Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

A nemzetgyűlés 437. ülése 1925, alkalmával a házanként szerkesztett jegyzékek is külön közszemlére lesznek kiállitandók. A 7. bekezdéshez e szavak után : »ugyanolyan módon két«, a következő beszúrást indítványozom : »illetőleg három példányban«. Végük a 9. bekezdéshez indítványozom e szavak után: »a kihagyottak jegyzékének az egyes«, a következő szavak beszúrását : »a nagy- és kisközségek választóira vonatkozó részét az illető községhez egy-egy példányban, a városok választóira vonatkozó részét pedig az illető városhoz két-két példányban küldi meg.« Elnök : Szólásra következik? Héjj Imre jegyző : Saly Endre ! Saly Endre : T. Nemzetgyűlés ! Vázsonyi igen t. képviselőtársam a harmadik szakasz tárgyalásával kapcsolatban rámutatott annak szükségességére, milyen jó az, ba a névjegyzékből kihagyottaknak odaírják, hogy miért hagyták ki a névjegyzékből. A 38. § 7. pontja előirja' azt, hogy az ilymódon kihagyottakat két példányban kell összeiratni. Ide javaslom, hogy méltóztassék belevenni azt, hogy »a jegyzet rovatában a kihagyás okát feltüntetni kötelessége«. Ezt a magam" részéről azért taitom szükségesnek, mert a dolog a gyakorlatban ugy áll, hogy a kihagyottakat, illetőleg azek hozzátartozóit értesítették ugyan levelezőlapon, hogy a névjegyzékből kihagyták őket, de a választópolgárok 90%-a sohase látta azt a levelezőlapot, mert nem kapta meg. Már most ha ez az illető a választói névjegyzéket megnézi és nem találja nevét a névjegyzékben a választói jogosultak között, ellenben megtalálja a kihagyottak névjegyzékében és nem találja az indokolást, hogy miért hagytak ki, nem is tud felszólalni és nem is tud kifogást emelni a kihagyás ellen, egyszerűen azért, mert nem is tudja, hogy miért hagyták ki. Ezért tehát szükséges, hogy a kihagyottak névjegyzékében a jegyzet rovatban feltüritettessék az, hogy miért hagyták ki az illetőket. Én a gyakorlatban láttam, hogy hogy készül a választói névjegyzék. Mindig az előző évi választói névjegyzék alapján állítják össze és ez természetes is. Már most megtörténik, — amit szintén a gyakorlatban láttam — hogy előveszik az előző év választói névjegyzéket és kihúzzák valakinek a nevét piros irónnal anélkül, hogy megjelölnék, hogy miért húzták ki. Csak az van a neve mellé irva, hogy törlendő s még az sincs odaírva, hogy ki húzta ki. Az illető bizottsági tag-e vagy pedig más. Lehet, hogy nem is az illető bizottsági tag húzta ki. Ezért én azt. szeretném, hogyha az az illető, aki valakit töröl a választói névjegyzékből, irja oda, hogy ezért és ezért hagyatott ki az illető a választói névjegyzékből s irja oda azt is, hogy ki az, aki törölte. Ezért tartom szükségesnek, hogy a jegyzet rovatban feltüntettessék az is, hogy miért hagyták ki az illetőt. A 9. pont utolsóelőtti sorában azt javasolom, hogy a »postai utón« szavak után »tértivevénnyel« szavak iktattassanak be, mert amint az előbb" rámutattam, a legtöbb választópolgár nem kap értesítést arról, hogy kihagyták. Láttuk, hogy amikor a székesfővárosi választásoknál a szavazóigazolványokat és szelvényeket kézbesítették, a kihagyottak mindig azt mondták, hogy hogy lehetséges ez, hiszen benne voltam a 22-es választói névjegyzékben és nem kaptam értesitést arról, hogy kihagytak, ennélfogva nem is állt módomban, hogy felszólaljak ez ellen. Ami a levelezőlapokat illeti, ezeket tényleg sok esetben nem tudták kézbesíteni, mert elirták a házszámokat és a neveket. Pedig, aki az 1922-iki névjegyzékbe fel volt véve, joggal hihette, hogy ő a mostani névjegyzékben is benn van, mert nem látta okát fenforogni annak, hogy miért hagyták volna ki. Azért gondolom, hogy posta utján tértivevénnyel kellene a választóévi június hó 30-án, kedden. 