Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-436

238 A nemzetgyűlés 436. ülése 1925. évi jtinms hó 27-én, szombaton. deka — legalább az Omge által közzétett kimuta­tások ezt mutatják — leszállott, szemben a föld­birtok megmaradt részeivel. De egy csepp gondol­kozás után megtaláljuk ennek az okait. Először is a mélyen tisztelt nagybirtokosoknak volt annyi magukhoz való eszük, hogy nem földjük legjava­részét adták oda vagyon váltság címén, hanem a legsilányabb földrészleteket. ( Mândy Samu : Nem tőlük függ, hanem a bíróság állapítja meg !} A viz­jáxta, szikes területeket, vagy azokat adták le, amelyek még libalegelőnek sem jók. Hiszen elmond­tam már a nemzetgyűlésen, hogy nálunk Békésen maga az Országos Földbirtokrendező Biróság az ottani emberek panaszára, amelyet én közvetí­tettem, soronkivül elrendelte egy 400 holdas föld­terület azonnali kicserélését, mert meggyőződött róla, hogy abszolút hasznavehetetlen, és kaptak helyette egy kevésbé hasznavehetetlen területet. Nem legjava földjeiket adták tehát oda, ezt két­ségtelen dolog, hanem azokat iparkodtak maguk­nak megtartani. Az a kevésbé jó föld természet­szerűen nem teremhet annyit hoídankint, mint a jó föld, amely megmaradt az uradalomnak sokkal hatahnasabb, intenzivebb művelése alatt. De ezen­kívül azok a földek, amelyek vagyonváltság fejé­ben leadattak, s amelyek a kisemberek kezébe jutottak, a kormány kényszerintézkedései követ­keztében a háború megszűnése óta túlnyomórész­ben kis haszonbérletek voltak, amelyeket a i'öld­mivelésügyi kormány évről-évre hosszabitott meg uj és uj rendelettel. Mivel a kisbérlők közül senki nem tudta, hogy a következő évben abban a föld­darabban megmaradnak-e, természetesen csak arra az egy esztendőre gondoltak és tartózkodtak attól, hogy a földet trágyázzák, javítsák, gondosan jó­karban tartsák, mert nem tudták, hogy a követ­kező évben ők fognak-e belevetni, vagy pedig az uradalom. ~ Ennélfogva a háború óta "elmúlt idő­szakban ezeknek ajkis haszonbérletekkel betelepi­tett'loldeknek^a minősége természetesen csökkent, és igy ma, amikor ez a föld kisemberek kezére jut, igazán nem lehet kivánni, hogy többet teremjen, mint amennyit kitesz a nagybirtok hozadéka. De nemcsak ezek a szempontok azok, ame­lyeket ma már hovatovább figyelembe keik része­síteni. A földbirtokreform sok helyen még meg sem indult. Múltkor találkoztam gróf Széchenyi Vik­tor t. képviselőtársammal a Földbirtokrendező Bíróságnál Börcsök elnök ur előszobájában, Ő egy, a választókerületéből feljött küldöttséget vezetett a biróság elé és sürgette abban a községben a föld­birtokreform végrehajtását. Ahogy szavaiból ki­vettem, több esztendő óta nem tudta elérni gróf Széchenyi Viktor, hogy a földbirtokrefonnot abban a községben tényleg megvalósítsák. Én is egy kül­döttséggel voltam ott fenn. És amig mi, képvise­lők benn voltunk az elnök urnái vagy a titkár­jánál, ezalatt a fej érmegyei Széchenyi-féle és a békésmegyei Szakács-féle küldöttség tagjai egy­más között beszélgettek. Egyszerű emberek, akik rögtön teljes őszinteséggel közlik saját gondolatai­kat. A fejérmegyei küldöttség tagjai elmondták az én embereimnek, hogy egy esztendő óta fizetik a nekik megítélt föld után a haszonbért, és még mindig nem ők, hanem az előző tulajdonos gazdál­kodik benne. íme, előfordulhat ilyen dolog, egy olyan kerületben, amelynek a kormánypárt egyik illusztris tagja, Széchenyi Viktor képviselőtársunk a képviselője s nem tudnak ezen az állapoton segí­teni, egy esztendő óta fizetik a földhöz juttatott kisemberek a haszonbért azért a földért, s a bir­tokosát nem tudják onnan kitenni. Ez anomália. Ilyen dolognak szerintem