Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

310 A nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi július hó 1-én, szerdán. hogy a 60. § idevonatkozó intézkedései szigorítást jelentenek az általános szabályokkal szemben. Epen fordítva áll a dolog. (Hegymegi-Kiss Pál : Ezt tudjuk !) Könnyitést jelent a jelenleg érvényben levő általános szabályokkal szemben, másrészt honorálni kivánja épen a túloldalról számtalanszor hangoztatott azt a követelést, hogy tessék törvényben szabályozni a gyülekezési jogot, mert hiszen választójogi törvényben tovább nem mehetünk ; legalább a választással kapcsolatos agitáció, a választással kapcsolatos gyülekezés joga törvényben van szabályozva. A ma érvényben levő szabályok szerint a gyűlésekre engedélyt kell kérni. (Esztergályoá János : Négy aláírással !) Ezzel szemben ez a szakasz könnyitést ad, amennyiben engedélykérés helyett csak bejelentésre kötelezi a választókat. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ennek a jogi disztinkciónak következményeit is levonja, amennyiben megállapitja az engedélyező — jelen esetben a bejelentést tudomásul vevő — hatóságok kötelezettségét a gyűlés engedélyezésére és megállapítja azt, hogy legfeljebb az idő vagy a hely szempontjából kívánhat uj bejelentést, magát a gyűlést azonban betiltani nem lehet. (Kallók Lajos : És ha az udvar 25 lépés hosszú, akkor a gyűlést nem engedélyezik !) Kötelezővé teszi továbbá a rendőrhatóságra nézve, hogy bizonyos záros határidőn belül nyilatkozzék, mert amennyiben nem nyilatkozik, a gyűlés engedélyezettnek tekintetik. Ezeket csak azért sorolom fel, hogy plasztikusan kidomborítsam azt, hogy ez a javaslat Könnyitést tartalmaz. Hiszen világos, hogy választás előtt a jelölteknek érintkezniök kell a néppel, a tömegekkel s ezért a rendőrhatóság liberálisabb an kell, hogy kezelje a gyülekezési jogot. (Esztergályos János : Közigazgatási szempontból betiltja !) Célja továbbá a szakasznak, hogy ez alatt a választási időszak alatt a jelöltek felvilágosithassák programrajukról és céljaikról a választóközönséget. T. Nemzetgyűlés ! Nem helyes az a beállítás sem, amelyet Farkas István t. képviselőtársam adott elő, mondván, hogy miért ilyen hosszú időre szabjuk ezeket a szerinte nehéz intézkedéseket, tényleg azonban könnyítéseket, hogy miért 30 napra terjesztik ki a szakaszban foglalt intézkedések hatályát, mert az ő nézete szerint sokkal rövidebb időben kellene ezt megszabni. Ez azonban ellenkezik az intézkedés céljával. Mentől hosszabb időt szabunk meg, annál hosszabb időre lesz megKönnyitve a választási agitáció. Azt mondja továbbá Farkas t. képviselőtársam, hogy viszont ezen az időn kivül lehetetlenné tesszük, hoy a jelöltek érintkezzenek a választóközönséggel, holott ez sem áll, mert hiszen a 30 napot megelőző időben a normális szabályok szerint mindenki elmehet abba a kerületbe, s a gyülekezési jogra vonatkozó szabályok betartásával érintkezhet a közönséggel. (Esztergályos János : Ha a csendőrparancsnok megengedi !) Hegymegi-Kiss Pál t. képviselő társam azt kívánja, hogy egészítsük ki a szöveget két intézkedéssel. Az egyik intézkedés az volna, hogy a szövegben mondassék ki, hogy a rendőrhatóság részrehajlatlanul köteles a jogát gyarkorolni. Veszedelmes precedens volna, ha a törvénybe utasításokat vennénk be arra nézve, hogy mely esetben köteles a rendőrhatóság részrehajlatlanul eljárni, mert hiszen akkor ebből a contrario arra lehetne következtetni, hogy más esetekben viszont nem kötelessége a részrehajlatlanság. A rendőrhatóságoknak s általában a hatóságoknak annyira elemi kötelessége a részrehajlatlanság minden eljárás folyamán, hogy nagyon nagy hiba volna, ezt külön is bevenni a törvénybe. Azt