Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-438
A nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi július hó 1-én, szerdán, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Farkas István napirendelőtti felszólalása. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Peyer Károly ügyében. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk: Rupert Rezső a pénzügyi, kereskedelemügyi ós igazságügyi ministerekhez, a rádióügy rendezése tárgyában. — Malasits Géza a pénzügyministerhez, a házbérkorona szorzószámának leszállítása tárgyában. — Kiss Menyhért a fölmivelésügyi ministerhez, a püspökleilei uradalomnak egy háborús birtokkal való kicserélése tárgyában. — A földmivelésügyi minister válasza. — Maday Gyula a földmivelésügyi, pénzügyi és kereskedelemügyi ministerekhez, a tiszántúli aszály súlyos gazdasági következményei tárgyában. — A földmivelésügyi minister válasza. — Griger Miklós az igazságügyministerhez, Sándor Béla a földreformtárgyalások vezetésével megbízott volt csornai kir. járásbiró felterjesztése tárgyában — Az igazságügyi minister válasza. — Fábián Béla a népjóléti és munkaügyi ministerhez, az iparosok ós kereskedők vekszálása és a havi 10%-kal kamatozó késedelmes betegpónztári járulékok tárgyában. — A népjóléti és munkaügyi minister válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Rakovszky Iván, Mayer János, Pesthy Pál, gr. Csáky Iíároly. (Az ülés kezdődik 11 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Láng János jegyző ur. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Farkas István képviselő ur napirend előtti felszólalásra kért tőlem engedélyt én neki az engedélyt megadtam. Felszólalásának tárgya : Yági István és társai letartóztatásának ügye. így Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Elöljáróban legyen szabad megjegyeznem azt, hogy a Vágiüggyel kapcsolatosan az egyik napilap olyan nyilatkozatot adott számba, amelyet én nem ugy tettem meg. Az illető lap a tényeket és adatokat máskép állitj a be, mint ahogy azokat én elmondottam. De mivel éppen erről a kérdésről akarok pártom nevében felszólalni, ebben a kérdésben akarom pártom álláspontját kifejezésre juttatni, amúgy is megdől az az állitás, amelyet ez a napilap az én számba ad. T. Nemzetgyűlés ! A magyar tragédiának a munkásosztály az áldozata. A magyar tragédián kivül a magyar munkásosztálynak egy másik tragédiája is volt s ennek a tragédiának csapásait viseli nagyon súlyosan a munkásosztály. A diadalra jutott ellenforradalom mindazokat a bűnöket, amelyeket a régi politikai rendszer elkövetett, a munkásosztályon akarja megtorolni s a munkásosztályt esztendők óta nagy üldözésekkel sújtotta, mert azt az összeomlást, azt a tragédiát, amely Magyarországot és ebben a munkásosztályt érte, ugy Ítélik meg különböző oldalról, hogy ennek a munkásosztály, az oka. Ki akarták kapcsolni ezt a munkásosztályt mint egyedülálló tényezőt és mint szociális kívánságokért és ideálokért küzdő réteget üldözték, mert amint a múlt politikai rendszer nem fogta fel a szociális szükségletek kielégítésének jelentőségét, ugy még kevésbé fogja fel az a rendszer, amelyben élünk s amely az ellenforradalom diadalra jutása óta itt állandóanlmegvan, ugy rendezkedik be, hogy a munkásosztályt fékentartsa, gyengítse és a munkásosztály politikai és kulturális emelkedését csökkentse, vagy ez elé gátat emeljen. Amint az ellenforradalom diadalra jutott, a legnagyobb atrocitásokat és népitéleteket hajtotta végre. Ezzel akarta megfélemlíteni azt a munkásréteget, amely öntudatosan küzdött és harcolt a maga osztályérdekeinek megvédéseért. A népitéleken kivül ott volt a hivatalos gyorsított eljárás, az internálás rendszere, a rendőri jelentkezés rendszere (Propper Sándor : Most is megvan !), tehát egy olyan rendszer felépítése, amelynek teljesen ki volt szolgáltatva a munkásosztály és az egész felépítés azt a célt szolgálta, hogy a munkásosztályt béklyóba verje, a munkásosztály mozgási lehetőségét csökkentse és megmozdulását elfojtsa. Egyesülési és gyülekezési jog ma sincs ; véleményszabadság ma sincs (Klárik Ferenc : Sajtószabadság sincs !), a munkásosztály tehát nagyon szűk körre van szorítva és ha ezt a munkásosztályt kérdőre is lehetett volna vonni azokért az eseményekért, amelyek a háború elvesztése után, a forradalmak után bekövetkeztek, akkor is megbűnhődött volna már százszorosan azokért. Hiszen Váry főügyész maga mutatta ki, hogy hetvenezer embert elitéltek, letartóztattak, hajszoltak ebben az országban és nagyon sok igazságtalan, súlyos Ítéletet hoztak azok a gyorsított tanácsok, amelyek különleges módon jártak el a munkásosztály ellen. (Szabó István (öttevényi) : Hát mikor bennünket internáltak ! — Mozgás a jobboldalon. •— Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) De a diadalmas ellenforradalomnak nem volt elég az, hogy a hatalmi eszközöket igénybe vegye a munkásosztály fékentartására, nem volt eiég, hogy mindenféle eszközt felhasznál a munkásNAPLÖ. XXXIV. 4 h
