Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

A nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi július hó 1-én, szerdán. 309 jelöljenek meg«. Ez látszólag olyan intézkedés, mintha a bejelentett gyűlést egyáltalában nem lehetne betiltani, a szakasz végén azonban mégis kiderül, hogy bizony be lehet azt tiltani és ha nem is betiltás az, amit ez a szakasz magában foglal, végeredményben mégis csak megakadályozza a gyűlés megtartását, Ha ez elhalasztás formájában történik is. Itt a legsúlyosabb az, hogy ez az időpont módot ad különböző tarthatatlan indokok meghozatalára, amelyekről szintén számos precedens van, amilyeneket magam is tapasztalatból tudok a nemzetgyűlés elé tárni. Olyan főszolgabirói hivatali indokok, olyan rendőrségi indokok ezek, amelyeket nem lehel tartani, amelyek nem lehetnek megfelelő alapjai az indokolásnak. Nevezetesen épen a közelmúlt hetekben megtörtént, egy beszámoló gyűlés betiltásánál, amelyre a falu legnagyobb vendéglője volt kiszemelve, hogy az illetékes rendőrhatóság indokolásában ezt mondotta (olvassa): »Minthogy a gyűlés céljára kiszemelt vendéglő udvar 25 lépés hosszú, 25 lépés széles s középen egy 8 oszlopon nyugvó szin van, ez okból kilátás ott nincs, az oszlopok mögött a tömeg elhelyezkedhet, azoknak közbeszólásait a rendőrség nem figyelheti meg, miért is a gyűlés nem engedélyezendő«. Ilyen indok elegendő ahhoz, hogy ne tiltsák be ugyan a gyűlést, csak a gyűlés bejelentők arra kényszerüljenek, hogy más vendéglőhelyiséget keressenek, vagy olyan udvart, ahol nincs 8 oszlopos szin s amely 25 lépésnél hoszszabb és 25 lépésnél szélesebb. Minthogy azonban ilyen a faluban nincs, a gyűlés bejelentői s a képviselőjelölt ki van téve annak, hogy abban a faluban a jövőben egyáltalában nem tarthatnak gyűlést. Vannak ennél még furcsább indokolások is, olyan furcsa indokolások, hogy az ember már szinte azt kénytelen feltételezni, hogy ugyan szabad-e, megengedhető-e az, hogy hivatalok ilyen indokolással utasítsanak el gyűlés engedélyezési kérelmeket. Nekem már abban is volt részem akkor, amikor még a szabad ég alatt voltak tarthatók a gyűlések, hogy gyűlést kértem a vásártérre s az engedélyezést olyan indokolással utasították el, hogy (olvassa) : »Minthogy a gyüléshely közelebbről megjelölve nincs,<;a gyűlés nem engedélyezhető«. Mit lehet ebből gondolni ? Azt, hogy megkell jelölni egy térnél azt, hogy a tér balsarkában, jobb sarkában vagy közepén akar-e agyülést tartó gyűlésezni, mert máskülönben a gyűlés helye közelebbről megjelölve nincs és ez elegendő indok arra, hogy a gyűlést ne lehessen megtartani. (Esztergályos János: Meg kell jelölni a szélességi és hosszúsági fokot !) Volt már abban is részem, hogy az illetékes hatóság a betiltás indokolásában azt mondotta (olvassa) : »Minthogy a gyűlésre kijelelt helyen sűrűn vannak a fák, ez okból a gyűlés nem engedélyezhető, mert a fák mögött elrejtőzhetnek a gyűlés hallgatói és igy nem lehet a közbeszólásokat ínegállapitani, illetőleg, hogy ki mit szólt közbe«. Ezek konkrét tények, olyan konkrét tények, amelyek a nemrég múlt időkben történtek. Kinyilatkoztathatom itt, a nemzetgyűlés előtt, hogy most a legutolsó héten június hó 14-re, június hó 21-re és június hó 28-ra kértem beszámoló gyűléseket s mind a három gyűlést betiltották az előbb emiitett indokok alapján. Váltakozva a főbírói hivatal és a rendőrhatóság hasonló indokolásokkal tiltották be a gyűléseket ; az indokolások csak abban különböztek, hogy a f őbirói hivatal indokolása rövidebb volt, a rendőrhatóságé pedig hosszabb. Volt olyan indokolás a gyűlés betiltásánál, hogy »a gyűlés céljaira kiszemelt vendéglőhelyiség udvara korlátolt