Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

A nemzetgyűlés 437. ülése 1925 leti beosztás valószínűleg nem fog különbözni az eddigi beosztástól és az eddigi beosztás alapján azt látjuk, hog\

r vannak olyan választókerületek, ahol 30—32 község is be van vonva egy választókerületbe. Ha ilt négy helybenlakóról van szó, kérdezem, hogy igaza lesz-e annak a főszolgabírónak akkor, ha a választókerületből négy különböző községben élő ember irja alá a kérelmet es erre azt fogja mondani, hogy ez a választójogi törvénnyel ellenkezik ? (Kováts-Nagy Sándor : A szomszédba kell menni aláírásért 1) Igen, a szomszédba, mert hiszen nemcsak joga, de érdeke a választások alkalmával a képviselőjelöltnek, hogy egész vá asztókerülelének polgáraiból mindenünnen legyen aláírója, illetőleg mindenünnen legyen támogatója Ha tehát négy különböző községből szedi össze az aláírásokat, eszerint a nem egészen világos, sőt homáryos rendelkezés szerint azt mondhatja a főszolgabíró: ez a négy választópolgár nem lakik helyben. Mert ő valószínűleg ugy értelmezi, különösen ha ellenzéki képviselőjelöltről van szó, hogy a helybenlakás azt jelenti, hogy az aláíróknak olt kell lakniok, ahol a főszolgabírói hivatal van, tehát helyben. Nagyon szeretném tehát, ha a t. belügyminister ur iparkodnék világosan megmagyarázni, hogy mit akar ez jelenteni. A szakasz harmadik bekezdése ugyancsak alkalmas arra, hogy az ellenzéki képviselőket a kormánypárti képviselőkkel szemben ínmden eszközzel lehetetlenné tegyék a választókerületekben. Az egyik oldalon Farkas István t. képviselőtársam már hivatkozott az egyesülési és gyülekezési szabadság mikénti kezelésére. A másik oldalon lejebb, ennek a szakasznak 6. pontjánál szabályozzák és korlátozzák a választási plakátok tartalmát. A harmadik bekezdésben pedig a következőket mondja a javaslat : »A rendőrhatóság a bejelentett pártgyülés megtartását el nem tilthatja, ha azonban — és ez az »azonban« szó az egészet felfordítja — a közbiztonság vagy a közegészség érdeke megkívánja, a pártgyülés megtartását "indokolt határozattal stb « A közbiztonság ! A mindenkori közigazgatási hatóságnak ez a közbiztonságszó, amelyet felhasználhat, a legalkalmasabb eszköz arra, hogy a gyűlést bármikor és bárhol betilthassa. (Zaj.) Hogy csak egyetlen példát hozzak fel, legyen szabad az elmúlt hetekben az én választókerületemben megtörtént esetet elmondani. Még a tavasz folyamán nagj^obbszabásu nyilvános gyűlést óhajtottam Pécsett tartani és bejelentettem e gyűlés résztvevőjeként néhány polgári képviselő urat, akik szívesek voltak nekem megígérni, hogy lekísérnek a kerületbe és felszólalnak. Erre a legnagyobb meglepetésemre az ottani hatóság részéről betiltó végzést kaptam, és a végzés indokolásában egész pontosan benne volt a közbiztonságra való hivatkozás. Gondolkodtam rajta, de nem tudom még ma sem megérteni, hogy a közbiztonságra miért volt veszélyes az, ha eljön három-négy polgári képviselő, ha eljönnek a saját pártombeliek, vagy más pártbeliek. Ezt csak a pécsi rendőrkapitányság tudná megmondani. Ezt csak azért hozom tel, hogy méltóztassék látni, hogy a rendőrség egyszerűen a közbiztonságra való hivatkozással betiltja a gyűléseket. A 4. bekezdés kimondja, hogy a rendőrhatóság határozata ellen fokozatos fellebbvitelnek van helye. Ez is az, amiről az imént beszéltem, ugyancsak egy eszköz és alkalom arra, hogy az ellenzéki képviselők működését és mozgási szabadságát korlátozzák. A fellebbezés lehetősége megint csak olyan, — s ezt én nagyon sokszor szeretem ilyenkor hangoztatni, — hogy a körösi szentelt vizzel egyenlő. Mert ha valahol igaz, akkor ebben az . évi június hó 30-án, kedden. 