Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-435

206 A nemzetgyűlés 435. ülése 1925. ugyan majdnem mindenki számára nyilvánvaló, hogy a gyáripari munkáltatók mindenesetre nagy akadályai és na^y ellenségei a munkanélküliség esetére Kötelező biztositásnak. (Rothenstcin Mór : A zsebükre való tekintettel !) Âz a kijelentés, hogy ez nem fog megvalósulni Magyarországon, legalább is én bennem azt az impressziót kelti, mintha a gyáriparosok már tudnának valamit, mintha a gyáriparosok valahonnan már biztatást kaptak volna, hogy nem kell félniök, ez a szociális teher nem fogja őket érinteni és ezért mondhatta egyik képviselőjük, hogy nem lesz ebből semmi. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a gyáripar húzódozik ettől a javaslattól. Húzódozik ettől a szociális törvényalkotástól, azonban én tisztába akarom ezt a kérdést hozni, mert sok minden feltevésre jogosít a kormány, illetőleg a népjóléti minister ur huzavonája is. Mielőtt azonban e tekintetben szót emelnék, azzal az egyenes kérdéssel fordulok a népjóléti minister úrhoz, mondja meg, tulajdonképen hogyan áll ez a kérdés és mondja meg azt is, minden hátsó gondolatot, (Rothenstem Mór : Az lehetetlen !) minden kétértelműséget kizárva, hogy történt-e valami az ő tudtával és hozzájárulásával, ami Biró Pál képviselő urat a törvényhozás egyik szervében arra a kijelentésre bátorította vagy jogosította, hogy a munkahiány esetére kötelező biztosítást Magyarországon soha sem fogják megcsinálni? Amikor ezzel a fentartással itt előállók, azt hiszem, hogy a legnagyobb lojalitással vagyok a minister ur és a kormány iránt is, mert nem fogadom el kiindulási pontul azt, amit Biró Pál képviselő ur mondott Itt végre is — feltéve természetesen, hogy minden ugy van, amint ebben a kérdésben a népjóléti minister ur nyilatkozott — egy folyamatban levő törvényalkotásról van szó, amely egyelőre még csak a kodifikációs műhelyben van. Amint utóbb hallottuk, már onnan is kikerült, tehát tényleg folyamatban lévő törvényalkotásról van szó. Nagyon jól nézne ki ez az ország, ha erre a magyar nehéziparnak, a magyar nagykapitalizmusnak egyik parlamenti képviselője azt a kijelentést tehetné, hog}

r ebből nem lesz semmi. Mindent az dönt el, hogy mit akar a kormány — legalább is annak kell döntenie — és mit akar a többség, már pedig a kormány, amikor a múlt esztendő januárjában ebben a kérdésben előlerjesztett határozati javaslatunkat elfogadta, lekötötte magát amellett, hogy ezt a szociáhs intéz, menyi Magyarországon is megvalósítja. Én a magam megítélése szerint nem ismerhetek a kormány számára olyan akadályt, amely, ha százszor is a nagykapitalizmus állítja azt eléje, a kormányt megakadályozhatná abban, hogy azt, amihez" szavát adta, amihez előzetesen hozzájárult, ilyen szektárius képviselettől elbuktatni engedje. Amint mondottam tehát e törvényjavaslat a legmesszebbmenő politikai bizalom kérdését foglalja magában. De amint szintén kifejtettem, ha le is bontom és le is hántom erről a javaslatról a politikai szempontokat s csak gazdasági és pénzügyi nézőpontból ítélem meg, akkor se képzelek el a magam számára olyan helyzetet, amelyben ezt én megtudnám szavazni. Nemcsak a múltban vannak olyan tények, amelyek nem csupán az ellenzék, hanem a kormány tényeit is objektiven mérlegelő minden ember számára lehetetlenné teszik a bizalmat, nemcsak a múltban voltak ilyen kormányténykedések, mert ezek már előre megmutatják, hogy minő, milyen tartalmú, kiknek javára és kiknek ártalmára A

