Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

320 A nemzetgyűlés 438. ülése 1Ù25. ein július hó 1-én, szerdán. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 62. §-t). Az előadó ur kíván szólani. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 62. §-hoz többrendbeli módosítást vagyok bátor előterjeszteni. (Halljuk ! Halljuk !) Először is a 2. bekezdéshez, amelynek értelmében (olvassa) : »Képviselővé csak az jelölhető, aki a jelölés elfogadására való készségét hitelesített írásbeli nyilatkozatban kijelenti«. A múltban előfordult nem is egy esetben, hogy a külföldön tartózkodó egyének a választásban részt nem vehettek, illetve nem jelöltethették magukat azért, mert nyilatkozatuk hitelesítésére nem volt módjuk, miután közérdekű ügyekben egyik Svájcban, a másik Amerikában, egyszóval valahol külföldön tartózkodtak. Hogy ezt az akadályt elháríthassuk s indokolt esetben a külföldön tartózkodó jelöltnek is módja legyen hiteles nyilatkozatban a jelölés elfogadása iránt nyilatkoznia, épen azért a következő módosítást vagyok bátor a második bekezdés kiegészitéseként indítványozni (olvassa) : »A 4. § 4. bekezdésében emiitett személyek« — t. i. azok, akik az államfő vagy kormány közegek megbízásából külföldön állandóan szolgálatot teljesítenek stb., — »valamint azok, akik a jelölés idejében külföldön tartózkodnak, ezt .a nyilatkozatot külképviseleti hatóságaink által hitelesíttethetik«. A második módosítás, amelyet bátor vagyok javasolni, a 12. bekezdésre vonatkozik. Ennek a bekezdésnek második mondatát, amely tudniillik aiTói szól, hogy »az ajánlásokhoz a szavazóigazolványok szelvényei felragasztandók«, elhagyni kérem. A szelvényrendszer elejtése látszik ugyanis indokoltnak azon tapasztalatok alapján, amelyeket a székesfővárosi legutóbbi választásoknál szereztünk. (Ugy van ! a baloldalon.) Őszintén megvallom, sajnálattal látom, hogy a szelvényrendszer elejtésére szükség van, mert ha annak becsületes végrehajtása biztositva lenne, attól több rendbeli előny lenne várható (Ugy van! a baloldalon.); biztosította volna annak könnyű ellenőrzését, hogy senki két ajánlásban részt ne vehessen, biztosíthatta volna a személyazonosság könnyű igazolását, hogy senki más nevének aláírásával visszaélést el ne kövessen. Ugyanakkor azonban, mikor ezen szelvényrendszer elejtésére teszek indítványt, egyúttal garanciákat is keresek s tisztelettel indítványt teszek a tekintetben, hogy az ajánlások aláírásai körül a visszaéléseket erős retorzióban, büntetésben részesíthessük. (Helyeslés.) így a választási biztosnak nézetem szerint kötelességévé kell tenni, hogy az ajánlási íveket akkor se adja vissza, és egyáltalában bármely rövid időre se adja vissza, ha az ott szereplő aláírások elégtelenek, amikor tudniillik az aláírások kiegészítésére ad utasítást. A kiegészítő aláirások egy uj ivén terjesztessenek be, mert különben, ha ugyanazon ivet visszaadja, esetleg a korpusz deliktit adja ki kezéből. Kötelességévé kell tenni továbbá a választási biztosnak nézetem szerint azt is, hogy ha bármely aláírás hitelessége tekintetében aggálya van, az aláírási ivet a büntető eljárás megindítása céljából a kir. ügyészséghez tegye át. (Helyeslés ) Ezekre vonatkoznak a következő tiszteletteljes javaslataim. A 17. bekezdés után uj 18. és 19. bekezdésként a következő szöveget kérem felvenni, (olvassa) : »A választási biztos köteles a neki átnyújtott ajánlási iveket gondosan megőrizni s azokat a feleknek rövid időre sem adhatja"többé vissza. (Zaj a jobbos baloldalon.) Ha a választási biztosnak az ajánlóiven előforduló valamely aláírás érvényessége ellen kifogása van, kötelessége az ajánlási ivet a választás befejezése után a büntető eljárás