Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-435

 nemzetgyűlés 435. ülése 1925. cselekmények pedig beleütköznek a közönséges büntető törvénykönyvbe.- (Baíitz Gyula: Azokat nem is védjük!) Akkor uraim, mi végeztünk, mert nekem egyéb kiadnivalóm itt igazán nincs. Az emigránsokra vonatkozólag is tett megjegyzést a t. képviselőtársam. Ezekre vonatkozólag csak annak megállapítására szorítkozom, Hogy az emigránskérdés kezelése tekintetében a kormány elment addig a fokig, amely cnyhitési fokot ;z idebent levő kommunistáknak is megengedett. Ezt az én képviselőtársam is tudja. Nevezetesen a kormány hatályon kivül helyezte a gyorsítóit eljárásról szóló rendeletet és intézkedést tett aziránt is, hogy a kisebb jelentőségű bűncselekményekkel terheltek ne tartóztattassanak le, ugy amint azt a rendelet megállapítja, hanem szabadlábon védekezhessenek a . bíróság előtt. (Györki Imre : De nem tudják az irataikat beszerezni!) Arról nem tehetek, én legitimáció, igazolás nélkül embereket nem engedhetek az országba szabadon. (Györki Imre : Az első rendelkezés jó volt, de a második mindent elrontott.) A kormány abban a tekintetben is megtette a szükséges intézkedéseket, hogy azok, akik az állammal szemben súlyosabb bűncselekményt nem követtek el, akik az államra nézve nem veszélyesek, jöjjenek haza és szabadlábon állhassanak a bíróság elé, amint az idehaza levők is állanak. Most pedig engedje meg nekem a t. Nemzetgyűlés, hogy áttériek a képviselő ur beszédének arra a részére, amelyben a Somogyi—Bacsó-gvilkossággal foglalkozott, azonban ennek a beszédnek is arra a részére amely, rám vonatkozik, nevezetesen a Beniczky-ügyre. Örülök az alkalomnak, hogy végre teljes és tiszta képét tárhatom ennek az ügynek az igen t. Nemzetgyűlés elé. (Halljuk !] Előre kell bocsátanom azt, hogy Beniczky Ödön le!artóztatása nem a sajtóközlemény okából történt. Az eset az voll, hogy ő jogerős büntetés hatálya alatt állott. Ennek a büntetésnek megkezdésére neki halasztása volt. Ez alatt a méltányossági idő alalt követte el azt a cselekményt, hogj^ vallomását az Az Újságban közzétette. Nekünk kezdettői fogva az volt az álláspontunk hogy ez az ő ténye büntetendő cselekmény, és mivel kedvezményben nem részesülhet akkor, ha büntetendő cselekményt követ el ez alatt a kedvezményezett idő alatt, kénytelen voltam intézkedni az ö nyomban való letartóztatása iránt. (Farkas István : Kádár és UJain nagyobb dolgot követtek el !) Méltóztassék nyugodtan lenni képviselő ur, ki fogok térni erre a dologra is. Megindult az eljárás Beniczky ellen a közzététel miatt. Az én igen t. képviselőtársam azt állítja és azt vitatja, hogy a tiltott közlés esete itt nem forog fenn. Erre az állítására vonatkozólag nem akarok semmi egyebet tenni, csak felolvasom a törvénynek idevonatkozó szövegét. (Olvassa) : »Amennyiben súlyosabban büntetendő cselekmény nem forog fenn, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő az is, aki a hatóság engedelme nélkül : (2. pont) : bűnvádi, vagy fegyelmi ügyben továbbá polgári bíróság előtt megindított házassági, születés törvényességének megtámadása iránti, kiskorúság meghosszabbítása, gondnokság alá helyezés és az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése, elmegyógyintézetbe, vagy kórházi elmebetegosztályba felvétel, vagy onnan elbocsátás iránti ügyben beadványt vagy hatósági iratot, amelyet a hatóság nyilvánosságra nem hozott, egészen, vagy részben közzétesz.« (Györki Imre: Harmadik személy igen, de saját magam nem követem el !) Saját maga is elkövetheti. (Györki Imre : Erőszakolt magyarázat. — Szomjas Gusztáv : Jobban tudja, mint a volt törvényszéki elnök !) Én azonban annak a kérdésnek érdemi megvitatásába, hogy Beniczky Ödön ellen helyes alaévi június hó 26-án, pénteken. 