kivánja továbbá a t, képviselő ur, hogy a rendőrtisztviselő, amennyiben a helyet és időt nem tartja alkalmasnak, maga legyen köteles megállapítani a helyet és időt, ahol és amikor a gyűlés megtartható. Én feltételezem az összes rendőrhatóságokról, hogy becsületesen fogják gyakorolni kötelességüket és nem fogják megnehezíteni a nekik nem tetsző jelöltek agitációját, de ha az igen t. képviselő urak feltételezik, hogy akad olyan rendőrhatóság, amely ezt megteszi, akkor igen veszedelmes a képviselő ur indítványa, mert bocsánatot kérek, ha az a rendőrhatóság megakarja akadályozni az agitációt, akkor majd olyan helyet és időt jelölhet ki, amelyben igazán nincs köszönet. Én sokkal helyesebbnek tartom, ha magának az érdekelt félnek van joga, hogy uj helyet, uj időt jelöljön meg. Én a magam részéről konkrét esetekben intézkedéseket is tettem már, hogy élőszóval, közvetlen módon, közvetlen tárgyalás alapján lehessen ezt az uj helyet és uj időt megjelölni, mert csak szaporítanám, csak növelném a hatóság hatalmát azzal, ha ő rá biznám a helynek és időnek megjelölését. A t. képviselő urak azután kifogásolják azt, hogy a felebbvitel nem elég gyorsan pereg le. (Esztergályos János : Mi az, hogy nem elég gyorsan? Sehogysem megy !) Ezt én magam is tapasztaltam többizben, amennyiben az igénybevett felebbvitel post festam érkezik fel hozzám. Talán a tegnapi vita folyamán is emiitett valamelyik felszólaló képviselő ur egy esetet, ahol egy márciusban kérelmezett gyűlésre a belügyministeriumtól még mindig nem kapták meg a harmadfokú határozatot. Méltóztassék tudomásul venni, én olyankor, amikor a felszólalás vagy a felülvizsgálati kérelem a kért határidőn túl érkezik be a belügyministeriumba, nem szoktam harmadfokú döntést hozni, (Fe kiáltások a szélsőbaloldalon : Miért?) mert hiszen semmi értelme sem volna, hogy akkor hozzak döntést, amikor arra az időpontra már nem lehet a gyűlést megtartani. (Györki Imre : A panaszt el kell intézni !) Az igen t. képviselő urak tapasztalatból tudhatják, hogyha ilyen esetekben nem felülvizsgálati kérelemmel fordulnak hozzám, hanem uj időpontot jelölnek meg, én magam részéről mindig arra törekszem, ha helyi nehézségek nem forognak fenn, hogy az uj időpontra megjelölt gyűlést engedélyezzem. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Magam részéről teljesen helyesnek tartom Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársamnak azt az indítványát, hogy mondassék ki a 4. bekezdésben, hogy a felebbvitelt azonnal kell elintézni. Azt hiszem azonban, ne vegyük be ezt a törvénybe. A végrehajtási utasításban kell majd körülírni azt, hogy ilyen esetekben a felebbvitel hogyan intéztessék el, és előre is kijelentem, hogy a végrehajtási utasításba olyan szabályozást szándékozom felvenni, hogy a felebbvitelnek hatálya lehessen és ne állhasson elő az a helyzet, amely a múltban sokszor előállott, hogy a felebbvitel post festa teljesen tárgytalanná vált. Ellenben nem tudom elfogadni azt a nézetet, hogy a felebbvitel közvetlenül adassék be a felettes hatósághoz, mert ennek mindig automatikusan az elsőfokú határozat helybenhagyása volna a következménye, A felettes hatóság, ha nem kapja meg a jelentést vagy az iratokból nem látja, hogy mi volt az elutasítás indoka, ha lelkiismeretesen jár el, egyébét nem tehet, mint hogy helybenhagyja az elsőfokú határozatot, nem vehetvén magára azt a felelősséget, hogy a tárgy és a helyi viszonyok ismerete nélkül az elsőfokú hatóság intézkedésének ellentmondó határozatot hozzon. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Az igen t. képviselő urak azt kivánják, hogy az 5. bekezdésben foglalt 20 órás határidőt szállítsuk le. Ez lehetséges volna akkor, ha éjszaka is