Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-435

A nemzetgyűlés 435. ülése 1925. T. Nemzetgyűlés ! Az öröm poharában azonban mindig van a végén egy ürömcsepp és azt látom, hogy az az ürömcsepp kezd nagyobbodni és a felszinre emelkedni, mert megmozdultak a jóságosszivü háziurak (Igaz! jobb felől.) és a népjóléti minister urnái máris deputációztak s ők, akik az előtt nem győzték eléggé kivánni az aranyparitást, most vissza akarnak térni a mi nyomorult papirparitásunkra. (Ugy van ! a jobboldalon. — Pikler Emil : Forradalommal fenyegetőznek 1 — Barthos Andor : Igazán szégyenletes dolog ! -— Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Nagyon köszönöm, hogy a t. túloldal is támogat engem ebben. (Barthos Andor : Minden tisztességes ember !) Ugy van, minden tisztességes embernek igy kell gondolkoznia és beszélnie. De nagyon sajnálom, hogy mig Bud t. minister ur egész határozottan kijelentette a háziuraknak, hogy ő pedig ezen igazságos elvről nem fog letérni, ő nem fog egy fiktiv 17-ezres szorzószámot alkalmazni, hanem a tényleges állapotnak megfelelő 14.500-as szorzószámot alkalmazza, addig a népjóléti minister ur kitérőleg válaszolt (Pakots József : ő minden reménységük!) és nem állott olyan kategorice ugyanarra az igazságos álláspontra, amelyet ministertársa elfoglalt. (Pikler Emil : A népjóléti minister ur a háziurak jólétéről gondoskodik 1) Nagyon sajnálom, hogy nincs itt a népjóléti minister ur. (Felkiáltások jobbfelől : Ministertanácson van .') Van itt a kormánynak egy képviselője, tehát nem is kifogásolhatom, hogy nincs itt, csak szerettem volna egy határozott nyilatkozatot hallani itt'a nemzetgyűlésen, amely ugy a mi álláspontunkat, mint az ő saját álláspontját megkönnyitette volna és mely megnyugtatott volna atekintetben, hogy ő nem fogja paralizálni ministertársa intézkedését azáltal, hogy más alapon emelni fogja a házbért. Mert ha ő látta volna ezt az egyhangúságot» amely ebben a kérdésben köztünk pártkülönbség nélkül uralkodik, erre hivatkozhatott volna azokkal az illetéktelen befolyásokkal szemben, amelyek sokkal nagyobbak, mint ahogy gondolják. (Ugy van !) Mert egy hatalmas protektor van ám ott a népjóléti ministeriumban. Én nem hihetem, hogy a t. minister ur dezavuálni fogja ministertársát és hogy a népjóléti minister ur valóban magaslatán lesz feladatának és a nép jólétéért fog küzdeni s nem akar átvedleni háziurjóléti ministerré. (Pakots József : Talán a háztulajdonos államtitkár a protektor ?) Nincsenek bizonyítékaim, nem mondhatok semmit, de azt tudom, hogy van egy bizottság, a drágasági bizottság, amelyet azelőtt ugy, amúgy mégis csak meghallgattak a népjóléti ministerium által kiadott rendeletek tárgyában, de ugy látszik, ez elaludt tökéletesen s most már a népjóléti ministerium mindig azon időpontokat használja fel az ilyen rendeletek kiadására, amikor a nemzetgyűlés nincs együtt. (Pikler Emil : Egyszerűen meg fogjuk tagadni akkor a házbérfizetést !) Én még egyet kívántam volna az igen t. pénzügj^minister ur figyelmébe ajánlani és ez a szerződések revíziója. Vannak itt szerződések egyes személyeknek, akik hir szerint oly rémítő en nagy fizetéseket igényeltek, amelyek az állam mai pénzügyi helyzetével semmi arányban nincsenek. így különösen az államvasutaknál. A másik dolog az, hogy a szállítások körében is olyan hátrányos szerződések vannak, amelyek az államot nagyon megkárosítják, különösen a szénszállításnál, de még más szállításoknál is, amelyek az államvasutakat illetik. Valóban valamennyiünk érdeke lenne — ugy a t. túloldalé, mint az ellenzéké, — hogy parlamenti bizottság küldessék ki az összes szerződések felülvizsgálatára. Ez megkönnyítené a kormány álláspontját, a többség álláspontját a felelősség szempontjából, de megkönnyíti a mi álláspontunkat a kritika szempontjából is. (Pikler Emil : NAPLÓ. XXXIY. évi június hó 26-án, pénteken. 