Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

318 A nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi július hó l-én, szerdán. ják borral és írás egyéb eszcm-iszomrnal a magyar népet. (Zsirkay János : Kire céloz a képviselő ur? Ki szólt közülünk ebben az ügyben !) Ugy láttam a hangulatukból, (Zsirkay János : Ne lássa, hanem mondja meg, hogy kire értette !) Mondom, ugy láttam a hangulatukból. (Zsirkay János : Miféle hangulatból?) —- Nagy zaj. —• Elnök csenget.) Arra az esetre, ha a belügyminister ur nem helyezkednék a mi álláspontunkra, legalább arra kérjük, hogy maradjunk a rokoni ellátás keretein belül. Ha tehát a belügyminister ur nem fogadná el azt az álláspontot, hogy a második bekezdés töröltessék, akkor arra kérjük, hogy legalább a »társadalmi« szót méltóztassék a szakaszból kihagyni. (Nagy zaj a balközépen. — Elnök csenget) Ez esetben mégis meg volna a mérték arra nézve, hogy csakis rokonok foglaljanak helyet a vendéglátó asztalnál, amikor igazán nem lehet feltételezni azt . . . (Zaj a balközépen.) Elnök : Csendet kérek ! Zsirkay képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Hegymcgi-Kiss Pál : . . . hogy az a lakoma tényleg a választók befolyásolására szolgált. (Halász Mórié : Itt nincs lakomáról szó, csak szokásos vendéglátásról -— Zaj balfelöl.) Ez egyéni elbírálás dolga. (Propper Sándor : Csak egy bő köpenyről van szó, amelybe minden belefér.) Arra kérjük tehát a belügyminister urat, hogy a 61. § második bekezdéséből az »és társadalmi« szavak töröltessenek. Mondom, ezt csak arra az esetre kérem, ha Rupert Rezső képviselőtársamnak különben helyes és megokolt indítványa nem fogadtatnék ei. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Kiss Menyhért ! Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! Nekem is csatlakoznom kell Rupert Rezső t. képviselőtársam indítványához, mely a 61. § második bekezdésére vonatkozik. (Zaj) Figyelmeztetem a t. túloldalon ülő képviselő urakat, hogy oly ország fiai vagyunk, ahol eltörik a kereket, csakhogy a vendégeket tovább maraszszák. A magyar nép egyik legszebb jellemvonása a vendéglátás és én nagyon szeretem is, hogy megvan ez a tulajdonsága, de tiltakozom az ellen, hogy választások alkalmával a vendéglátás köpönyege alatt befolyásolják az embereket. (Zaj.) Ez tényleg a kapitalizmus kérdése és a miskolci választásnál, ahol titkosan szavaztak, úgyszintén a tabi választásnál, ahol nyilt volt a szavazás, egyformán tapasztaltuk, hogy igenis, oly módon igyekeznek megkerülni a paragrafusokat, hogy megcsinálják a vendéglátást, etetést, itatást s ezt arra használják fel, hogy meggyőzzék a választókat. Ez ellen a leghatározottabban tiltakoznunk kell, mert ebben a kérdésben végre tiszta bort kell önteni a pohárba és minden etetést-itatást, hejehujázást, lakodalmat ki kell küszöbölni a választási küzdelemből. (Zsirkay János : És ha tiszta bort öntenek a pohárba I) A választók ne öntsenek tiszta bort a poharukba, hanem tiszta vizet. (Zaj.) Ez a rendelke*zés megadja a lehetőséget arra, hogy etetni és itatni lehessen s tapasztalatból tudjuk, hogy ezzel vissza is élnek. (Zaj.) Mi azt szeretnők, ha ez a törvény végre kiküszöbölné a régi magyar választási visszaéléseit egész zuhatagát a közéletből. Épen ezért arra kérem a belügyminister urat, járuljon hozzá ahhoz, hogy azt a lehetőséget se adjuk meg a választásoknál az egyes pártoknak, hogy megvendégeltethetik magukat és rendesen a jelölt urak vagy azok úgynevezett barátai fizetik ki annak költségeit. A régi . választásoknál is, amikor nagyon tiltva volt az etetés-itatás, az illető párt mindig odarendelt egy bizalmiférfiut, aki a pártkasszából fizette ki a cehheket