285 polgárokat értesíteni arról, hogy bent vannak a névjegyzékben, hogy így módjuk legyen tudomást szerezni arról, hogy kihagyták-e őket, vagy sem. Volna ennek más megoldási módja is. Nem tudom, hogy a belügy minister ur foglalkozott-e ezzel a kérdéssel, de talán meg lehetne csinálni, ugy hogy pl. igazolvánnyal kellene ellátni a választópolgárokat, hogy fel vannak véve a választói névjegyzékbe s ezt az igazolványt ki kellene adni minden választópolgárnak, aki fel van véve ; amennyiben olyan ok forog fenn, amely miatt kihagyták, az illető tartoznék,£zt az igazolványt beszolgáltatni. Véleményem szerint teljesen lehetetlen és tarthatatlan állapot az, hogy a választópolgár sohasem tudja, hogy benne van-e a névjegyzékben vagy nem és ha kihagyták, miért hagvták ki. Kérem javaslatom elfogadását. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Forgács Miklós jegyző : Vázsonyi Vilmos ! Vázsonyi Vilmos : T. Nemzetgyűlés ! A 38. § negyedik bekezdése a következőket mondja (Olvassa) : »A korábbi névjegyzékbe felvett valamely választót elköltözés címén csak akkor lehet a névjegyzékből kihagyni, ha a választókerületből történt elköltözésének bizonyítékait a központi választmány megszerzi.« Ez egészen helyes rendelkezés. Az utóbbi időben azonban felmerült egy sajátszerű jelenség és ez az, hogy az elköltözés helyett, még pedig tömegesen olyanokra, akik el sem költöztek, egyszerűen azt irta az összeíró küldöttség, illetőleg ennek nyomán a központi választmány : ismeretlenek. Ismeretlenség címén igy ezrével kimaradtak olyanok, akik 10—-15—20 esztendeje laknak ugyanazon a helyen. Minthogy ezt a fogalmat, hogy »ismeretlen« a törvény egyáltalában nem ismeri, a gyakorlat azonban ismeri, én a magam részéről ki akarom egészíteni ezt a negyedik pontot és pedig olyan formán, amint azt a belügyminister ur maga is legutóbbi rendeletében szabályozta, vagyis pótolni kívánom az elköltözésre vonatkozó rendelkezést azzal, hogy rendelkezést kérek arra az esetre is, ha valakiről azt mondja az összeíró küldöttség vagy központi választmány, hogy ismeretlen és ezen ismeretlenség okából kell őt kihagyni. Erre vonatkozólag azt a rendelkezést javaslom felvétetni, hogy, amint a választót elköltözés címén csak akkor lehet ki hagyni a választói névjegyzékből, ha az elköltözésre vonatkozó bizonyítékokat vele szemben a központi választmány megszerzi, épen ugy, azon a címen, hogy »ismeretlen«, a választót csak akkor lehessen kihagyni, ha azt a hatósági értesitést szerzi meg a központi választmány, hogy az illető fel nem található. Ennek következtében javaslom a 38. §-hoz a következő módositást (Olvassa) ; A negyedik bekezdés e szavai után »valamely választót elköltözés címén«, teendők e szavak : »vagy azon a címen, hogy ismeretlen« és ezen szavak után : »elköltözésének bizonyítékait« teendő »vagy azt a hatósági értesitést, hogy fel nem található«. A 38. § számos rendelkezései között a 7. pont rendelkezik arról, hogy a kihagyottakról külön jegyzéket kell készíteni. A magam részéről szükségesnek tartom, hogy az újonnan felvett választókról is készüljön külön jegyzék. A törvényjavaslat rendelkezései szerint az újonnan felvett választókról a »jegyzet« rovatba kell felvenni azt, hogy ezek a névjegyzékbe újonnan felvett választók. Hogy azonban az anyag áttekinthető legyen, de meg a kontroll szempontjából is szükségesnek tartanám a magam részéről, hogy — és ez nagyon könnyen keresztülvihető — a jegyzék mellett, — amelybe bele vannak irva az újonnan felvettek, — készüljön egy külön lajstrom az újonnan felvettekről, hogy igy azután rendelkezésre álljon az egész névjegyzék, a névjegyzék mellett a kihagyottak és az