301 esetben igaz, hogy a fellebbezés ugyanannyi, mint ördögöt a nagyanyjánál beperelni. Nagyon kedves esetről tudok. Nem mondom meg azt a helyet, a vidékei, ahol ez megtörtént, de megtörtént. Egy vidéki városban gyűlést jelentettünk be. A kerületi rendőrkapitány itt arról hires, hogy végtelenül előzékeny, kedves úriember, aki a hozzája íordulók panaszát a legnagyobb előzékenységgel hallgatja meg és a legnagyobb előzékenységgel igéri meg, hogy orvosolni is fogja. (Gyöiki Imrei Ilyen is van? Ez múzeumi példány !) Csak lassan, nem kell sietni. Én csak azt mondom, hogy előzékenyen megígéri. Számtalan esetben előfordult, hogy a hozzákerült ügj^eket ígéret ellenére nem intézte el. Megtörtént egy alkalommal, hogy lent jártam abban a kerületben és elmondották neke.i, ezt az esetet. Erre én rögtön felmentem a kerületi kapitányhoz és megkérdeztem, hogv mi az oka annak, hogv az elsőfokú hatóság betiltó határozatai még abban az esetben is, amidőn maga a kerületi rendőrkapitány is beismeri, hogv az elsőfokú hatóság eljárása helytelen volt, másodfok ulag is helybenhagyatnak indokainál fogva Erre a legnagyobb őszinteséggel, amely valóban meglepett engem, kijelenti nekem az az általam nagyrabecsüít és végtelenül tisztelt kerületi kapitány, hogy : bocsánatot kérek képviselő ur. de azt mégsem tehetem, hogy én dezavuáljam az elsőfokú hatóságot. Amikor azután azt kérdeztem: de kapitány uram, hisz elvégre kegyednek alkotmányos és törvényes joga van ahhoz, hogy hivatalos hatáskörén belül felülvizsgálja az elsőfokú határozat indokolását s amennyiben abban tévedést méltóztatik látni, azt megváltoztatja, ez nem viseli magán a dezavuálás jellegét. Bocsánat, kedves képviselő ur, mondotta, teljesen osztom az ön felfogását, azonban mégis arra kell önt kérnem, méltóztassék a belügyminister úrhoz fellebbezni, hisz elvégre önök ott vannak, közel a belügyminister úrhoz és el is intézhetik. (Kováts-Nagy Sándor : A kedvencek ! — Derültség.) Lehetséges, hogy a t. túloldalon ezt helyeslik, s talán követik is gondolatmeneteben az igen t. kerületi kapitány urat, azonban méltóztassék nekem megbocsátani, ha azt mondom : ha követik ezt a gondolatmenetet, akkor nagyon, de nagyon súlyosan tévednek. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Még egy perc van hátra. Esztergályos János: Egy perc alatt befejezem. A belügyminister ur lesz olyan szíves és tanúskodik nekem abban, amit most mondok. Már idestova több, mint két hónapja annak, hogy egy pécsi betiltó végzésre, amelyet másodfokulag is megíellebbeztünk a belügyminister úrhoz, meg a mai napig sem kaptunk választ. Nem tudom, miért, csak azt tudom, hogy annak idején körülbelül március vagy április havában Pécsett gyűlést akartam tartani, s ha a magyarok Isti ne megengedi érnem, valószínűleg majd néhán}^ hónap múlva meg is kapom rá a helybenhagyó választ. Epen azért, mert az egész szakasz ugy van összeállítva, amiként mondottam, hogy minden betűje, minden sora, minden pontja és minden vesszője a mindenkori ellenzék mozgási szabadságának lehetőségét teszi tönkre, én is hozzájárulok Szabó Imre t. képviselőtársam javaslatához. Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Bemutatom Heves vármegye közönségének feliratát az uj sajtótörvény megalkotása tárgyában, valamint a mentelmi jog olyirányu kodifikálása iránt, hogy a jövőben a mentelmi jog a nemzeti érdekek karára ; a jogi és erkölcsi rend rovására felhasználható ne legyen. A felirat a házszabályok 226. §-a értelmében