20? pon inditlatott-e meg az eljárás, nem bocsátkozom, nem bocsátkozhatom bele, bíróság előtt folyamatban lévő ügyről lévén szó, ebbe nem szólhatok bele. [Helyeslés jobbfelől.) Csak egyet kívánok konstatálni, nevezetesen azt, hogy az ügyészség vádja alapján megindult eljárás során a bíróság most már három fokon át az ügyészségnek a vád alapjául felhozott indítványát elfogadta, a bűnösséget megállapította, Beniczkyt vád alá helyezte, előzetes letartóztatásba és vizsgálati fogságba helyezte. (Farkas István : Ezért ugyan nem kellene ! Perlaki György : Bíróság állapította meg !) A Beniczky-ügynek a bíróság előtti fázisai ezek voltak. Ami ebben történt, bíróság előtt történt, és a bíróság határozata alapján van ma Beniczky letartóztatva. Most ki akarok térni erre a legújabb ügyre. Bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy épen ugy és épen olyan módon, mint annakidején a Beniczkyügyben, ebben az ügyben is intézkedtem a bűnvádi eljárás megindítása iránt. (Nagy Vince : A letartóztatás iránt?) A letartóztatás iránt, igen t. képviselő ur és igen t. ügyvéd ur. (Derültség jobbfelől.) Képviselőről és mentelmi jogról lévén szó, nem intézkedhettem. (Nagy Vince : Kádár Lehel nem képviselő !) Nem Kádár Lehelről van szó, t. képviselő ur ! (Rotlienstein Mór : Tettenérés esete forog fenn ! — Zaj jobbfelől.) Az ügyészség épugy, mint a Beniczky-ügyben, — ebben az ügyben is meg fogja tenni mindazokat az indítványait, amelyeket a Beniczky-ügyben megtett. (Helyeslés jobbfelől). Kérem ä nemzetgyűlés türelmét, hogy ebben az ügyben méltóztassék megvárni azt, mig az események elkövetkeznek, mert az események el fognak következni. (Élénk helyeslés és taps jobbfelöl.) Elnök : Bubinek István képviselő ur, mint a mentelmi bizottság előadója, kíván jelentést tenni. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlés f. évi június hó 19-én tartott ülésében elnök ez iránt feltett kérdésére a nemzetgyűlés Propper Sándor képviselő urat az ülésben tanúsított magaviselete miatt a házszabályok 240. §-ának 3. bekezdése alapján a mentelmi bizottsághoz utasította. A mentelmi bizottság az t gyet f. évi június hó 23-án tartott ülésében vizsgálat alá vette és megállapította a következő tényállást : Propper Sándor képviselő ur a nemzetgyűlés június hó 19-én tartott ülésében Barla-Szabó képviselő ur beszédével foglalkozva a következő kijelentést lett: »Ez közönséges hitvány rágalom.« Elnök a képviselő urat ezen közönséges sérté kifejezéséért rendreutasította. Majd beszédének végén Propper képviselő ur a következőket mon dotta : »Barla-Szabó József képviselő ur vegye végre tudomásul és ne rágalmazzon és ne hazudozzon«. A mentelmi bizottság meghallgatta Propper Sándor képviselő urat, aki előadásában azzal védekezett, hogy a nemzetgyűlés megelőző ülésében Baria-Szabó József vele szemben a »perfid hazugság« kifejezést használta és ez váltotta ki belőle azt az izgatott hangulatot, amely az inkriminált sértő kifejezés használatát eredményezte. A mentelmi bizottság a gyorsírói jegyzetekből megállapította, hogy Barla-Szabó nemzetgyűlési képviselő, a nemzetgyűlés ugyanezen ülésén szólásra jelentkezve, kijelentette, hogy a neki imputait kifejezést nem használta, megállapította továbbá a bizottság, hogy ilyen közbeszólás a nemzetgyűlés naplójában nem szerepel ; megállapította végül a mentelmi bizottság, hogy Propper Sándor képviselő ur a nemzetgyűlés méltóságának megsértése miatt már kétizben utasíttatott a mentelmi bizottság elé, miért is figyelembevéve azt az enyhítő körülményt, hogy nevezett képviselő ez alkalommal a nemzetgyűlést önként megkövette, java30*