befogadó képességű«. Az ujabb rendelkezések értelmében szabad téren nem szabad gyülekezni, amely tér pedig be van kerítve, annak mindnek korlátozott a befogadóképessége, mert annak a kertnek kerítése korlátozza a befogadó képességet, mégis ilyen indokolással utasítanak el gyűlés "tartása iránti kérelmeket. Feltételezhető tehát, hogy ha a 60. § ebben a formájában marad meg, akkor ugyanezek a súlyos akadályok meg fognak maradni s a legkisebb erőlködés nélkül is módjában lesz az illetékes hatóságoknak a képviselőjelölteket elütni attól, hogy programmbeszédüket elmondhassák, mert az előbb említett indokok mind alapul fognak szolgálni arra, hogy a gyűlés megtartása lehetővé ne váljék. Amidőn megtörténhetik ez oly módon, hogy két gyülésbetiltást már panasz tárgyává teszek a belügyminister urnák, akkor a harmadik gyűlés betiltása még lehetetlenebb indokokon alapszik. Itt domborodik ki tulaj donképen a 25 lépés hosszúság és szélesség. így igazán nincs reménységem arra, hogy a szakasznak teljes egészében való meghagyása mellett ne merülnének fel ilyen akadályok a választasi gyűlések megtartásánál. Hiábavaló a negyedik bekezdésnek az a rendelkezése, amely azt mondja, hogy a rendőrhatóság határozata ellen fokozatos fèïebbvitelnek van helye. En nyíltan megmondottam a belügyminister urnák, hogy még a nyári időszak alatt szeretnék beszámológyülést tartani. Ha megfelebbezem a gyűlés betiltását, talán három hónap múlva fogok olyan választ kapni, hogy : a felettes hatóság indokainál fogva helybenhagyja az alantas hatóság intézkedését. Akkor tehát három hónap múlva ott vagyok, ahol voltam három hónap előtt. Most méltóztassék elképzelni : választások alatt vagyunk, amikor nem hónapok, nem is hetek, hanem napok játszanak szerepet, mert ha egy-egy ilyen indokkal elveszik annak lehetőségét, hogy a képviselőjelölt elmondhassa programmbeszédét, lehet olyan helyzet is, hogy más idő már nem adódik, mert elkövetkezik a választás ideje. A képviselőjelölt tehát teljesen elvágatott annak lehetőségétől, hogy a választók előtt programmbeszédét elmondja. A negyedik bekezdés egyáltalában nem biztosíték a kialakult praxis alapján, mert a felettes hatóságok oly lassan hozzák meg határozatukat, hogy már rég tűi volnánk az egész választási aktuson, amikor a felettes hatóság az ide vonatkozó végzést meghozza. Elnök : A képviselő urnák még egy perce van hátra. Szíveskedjék ßz idő alatt beszédét befejezni. Kabók Lajos : Bár még több hasonló indokot tudnék felsorakoztatni aggályaim mellett, amely indokok még kézzelfoghatóbban bizonyítanák, hogy mennyire szükség van a Szabó Imre igen t. képviselőtársam által javasolt törlésekre, tekintettel azonban arra, hogy idő már nem áll rendelkezésemre, ettől elállók. Azzal végzem felszólalásomat, hogy az elmondott indokaim alapján hozzájárulok Szabó Imre képviselőtársamnak a törlésre vonatkozó javaslatához, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? (Senki !) Szólásra senki feljegyezve nem levén, kérdem, kiván-e még valaki szólani? (Nem !) Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Ennek a szakasznak a gyűlések engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseit a képviselő urak általában félreértik (Felkiáltások a baloldalon : A főszolgabirák is !) és ugylátszik, a túloldalon egyedül Rupert Rezső képviselőtársam volt az, aki rájött tévedésére és ennek konzekvenciáját férfiasan le is vonta, amennyiben visszavonta javaslatát. Az igen t. képviselő urak -— ugylátszik — általában nincsenek tisztában a gyülekezési jogra vonatkozó szabályokkal; ebből tudom magyarázni, hogy oly gyakran kerülnek ellentétbe a szabályokkal, amikor ugy magyarázzák a dolgot,