folyamatbatétele végett az illetékes kir. ügyészséghez haladéktalanul beküldeni«. A hátralevő bekezdések természetesen a számozásban megváltoznak. Azonkívül bátor vagyok még egy előterjesztést tenni. Uj 20. bekezdésként indítványozom a következőket (olvassa) : »A mostani 18. bekezdés érteimében a választási biztos nem fogadhatja el az ajánlást, ha az olyan egyénre vonatkozik, aki jelen törvény kihirdetését megelőző egy évet meghaladó idő óta az ország területén kívül él, kivéve, ha az a 4. § 4. bekezdésének értelmében történik, vagyis tehát az államfő, illetőleg a kormányközegek megbízása folytán teljesít külföldön szolgálatot, vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak külföldön szolgálatot teljesítő alkalmazottja«. Azt hiszem, hogy ezen okokon kivül, amelyeket most elősoroltam, képzelhetők olyan nyomós okok is, amelyek valakit külföldön való tartózkodásra rábirnak, akiket azonban a jelöltetésből kizárni nem látszanék indokoltnak. Nem gondolok én itt elsősorban, sőt nem is azokra gondolok, akik netalán politikai maguktartása vagy cselekményük miatti büntetéstől való félelmükben nem térnek vissza hazájukba, az u. n. emigránsokra, hanem általában másnemű tárgyi okokat is képzelek, amelyek valakit huzamosabb időn keresztül külföldön tartózkodásra indítanak, akinek a jelölésből való kizárása azonban nem indokolt. Ennek elbírálása természetszerűen egy kiválóan magas hatóságnak hatáskörébe utalható csak, miután politikai természetű kérdés. Ez a hatóság az én tiszteletteljes indítványom szerint a ministertanács lenne, (Zaj.) amelynek ilyen esetben az igazságügyminister ur előterjesztésére, hatáskörébe utaltatnék annak eldöntése, hogy vájjon az illető távolléte igazolt-e olyan szempontból, hogy azért jelölhető lenne? Idevonatkozó tiszteletteljes javaslatom a következő : A régi 18., vagyis most már az uj 20. §-nak a következő szavakkal kell kiegészítését kérnem (olvassa) : »Tehát jelölhető lenne az is, akinek távollétét a ministertanács az igazságügyminister előterjesztésére a választóhatóság szempontjából igazoltnak elismerte«. Tisztelettel kérem javaslataim elfogadását. Elnök : Szólásra következik? (Felkiáltások a baloldalon : Szünetet kérünk !) Forgács Miklós jegyző : Szabó Imre ! Elnök : Szabó Imre képviselő urat illeti a szó. Szabó Imre : Tisztelettel kérem, ha van rá mód, az előadó ur által előterjesztett módosítások megbeszélése céljából méltóztassék az elnök urnák az ülést néhány percre felfüggeszteni. Elnök : Két óra felé állandóan szokott szünet lenni, akkor módjuk lesz a képviselő uraknak megbeszélni ezeket az indítványokat, amelyeket az előadó ur benyújtott s amelyek már a napilapokban is benne voltak. De itt is rendelkezésre áll a szöveg. Méltóztassék a képviselő urnák folytatni beszédét. ( Meskó Zoltán : Léderer Miéiről olvastam sokat, de ezt még nem olvastam !) Csendet kérek ! Szabó Imre : T. Nemzetgyűlés ! Végtelenül sajnálom, de én ugy érzem, hogy az előadó ur módosítása tényleg változtatást jelent ezen a szakaszon, s én törvényhozói kötelességem teljesítésében érzem magam korlátozva, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) amikor a vitához hozzá kell szólnom anélkül, hogy azt az anyagot, amelyet az előadó ur itt most beledobott a vitába indítványai kapcsán, nem tárgyalhatom meg azokkal, akikkel nekem azt meg kell tárgyalni. Végre is meglehet a magam meggyőződése^ aminthogy meg is van minden tekintetben, de mégis szükséges a megbeszélés. Nem lehet diszkréció kérdése az, hogy az ember saját pártbelieivel is megvitassa az újonnan előállt helyzetet. Ilyen körülmények között én ismételten kérem az elnök urat, méltóztassék pár percre felfüggeszteni az ülést, mert alig lehetek