nem volna szabad elő­fordulnia. Most a haszonbérek kérdéséről akarok szólni. Méltóztatnak visszaemlékezni arra, hogy elmond­tam már a Nemzetgj'ülésen, hogy a vagyonváltság földek cimén leadott területek kataszteri minősí­tését a nagybirtokosok sok helyütt megújították, uj kataszteri becslést vitettek keresztül, művelési átváltoztatás cimén átklasszifikálták földjeiket, és sokkal nagyobb kataszteri tiszta jövedelmet mu­tattak ki és jegyeztettek elő a kataszternél, mint amennyi addig azt a földet terhelte. Ez részben a kincstár érdekébe is vág. Súlyosan károsítja a kincstárt, mert a vagyonváltságföldek mennyi­ségét befolyásolja, lévén az értékadó és nem terü­letben kiszabott adó. Másrészt pedig végtelen ká­rára van a kisembereknek, mert annak a rossz­minőségü földnek azóta uj kataszteri megállapítás szerint a kataszteri tiszta jövedelme magasabbra lévén becsülve, sokkal nagyobb évi haszonbért kell érte fizetni, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) ami helyzetüket teljességgel elviselhetet­lenné teszi. Ott van azután a kisemberek kezébe juttatott földterületek megváltási ára, a vételár. Az Or­szágos Földbirtokrendező Biróság sok helyütt már megállapította az illető földterület vételárát, sok helyütt elhalasztotta a vételár megállapítását. Maga a kormány rendeletileg szabályozta a vagyon­váltságföldek haszonbérét és vételárát. Nem tu­dom, hogy mit lehet szólni ahhoz a jelenséghez, hogy nagyon sok helyen az a haszonbér, amelyet a földhöz juttatott, boldogított kisember fizet a vagyonváltságföldekből a földbirtokreform révén kapott földek után, nagyobb, mint általában azon a vidéken divatos, magánúton elérhető haszonbér. És nagyobb a földbirtokreform révén kiosztott földek vételára, mint ugyanazon a vidéken a kö­zönséges forgalmi vételár. A földbirtokreformtörvény pénzügyi része is olyan fontos, hogy a nemzetgyűlésnek hovatovább ezzel a dologgal is foglalkoznia kell. Emiitettem felszólalásom elején, hogy az Országos Földbirtok­rendező Biróság húsvét előtt eddigi többesztendős működéséről kimutatást tett közzé, amely a hír­lapokban is megjelent. Ez a kimutatás ugyanazon rendszer szerint készült, mint amilyen rendszer szerint az állami számvevőszék úgynevezett zár­számadásai készülnek. Ez a kimutatás végleges számokat tüntet fel, de semmiféle következtetést ezekhez hozzáfűzni nem lehet, s az a kimutatás semmiféle lényeges, égető kérdésről felvilágosítást nem ad. Ezek előrebocsátása után, hogy az Országos Földbirtokrendezo Biróság kimutatása hiányossá­gának pótlásáról gondoskodjunk, bátor vagyok szintén teljesen politikamentes és objektiv javasla­tomat előterjeszteni és kérem a nemzetgyűlést, hogy méltóztassék azt elfogadni. (Halljuk ! Hall­jak ! balfelől.) Amennyiben a nemzetgyűlés nem fogadná el Baross János képviselő ur indítványát a vagyon­váltságföldekre vonatkozólag, indítványozom a következőket (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlést a kormány, hogy terjesszen elő pontos kimutatást ez évi október 31-éig a következőről : 1. Mennyi terjedelmű földet vett át a kor­mány a nagybirtoktól vagyonváltság címén? 2. Mióta és milyen feltételekkel vannak ezek hasznosítva? 3. Mi az átvett vagyonváltságföldek forgalmi értéke és mi a régi hozadéka? 4. A vagyonváltságföldek kataszteri tiszta jövedelme alapján kiszámított értéke holdanként hogyan viszonylik a megmaradt földbirtokok hol­dankénti értékéhez? 5. A földreform-eljárás során eddig hány igénylő jelentkezett házhelyre, törpebirtokra és kis családi birtokra? 6. Hány igénylőt utasítottak el és milyen címeken? 7. Összesen hány igénylő kapott törpebirto-

Next

/
Thumbnails
Contents