Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

Á nemzetgyűlés 438. ülése 1925, évi július hó 1-én, szerdán. 31? értelmi cenzus mellett — teljesen igaza van Vá zsonyi képviselő urnák — ez külön vagyoni cenzus, mert a választások eredménye, a jelölt sikere, a választások sikere ezután tisztára attól van függővé téve, hogy ki birja jobban a tempót, a szokásos társadalmi és rokoni érintkezések kielégítésénél. Akinek bő bukszája van és aki a szokásos társadalmi érintkezést bőven tudja finanszírozni, az mindenesetre nagy előnnyel indul, mig a kevéspénzű, szegény jelöltek, ha nem birják a tempót, igen alapos handicap-pel indulnának. Nem lehet a törvényhozásnak a célja az, hogy ilyen különbségekre alkalmat adjon. Hiszen ismerjük a régi választásokat. Láttunk régen Magyarországon nyilt, szavazás mellett választásokat lefolyni, láttuk hogy folyószámlára ettek és ittak az emberek a szokásos rokoni és társadalmi érintkezés formáinak megóvása mellett. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Propper Sándor : Láttuk, hogy a simított ötforintos bankjegyek és kravátlis szivarok milyen súlyosan estek a mérlegbe a választási egyenleg kialakulásánál. Nem tudom ki látott közülünk, én láttam néhány külföldi választást, ahol komolyan súlyt helyeznek a választások tisztaságára. Ott ilyen kétértelmű intézkedések nincsenek, ott még a rokoni és társadalmi érintkezések formái között sem lehet a választókat etetni-itatni és befolyásolni, ott nem is lehet észrevenni a városon vagy a községen, hogy választás van, mert a szavazás titkos s a választóhelyek decentralizáltak ; ott valóban méltón és alkalmasan rójjákle és végzik az emberek közjogukat és kötelességüket. Ez az ideális választás, amelynek eredményében azután mindenki megnyugodhatik, mert tudja, hogy semmiféle mellékkörülménnyel a választókat nem befolyásolták, mert nem is lehetett befolyásolni. Ismétlem, szeretném látni azt a fórumot, amely meg tudná állapítani egy ilyen tág szövegezésű fogalom határait és kereteit. Nincs ilyen fórum és nagyon jól tudom, hogy a választások alkalmával igen sok függ attól, hogy ki a kormánypárti jelölt és ki az ellenzéki jelölt. Ha volna is valami mérték, amellyel ezt a fogalmat körül lehet bástyázni vagy meg lehet határozni, ez a mai pártoskodó világban és a mai rendszer mellett, amely bizonyos dolgokban egyáltalában nem kényes, elasztikussá válik és az ellenzéki vagy a szegény képviselők akkor is nagy hátrányba kerülnek. Megmondom egész őszintén, nem tudom megérteni, hogy a kormánypárt miért ragaszkodik ehhez a bekezdéshez. Semmi szükség nincs arra, hogy a választások időtartama, ez a rövid idő, eszem-iszomok alkalma legyen, semmi szükség sincs arra, hogy épen a választások idejét válassza ki magának valaki a szokásos rokoni és társadalmi érintkezések véghezviteléhez. A választások előtt és a választások után bőséges alkalom van a társadalmi és rokoni élet kifejtésére és a gourmandéria kielégítésére. Nem kell ezt a választások alatt megcsinálni ! Ha egyéb ok nem is volna, az a bizalmatlanság, amely a közvéleményben ezzel a rendelkezéssel szemben jelentkezik, elég kellene hogy legyen arra, hogy a kormány és a kormánypárt deferáljon, ezt a szakaszt innen kiemelje és lehetővé tegye, hogy ennek a szakasznak tulaj donkép eni intencióival ne kerüljön szembe ugyanennek a szakasznak 2. bekezdése. Nem is fontos az, amit Meskó t. képviselőtársam felhozott, hogy Kuna P. András képviselőtársunk Tabon kóser bort ivott zsidókorcsmában. (Peyer Károly : A bor nem volt kóser, csak. a korcsmáros volt kóser ! — Vázsonyi Vilmos : a bor keresztelve volt ! — Derültség.) Ilyen apró epizódok ezt a kérdést nem döntik el. Sokkal magasabb szempontról van szó ; arról van szó, hogyha már a választásokat egy ilyen abszolút rossz, ilyen feltétlenül reakciós választójog mellett, a világ legreakciósabb választójoga mellett akarják lefolytatni, legalább a választások tisztaságát biztosítsák, amennyire az lehetséges. Ehhez kötelessége hozzájárulni a kormánynak, kötelessége hozzájárulni a többségnek. Én a magam részéről azt a javaslatot fogadom el, amely a szakasz 2. bekezdését törölni kívánja. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Rakovszky Iván belügyminister : Egyszóval többé kerületben' lakos nem léphet fel !) Elnök : Szólásra következik ? Csik József jegyző' : Hegymegi-Kiss Pál ! Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! A 2. bekezdés' tárgyalásánál a belügyminister urat az tette ingerültté, mert a belügyminister ur azt véli, hogy mivel ebben a szakaszban benne van az a rendelkezés : hogy : »a nyújtott előny nem irányul a választók befolyására« ezek a rokoni és társadalmi vendéglátások feltétlenül olyanok lesznek, hogy az illetékes biróság egyszerűen eldöntheti, hogy ezeket ilyeneknek kell-e tartani vagy pedig okul szolgálhatnak-e a választás megsemmisítésére. (Rakovszky Iván belügyminister : Világos az minden esetben !; A törvényjavaslat szerint a választás során nem szabad a vendéglőkbeninni, tilos a választóknak bármely ellátásban való részesítése, csakis a közös háztartásban élők és a legszűkebb családtágokra vonatkozólag van e tekintetben kivétel. Még az a kivétel is lehetséges valahogy, hogy aki rokon, azt a választás során, vendégül lássuk. De ha ilyen szigorú rendelkezéseket állapítottunk meg, akkor én a magam részéről igen helyénvalónak tartanám, hogy a vendéglátást a választás idején feltétlenül küszöböljük ki. Azt mondotta Halász Móric t. képviselőtársam, hogy ezzel mi tulajdonképen a magyar szokás ellen vétünk. A vendéglátás valóban igen jó magyar szokás, mi azonban a választási eljárás során minden olyan szokást, amely a választás tisztaságának befolyásolására alkalmas, lehetőleg ki akarunk küszöbölni. Az áldomás is bizonyos mértékben magyar szokás, mégis ki akarjuk azt küszöbölni. Az egységespárt igen t. képviselő tagjai közül igen sokan voltak hasonló állásponton, például Pluszár Elemér, volt képviselőtársunk ügyében, (Halász Mórié: Az nem volt egységes-, párti sohasem Î Tiltakozunk ellene !) amikor elfogadták azt a javaslatot, amely az ellenzék részéről jött, hogy semmisítsük meg mandátumát. Miért? Mert Huszár Elemér volt képviselőtársunk gyakorolta azt, amit az apja is gyakorolt ősi szokás szerint, hogy a szegény embereknek adatott a gazdaságból bizonyos mennyiségű fát, mikor kértek, adatott a választás előtt is, a választás után is, de mivel a választás idején is adta, a bírálóbizottság megsemmisítette a mandátumát. (Zaj a jobboldalon.) Akkor ilyen szigorúan jártunk el. Mi a választások tisztaságát akarjuk biztosítani és itt az ellenzék részéről, igenis, nagyon komoly kifogások merülnek fel abból a szempontból, hogyha meghagyjuk ezeket a rendelkezéseket, akkor ezzel kibúvót adunk, mert a vendéglátottaknak módjukban lesz a biróság előtt megesküdni arra, hogy az a vendéglátó befolyást gyakorolt-e reájuk vagy nem s a kérdést tisztán e nyilatkozatok alapján bírálják el, ami nem helyes. Szóval megvan a lehetőség arra, hogy a választás tisztasága veszélyeztessék. Épen ezért arra az időre elmaradhatnak az ilyen vendégeskedések és vendéglátások. Azt hiszem, ebben a tekintetben a nemzetgyűlésnek egységes állásponton kell lennie. (Zaj a balközépen.) Nem értem az igen t. fajvédő képviselő urakat, hogy épen a nép érdekében mi kifogásuk van az ellen, hogy a választási eljárás során a szokásos vendéglátás címén megtraktál-