Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

316 A nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi Julius hó 1-én, szerdán. hogy azonban ott titkos választás volt, nem sokat értek el a szeretetadományok osztogatásával. Nyilt választás mellett azonban ez feltétlenül elég arra, hogyha másképen nem megy, ha az erőszak és a fenyegetés nem használ, bankettek utján nyerjék meg a választókat. Végtelenül csodálkozom azon, hogy a minister ur ragaszkodik ehhez. Én nem szeretek a minister ur egyéniségéről beszélni, de gondolom, hogy nem nagy hive az alkoholfogyasztásnak és többé-kevésbé hive az absztinens mozgalomnak. Hogy ennek ellenére mégis ragaszkodik a 2. bekezdéshez, amely tág teret nyit az etetésnek és itatásnak, a magam részéről végtelenül csodálkozom. Kérdés, ki fogj cl ctZ eseteket elbírálni ? Ebben az esetben a közigazgatási biróság. Itt legyen szabad rámutatnom a biróság joggyakorlatának bizonyos irányú fejlődésére. Én éveken át az állami munkásbiztositó választott biróságában ültem s arról győződtem meg, hogy ahány tanács van, egy és ugyanabban a kérdésben mindegyik más határozatot hozott. Amikor szóvá tettem az elnöknél, hogy ugyanolyan esetekben a különböző tanácsok ellentétes határozatot hoznak, azt mondotta, hogy ennek igy kell lennie, mert ebből pár esztendő múlva ki fog fejlődni a helyes joggyakorlat. Már most mi fog történni ? A legközelebbi választásnál vigan fogják folytatni az etetést és itatást és a közigazgatási biróság fog határozni. Ha véletlenül egységespárti képviselőjelölt ügyéről lesz szó, a tanács meg fogja állapítani, hogy az etetés és itatás a társadalmi érintkezés kereteit nem multa felül, tehát az illető ártatlan. (Rakovszky Iván beHigyiiihiister : Nem ez a kritérium ! Beszéljünk már egyszer őszintén !) Ellenben, ha ellenzékiről lesz szó, az hitvány fráter és meg kell fosztani mandátumától. Mivel évekig fog tartani, amig a helyes joggyakorlat kifejlődik, csatlakozom t. képviselőtársaim indítványához, akik a 2. bekezdés törlését indítványozták. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Csik József jegyző : Halász Móric ! (Zaj.) Halász Móric : T. Nemzetgyűlés ! Immár a negyedik szónok ur foglalkozott a 61. §-ban foglaltakkal, közöttük Vázsonyi Vilmos képviselő ur is, aki alapos történelmi visszatekintésekkel, humorosan, kedélyeskedve tárgyalta ezt az egész kérdést. Csodálkozom azonban azon, hogy a volt igazságügyi minister urnák hol maradt az igazságérzete akkor, amikor a mondat első felét kiszakítva felolvasta, de már a második felét az utolsó pillanatig sem emiitette. Már pedig egy mondat kiszakított részéből nem lehet következtetést levonni arranézve, hogy voltaképen miről van itt szó és mit mond az a 2. bekezdés, amelyet annyira megtámadtak. Ez a 2. bekezdés ugyanis a következőket mondja (olvassa) : »Nem minősíthető az 1. bekezdésben emiitett ellátásnak a rendes rokoni és társadalmi érintkezés keretein belül szokásos olyan vendéglátás, amelynek körülményeiből nyilvánvaló, hogy az azzal nyújtott előny nem irányul a választók " befolyásárai« (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ki fogja ezt megállapítani? — Rakovszky Iván uelügvminister : A közigazgat ásibiróság !