181 Jó lesz betekinteni az aktákba, hogy mi történik a kulisszák mögött !) Hallottam, — ugy informált egy képviselőtársunk, aki a legelső zsurnaliszták közé tartozik, — hogy valóban hihetetlenek azok az előnyök, amelyeket a Távirati Iroda számára biztosítanak. Részieteket mondott el, ugy, hogy én nem akartam elhinni, hogy mekkora összegekbe kerül ez és milyen privilégiumokat élvez a Távirati Iroda. Itt közbevetőleg válaszolni akarok Barthos Andor t. képviselőtársamnak arra a közbeszólására, amelyben azt kérdezte, hogy a hadirokkantak ellátmányának fedezetét honnan vesszük. Takarékosságból. (Barthos Andor : Azt mondtam, hogy jön a törvény !) Bocsánatot kérek, akkor ez nem vonatkozik a képviselő ur közbeszólására. Csak egyet mondok. Itt takarékoskodni kellene az egész vonalon. (Pikler Emil : Fejétől takarékoskodik a hal ! — Élénk derültség.) Alaposan informálva vagyok arról, hogy a takarékossági bizottság annyiban megtette kötelességét, hogy mig eddig pl. a kormányzói udvartartásban 587 ember volt alkalmazva, ezt leszállították 237 személyre. (Uni!er József : Még mindig sok !) Még mindig sok, de legalább az első lépést megtették. Ugy, ahogy ez itt megtörtént, az egész A^onalon le kell szállítani ezeket a horrendus nagy kiadásokat. Ez a szegény, lerongyolt ország nem birja ezt a fényűzést és a példát felülről kell adni az egyszerűségre, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) a takarékosságra, arra, hogy szerénység, takarékosság, lemondás kell. (Szilágyi Lajos : Nem uj sisak ! Milyen csúnya még ráadásul!) Mondom, a minister ur expozéja megérdemelte volna, hogy valóban nagyon behatóan foglalkozzunk vele, de az idő rövidsége ezt nem engedi meg és én ezzel bucsut veszek az indemnitás financiális részétől. Mielőtt azonban áttérek a politikai részére, nem hagyhatok szó nélkül egy megjegyzést, amely az ellenzéki padokról hangzott el és amelyet abszolúte el nem fogadhatok. Az a megállapítás történt, hogy az indemnitást megszavazom, mint ellenzéki, (HegymegiKiss Pál": Nem lehet azt !) mert az nem bizalmi kérdés. (Pikler Emil : Fejetetejére állított okoskodás !) Ez teljesen helyt nem álló megállapítás. (Szilágyi Lajos : Ez az álellenzéki felfogás ! — Ugrón Gábor : Ugyan miféle beszéd ez? Akkor Apponyi Albert is álellenzéki ! Apponyi Albertnek is ez az álláspontja!) A képviselő ur egy nagy tévedésben van, a budget megszavazása nem bizalmi kérdés, mert a budgetben csak azt állapítom meg, hogy ennyire van szüksége az államnak, tehát ennyire adott fedezetet. Bizalmi kérdés a budgetben nem foglaltatik, csak az appropriációban, amely a felhatalmazást megadja arra, hogy ezeket az összegeket — mert bizalommal vannak a kormány iránt — a kormány fel is használhatja. Az indemnitás magában foglalja nemcsak a szükséglet megállapítását, nemcsak azt, hogy mennyire vehetők igénybe az állam segélyforrásai, hanem egyszersmind felhatalmazást ad, hogy a kormány ezzel élhet, kiadhatja a pénzt. (Barthos Andor : Ideiglenesen ! — Ugrón Gábor : Ideiglenesen és a tavalyi keretben !) Ideiglenes szempontból is bizalom kérdése, vájjon rá akarom-e bízni a pénz kiadását. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Ugrón Gáíbor : Apponyi Alberttel tessék tisztázni ! — Pakots József : Izolált vélemény ! — Ugrón Gábor : Apponyival együtt vagyunk izolálva ! Jó társaságban vagyunk, hála Istennek !) Még egy különbségre akarok utalni, amely a mélyen tisztelt elnökség nézete és az én nézetem között fenforog. Megnyugtathatom a t. elnökséget, én egészen teoretikusan kezelem ezt a kérdést, a parlamentáris szólásszabadság szempontjából. Szokásba jött, hogy ahányszor a kormányzót itt 27