Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-436

238 A nemzetgyűlés 436. ülése 1925. évi jtinms hó 27-én, szombaton. deka — legalább az Omge által közzétett kimutatások ezt mutatják — leszállott, szemben a földbirtok megmaradt részeivel. De egy csepp gondolkozás után megtaláljuk ennek az okait. Először is a mélyen tisztelt nagybirtokosoknak volt annyi magukhoz való eszük, hogy nem földjük legjavarészét adták oda vagyon váltság címén, hanem a legsilányabb földrészleteket. ( Mândy Samu : Nem tőlük függ, hanem a bíróság állapítja meg !} A vizjáxta, szikes területeket, vagy azokat adták le, amelyek még libalegelőnek sem jók. Hiszen elmondtam már a nemzetgyűlésen, hogy nálunk Békésen maga az Országos Földbirtokrendező Biróság az ottani emberek panaszára, amelyet én közvetítettem, soronkivül elrendelte egy 400 holdas földterület azonnali kicserélését, mert meggyőződött róla, hogy abszolút hasznavehetetlen, és kaptak helyette egy kevésbé hasznavehetetlen területet. Nem legjava földjeiket adták tehát oda, ezt kétségtelen dolog, hanem azokat iparkodtak maguknak megtartani. Az a kevésbé jó föld természetszerűen nem teremhet annyit hoídankint, mint a jó föld, amely megmaradt az uradalomnak sokkal hatahnasabb, intenzivebb művelése alatt. De ezenkívül azok a földek, amelyek vagyonváltság fejében leadattak, s amelyek a kisemberek kezébe jutottak, a kormány kényszerintézkedései következtében a háború megszűnése óta túlnyomórészben kis haszonbérletek voltak, amelyeket a i'öldmivelésügyi kormány évről-évre hosszabitott meg uj és uj rendelettel. Mivel a kisbérlők közül senki nem tudta, hogy a következő évben abban a földdarabban megmaradnak-e, természetesen csak arra az egy esztendőre gondoltak és tartózkodtak attól, hogy a földet trágyázzák, javítsák, gondosan jókarban tartsák, mert nem tudták, hogy a következő évben ők fognak-e belevetni, vagy pedig az uradalom. ~ Ennélfogva a háború óta "elmúlt időszakban ezeknek ajkis haszonbérletekkel betelepitett'loldeknek^a minősége természetesen csökkent, és igy ma, amikor ez a föld kisemberek kezére jut, igazán nem lehet kivánni, hogy többet teremjen, mint amennyit kitesz a nagybirtok hozadéka. De nemcsak ezek a szempontok azok, amelyeket ma már hovatovább figyelembe keik részesíteni. A földbirtokreform sok helyen még meg sem indult. Múltkor találkoztam gróf Széchenyi Viktor t. képviselőtársammal a Földbirtokrendező Bíróságnál Börcsök elnök ur előszobájában, Ő egy, a választókerületéből feljött küldöttséget vezetett a biróság elé és sürgette abban a községben a földbirtokreform végrehajtását. Ahogy szavaiból kivettem, több esztendő óta nem tudta elérni gróf Széchenyi Viktor, hogy a földbirtokrefonnot abban a községben tényleg megvalósítsák. Én is egy küldöttséggel voltam ott fenn. És amig mi, képviselők benn voltunk az elnök urnái vagy a titkárjánál, ezalatt a fej érmegyei Széchenyi-féle és a békésmegyei Szakács-féle küldöttség tagjai egymás között beszélgettek. Egyszerű emberek, akik rögtön teljes őszinteséggel közlik saját gondolataikat. A fejérmegyei küldöttség tagjai elmondták az én embereimnek, hogy egy esztendő óta fizetik a nekik megítélt föld után a haszonbért, és még mindig nem ők, hanem az előző tulajdonos gazdálkodik benne. íme, előfordulhat ilyen dolog, egy olyan kerületben, amelynek a kormánypárt egyik illusztris tagja, Széchenyi Viktor képviselőtársunk a képviselője s nem tudnak ezen az állapoton segíteni, egy esztendő óta fizetik a földhöz juttatott kisemberek a haszonbért azért a földért, s a birtokosát nem tudják onnan kitenni. Ez anomália. Ilyen dolognak