r

aló cselekedeteket várhalunk mi a kormány részéről. Ez a bizonyosság, ez a jövőre való, remélem, márcsak a közel jövőre való bizonyosság is arra késztet engem, hogyezla törvényjavaslatot ne fogadjam el. (Helyeslés a baloldalon.) •évi június hó 26-án, pénteken. Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Saly Endre ! Saly Endre : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel arra, hogy az idő előrehaladott, tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Helyeslés./ Elnök : Kérdem a t. Házat, méllóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő ur beszédét legközelebbi ülésünkön mondhassa el ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Ennek következtében a vitát megszakítom. Az igazságügyminister ur kivan szólani. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Györki Imre t. képviselő urnák részben azokra a megjegyzéseire, amelyeket a Beniczkyüggyel és a legutóbbi Kádár-üggyel kapcsolatosan tett, óhajtom a magam megjegvzéseit megtenni. (Halljuk ! Halljak íj Györki Imre t. képviselőtársam azt az állítást tette, hogy a bíróságok működése még mindig nem tért vissza a béke-müködés keretei közé, nevezetesen egy tényt hozott fel abban a kérdésben, hogy az esküdtbiróságok működése még mindig nincs visszaállítva. Az esküdt bíróságok összeállítása, amint méltóztatnak tudni, tulajdonképen társadalmi bíróság. Én, bár megállapíthatom azt, hogv ennek az országnak konszolidációja olyan haladást tett előre az elmúlt három-négy év alatt, hogy a múlthoz hasonlítva azt, lényegesnek kell minősítenem, (Ugy van! jobb felől) ebben a megállapításban még sem mehetek el odáig. Csak rá kell mutatnom azokra a divergenciákra, amelyek a különféle társadalmi rétegek között ma is fennállanak. Ebben a megállapításban nem mehetek el annyira, hogy a konszolidációt olyan 'mérvűnek tekintsem, hogy a társadalmi bíróságok működését visszaállíthassuk. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha arra gondolok, hogy az ilyen ellentétes nézetű társadalmi világrendben összeülő bíróság előtt milyen eshetőségnek van kitéve egy-egy .vádlott sorsa, és ha erre az igen t. nemzetgyűlés figyelmét is felhívom, azt hiszem, a t nemzetgyűlés is be fogja látni és méltányolni fogja azt az elhatározást, hogy az esküdtbiróságok visszaállításáról és felállításáról ezidőszerint beszélni még aligha lehet. Kijelenthetem, hogy amint az egészségesedési processzus előrehalad, és elkövetkezik az a stádium, amikor a kedélyek a társadalomban megnyugodtak, méltóztassék megnyugodva lenni, hogy az esküdt bíróságok visszaállítása nyomban be fog következni. Györki Imre t. képviselőtársam említést tett az amnesztia kérdéséről is. Meg kell állapitanom vele egyetértőleg, hogy ezidőszerint nincs több, mint 120 a kommün alatti magatartás miatt elitélt fogva. Györki Imre képviselőtársammal szemben azonban, aki azt állította, hogy csak azért van ilyen kevés fogva, mert nagy részük kivitetett Oroszországba, meg kell állapitanom, hogy a kormányozó ur Ő Főméltósága kegyelme folytán sokkal-sokkal több van idehaza ezek közül az elitéltek közül szabadon, mint ahányan kivitettek Oroszországba. Erre a 120-ra vonatkozólag pedig legyen szabad csak arra rámutatnom, hogy én, aki naponkint nézem a listát és naponkint állapítom meg a bűncselekményieket, megállapíthatom, hogy ezek között a most letartóztatásban levők között nincs olyan egy sem, aki a ma érvényben levő büntető törvénykönyv alapján nem lehetne ott, ahol ma van. Mert ezek nemcsak forradalmi, nemcsak államellenes bűncselekményeket, hanem olyan közönséges bűncselekményeket is követtek el, amelyek a büntető törvénykönyv értelmében ma is büntetés hatálya alatt állanak, i Györki Imre : Egész csomó van!) Nincs, méltóztassék hozzám elfáradni. Én, aki naponkint látom, be fogom mutatni az igen t. képviselő urnák, hogy gyilkosság, szándékos emberölés slb. miatt vannak 10—15 évre elitélve. Ezek a bűn-