— Zaj.) Nagyon megértem ezt, hiszen ez különös, a mieinktől elütő városi mentalitás, ahol megtörténik, hogy a választók ismerik ugyan képviselőiket, de a képviselők nem ismerik választóikat. Ezzel ellentétben mi, akik vidéki kerületet képviselünk és úgyszólván minden egyes választónkat személyesen ismerjük, hogyan legyünk elzárva attól, hogy választás alkalmával, vagy más alkalomkor, ha választóink hozzánk jönnek, illendően — mint mindig megtesszük, — el ne láthassuk vendégünket ? Az etetésnek és itatásnak erőszakosan, vesztegetésnek való minősítése, ilyen beállítása semmi körülmények között nem lehetséges. Akik vidéki kerületekben laknak és akik választóikkal úgyszólván nap-nap után érintkezésben vannak, nagyon különös helyzetbe jutnának, ha épen választási alkalmakkor, amikor egyik vagy másik községből oda jönnek a választók" . . (Rupert Rezső : Etetheti, itathatja öt éven keresztül, csak azon a pár napon nem !) Kérem, itt nem etetésről és itatásról van szó, hanem a szokásos vendéglátásról. Ha ezt Rupert képviselő ur nem érti, látszik, milyen messze áll a magyar gondolkozástól. (Zaj. — Rupert Rezső : Majd magától tanulom meg !) Bizony meg is tanulhatná ! (Rupert Rezső : Miért nem akarja a titkos választójogot, ha olyan közel áll a magyar néphez ? — Harthos Andor : A magyar népnek nem kell az !) Elnök : Csendet kérek ! Halász Móric : Anélkül, hogy bővebben indokolnám, hiszen a szakasz egészen világosan rendelkezik arról, hogy ami benne van, nem irányul a választók befolyásolására, hanem a szokásos vendéglátásra vonatkozik, kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon és a középen^) Elnök : Szólásra következik ? Csik Józseí jegyző : Propper Sándor ! Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! A javaslatnak ez a szakasza kivételesen a jobb szakaszok közé tartozik és ha a 2. bekezdés nem volna benne, egészen elfogadható volna. Az 1. bekezdés eltiltja az etetést és itatást, a 3. bekezdés igen szigorú szankciót állit fel és azt mondja, hogy aki ez ellen vét, ha képviselő, reá nézve ez mandátumtól való megfosztással is járhat, a 4. bekezdés pedig erőteljesen eltiltja az alkohol fogyasztást. Nem is illik tehát ebbe a szakaszba a 2. bekezdés, amely viszont kivételeket statuál és azt mondja, hogy a szokásos társadalmi és rokoni érintkezés kivétel. (Halász Móric : Természetes !) Szeretném én látni azt a fórumot, amelyhez ilyen ügy kerülvén el tudná bírálni, hogy mi tartozik bele a szokásos társadalmi és rokoni érintkezésbe. (Halász Móric : Elhiszem, hogy önhöz nem mennek el választói, de hozzám eljönnek !) Lehetetlen feladat elé kerülne minden zsűri, minden fórum, legyen az akár biróság, akár más összetételű fórum, amelynek ilyen kérdésben kellene dönteni és igazságosan akarna dönteni. (Peyer Károly : Attól függ, kiről van szó ? Ha ellenzékiről, az alkalmas a vexálásra !) A szakasz 1., továbbá 3. és 4. bekezdései a választások tisztaságát akarják biztosítani, ezzel szemben a 2. bekezdés a másik három bekezdést egyszerűen lerontja. Ez a bekezdés ugyanis lehetővé teszi azt, hogy a másik három bekezdéssel visszaéljenek. A szokásos társadalmi és rokoni érintkezésbe belefér minden, belefér még az ökörsütés is a mezőn. (Halász Móric : Az már nem szokásos vendéglátás !) Szokásos, mert az is szokásos volt. (Halász Móric : Az ökörsütés nem szokásos vendéglátás !) Ebbe belefér minden. A nyilt szavazás párosulva ennek a 61. §-nak 2. bekezdésével, alkalmat ad a választási korrupcióra, a választások meghamisítására. Az 1., 3. és 4. bekezdés valahogy alkalmas volna a választások tisztaságának biztosítására. Ugy látszik, ezt a szakaszt nem is egy ember szövegezte. Aki az 1., 3. és 4. bekezdést szövegezte, valamennyire közel állott az aszketizmushoz erre a rövid időre, ugy látszik azonban, Epikur szelleme szólott belőle, amikor a 2. bekezdést szövegezte és nem akarta eltűrni, hogy az első három bekezdés érvényesülhessen. Ezt a béKezdést tehát feltétlenül ki kell venni, mert különben a választások tisztaságát nem lehet biztosítani De ettől eltekintve a sok egyéb vagyoni és