkiválóbb egyéniségei találkoznak, mert a demokratikus és modern parlamentarizmus lényege nem az, hogy ott a legkiválóbb egyének gyülekezzenek össze, hanem azok, akik leginkább birnak érzékkel a népmozgalmak iránt, akik leginkább birnak érzékkel a társadalom I bajai és keservei iránt s akik a legnagyobb fogéj konysaggal tudják a nemzetgyűlésben, a törvényhozásban képviselni azokat az érdekeket, amelyekben összpontosul az országos érdek. Nem vagyok hajlandó azt az érvelést sem magamévá tenni, hogy a lajstromos választás alkalmával inkább érvényesül a magasabb értékek bekerülése. Ha nézem Franciaországot, látom, hogy ott most térnek át a lajstromos választásról a kerületi választásra. Miért akarnak áttérni? Azért, mert a lajstromos választás utján érvényesülnek azok az erőszakos tendenciák, amelyeket épen Rupert Rezső t. barátom szájából hallottunk a lajstromok mikénti összeállítására nézve az egyes választások alkalmával. Ha tisztán a legideálisabb szempontok érvényesülnének minden egyes lajstrom összeállításánál, akkor az előttem szóló t. képviselő urnák tökéletesen igaza lehetne, azonban a lajstromot összeállítók maguk is egyének s mint ilyenek szubjektive a maguk elhatározásaiban, akik ezerféle más, épen talán a közérdekkel nem egészen szoros vonatkozásban levő hangulatoknak, érzéseknek kell, hogy rabjai legyenek akkor, amikor a lajstromokat összeállítják. A kerületi választás a magyar parlamentáris történelem tanúsága szerint épen Magyarországnak felel meg leginkább. A magyar parlamentnek nincs arra panaszkodni valója, hogy az országgyűlésekbe és — merem állítani — a nemzetgyűlésekbe is ne kerültek volna nagy hányadban be olyan országos értékek, akik az ország egyetemes érdekét kellő súllyal, kellő értékkel és kellő szakképzettséggel képviselni tudták. A lényeg Magyarországon nem ebben van és nem ebben volt, hanem abban, hogy se az országgyűlésekben, sem a nemzetgyűlésekben nem tö mörült össze az a hatalom, amelyet a nemzet" gyűléseknek és az országgyűléseknek képviselniük" kellett volna. A hatalom nem volt az országgyűléseken s a hatalom nincs a nemzetgyűlésen ma sem t. képviselőtársam, s ez az oka annak, hogy a nemzetgyűlés a maga akaratát az ország egyetemes átnézete érdekében nem tudja ugy képviselni, mint ahogyan kellene. A két különféle szavazásmód között csak efemer jelentőségű a különbség, mert a lényeg mindig az, hogy minél nagyobb erővel érvényesüljön a nép összakarata a parlamentarizmus életében, mellékes, hogy lajstrom, vagy kerület utján érjük-e el. Ha a kettő közötti különbséget nézem, semmiesetre sem esik a kerületi választás rendszere a mérleg könnyebb serpenyőjébe. Azonkívül szól egy másik szempont is a kerületi választás mellett, az, hogy egy képviselő nem veszítheti el tökéletesen az összefüggést azzal a lokális helyi