és tartozásokat. Ez csak szavakkal való játszás és a lényeg meghazudtolása, meghamisítása. Vagy megengedi* az etetést-itatást és akkor befolyásolni akarják a borral és étellekkel a választókat, vagy pedig ez nincs megengedve. (Rakovszky Iván belügyminister : Nincs megengedve ! Olvassa el a szöveget ! — Zaj.) Helyezkedjünk arra a puritán álláspontra, hogy nincs szükség semmiféle mámorra és hejehujára, lakodalmi menetekre, amikor választások vannak. Ha a magyar népnek hajlandósága van arra, hogy egyék, igyék, mulasson és pohárköszöntőket mondjon, ezt tegye meg máskor, de választások alkalmával legyen józan esze, mert akkor csapják be őt, akkor viszik vágóhidra s ő akkor adja el politikai jogait, alkotmányos s más szabadságjogait. Azon a napon legyen színjózan, hogy agyának minden megfeszített gondolatával az igazságot szolgálja. Ezt a lehetőséget kell biztosítani a magyar népnek, s ezért mint a legteljesebb mértékben helyeset, jót és célravezetőt, Rupert képviselőtársam indítványát fogadom el. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Nincs senki szólásra feljegyezve. Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem, kiván-e még valaki szólani? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A belügyminister ur kíván nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Végtelenül sajnálom, hogy ezt a vitát olymódon kell befejeznem, hogy a vita anyagát képező legelemibb dolgokat ismertetem a nemzetgyűléssel. Kénytelen vagyok felolvasni a vitatott szöveget, a vitatott bekezdést, mert, őszintén megvallva, az az impresszióm, hogy a túloldali képviselő urak nem olvasták el azt figyelmesen. (Zaj és ellentmondctsok a szélsőbaloldalon.) Kénytelen leszek azután felolvasni a régi törvény intézkedését is, mert, ugy látszik, a képviselő urak ezzel sem foglalkoztak kellő alapossággal. A kitörölni javasolt bekezdés a következőképen szól (Olvassa) : »Nem minősíthető az 1. bekezdésben említett ellátásnak a rendes rokoni és társadalmi érintkezés keretein belül szokásos olyan vendéglátás, amelynek körülményeiből nyilvánvaló, hogy az azzal nyújtott előny nem irányul a választók befolyásolására«. (Rupert Rezső : De ami szokásos, abból mindig nyilvánvaló !) Nem a »szokásos« szón van a súly, hanem azon, hogy a vendéglátás a választással összefüggésben a választók befolyásolása céljából történt-e, igen vagy nem. (Peyer Károly : Ki bírálja ezt el?) Ezt a közigazgatási bíróság bírálja el, a képviselő urak tehát tisztában lehetnek azzal, hogy ez a szakasz birói kognició alapján oly értelemben fog az életbe átmenni, mint ahogy értve van. Nézetem szerint a szakasz értelmét nem lehet félreérteni. (Zaj és ellentmondások balfelől.) Ha komolyan végigolvassuk a bekezdést, látjuk, hogy a félreértés csak abból származhatik, hogy az igen t. képviselő urak mindig a bekezdés első felével operálnak, de sohasem hivatkoznak a második felére. (Ellentmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) A képviselő urak mindig társadalmi érintkezésről, szokásos vendéglátásról beszéltek, de sohasem vallották be, hogy ennek a bekezdésnek lényege az a disztinkció, hogy van olyan vendéglátás, amely a választással összefüggésben van s amelynek célja a befolyásolás és van másik olyan vendéglátás, amelynek körülményeiből azonnal nyilvánvaló, hogy a választással nincs összefüggésben . (Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Mire való ez a kivétel ?) Felelek, csak tessék hagyni beszélni ; ha önök beszélnek, akkor nem tudok válaszolni. (Zaj balfelől.) Azt kérdezik a képviselő urak, mire való ez a kivétel ? Arra való, hogy módja legyen a vidéken lakó embernek a saját kerületében fellépni,