szerintem nem volna szabad előfordulnia. Most a haszonbérek kérdéséről akarok szólni. Méltóztatnak visszaemlékezni arra, hogy elmondtam már a Nemzetgj'ülésen, hogy a vagyonváltság földek cimén leadott területek kataszteri minősítését a nagybirtokosok sok helyütt megújították, uj kataszteri becslést vitettek keresztül, művelési átváltoztatás cimén átklasszifikálták földjeiket, és sokkal nagyobb kataszteri tiszta jövedelmet mutattak ki és jegyeztettek elő a kataszternél, mint amennyi addig azt a földet terhelte. Ez részben a kincstár érdekébe is vág. Súlyosan károsítja a kincstárt, mert a vagyonváltságföldek mennyiségét befolyásolja, lévén az értékadó és nem területben kiszabott adó. Másrészt pedig végtelen kárára van a kisembereknek, mert annak a rosszminőségü földnek azóta uj kataszteri megállapítás szerint a kataszteri tiszta jövedelme magasabbra lévén becsülve, sokkal nagyobb évi haszonbért kell érte fizetni, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ami helyzetüket teljességgel elviselhetetlenné teszi. Ott van azután a kisemberek kezébe juttatott földterületek megváltási ára, a vételár. Az Országos Földbirtokrendező Biróság sok helyütt már megállapította az illető földterület vételárát, sok helyütt elhalasztotta a vételár megállapítását. Maga a kormány rendeletileg szabályozta a vagyonváltságföldek haszonbérét és vételárát. Nem tudom, hogy mit lehet szólni ahhoz a jelenséghez, hogy nagyon sok helyen az a haszonbér, amelyet a földhöz juttatott, boldogított kisember fizet a vagyonváltságföldekből a földbirtokreform révén kapott földek után, nagyobb, mint általában azon a vidéken divatos, magánúton elérhető haszonbér. És nagyobb a földbirtokreform révén kiosztott földek vételára, mint ugyanazon a vidéken a közönséges forgalmi vételár. A földbirtokreformtörvény pénzügyi része is olyan fontos, hogy a nemzetgyűlésnek hovatovább ezzel a dologgal is foglalkoznia kell. Emiitettem felszólalásom elején, hogy az Országos Földbirtokrendező Biróság húsvét előtt eddigi többesztendős működéséről kimutatást tett közzé, amely a hírlapokban is megjelent. Ez a kimutatás ugyanazon rendszer szerint készült, mint amilyen rendszer szerint az állami számvevőszék úgynevezett zárszámadásai készülnek. Ez a kimutatás végleges számokat tüntet fel, de semmiféle következtetést ezekhez hozzáfűzni nem lehet, s az a kimutatás semmiféle lényeges, égető kérdésről felvilágosítást nem ad. Ezek előrebocsátása után, hogy az Országos Földbirtokrendezo Biróság kimutatása hiányosságának pótlásáról gondoskodjunk, bátor vagyok szintén teljesen politikamentes és objektiv javaslatomat előterjeszteni és kérem a nemzetgyűlést, hogy méltóztassék azt elfogadni. (Halljuk ! Halljak ! balfelől.) Amennyiben a nemzetgyűlés nem fogadná el Baross János képviselő ur indítványát a vagyonváltságföldekre vonatkozólag, indítványozom a következőket (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlést a kormány, hogy terjesszen elő pontos kimutatást ez évi október 31-éig a következőről : 1. Mennyi terjedelmű földet vett át a kormány a nagybirtoktól vagyonváltság címén? 2. Mióta és milyen feltételekkel vannak ezek hasznosítva? 3. Mi az átvett vagyonváltságföldek forgalmi értéke és mi a régi hozadéka? 4. A vagyonváltságföldek kataszteri tiszta jövedelme alapján kiszámított értéke holdanként hogyan viszonylik a megmaradt földbirtokok holdankénti értékéhez? 5. A földreform-eljárás során eddig hány igénylő jelentkezett házhelyre, törpebirtokra és kis családi birtokra? 6. Hány igénylőt utasítottak el és milyen címeken? 7. Összesen hány igénylő kapott törpebirto-