Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-435

174 A nêmzei gyűlés 435. ülése 1925. évi június hó 26-án, pénteken. az országra. A kerületemből és máshonnan szerzett értesüléseim alapján megállapíthatom, hogy pl. a kisiparosok közül több száz, meg ezer ember visszaadta iparigazolványát, mert nem képes iparát folytatni és kénytelen volt a földmives­mesterségre áttérni. A minister ur azt mondotta, hogy gondoskodni fog a kézműipar megerősitéséről. Azt szeretnők azonban, ha még határozottabban segitene ezen az iparon és még nagyobb összegeket fordítana erre a célra. Bátor vagyok emlékeztetni a t. minister urat arra, hogy a XÏV— XV. század­tól kezdve a magyar kisipar Európa legkiválóbb ipara volt és emlékeztetem arra, hogy régebben a kocsiiparban, a szabóiparban, az ötvösiparban — nem sorolom végig — szóval, majdnem minden nevezetesebb iparágban dolgozó segédeket a leg­nagyobb örömmel fogadták a kontinens fővárosai­ban és a legkiválóbb szakmunkásoknak tartották. Következett 30—40—50 esztendő, amikor való­sággal olyan liberális politikát folytattak a kis­iparral szemben, hogy inkább egyes nagyüzemeket favorizáltak állami segítséggel a"-kisipar rovására, úgyhogy valósággal tönkretették a magyar kis­ipar igen jelentékeny részét, amelynek pedig a céhrendszer idején fénykora volt és amely munká­jánál, értelmiségénél és alkotásainál fogva minden­félekép hivatva volna arra, hogy a magyar erőnek, a magyar gazdagodásnak fontos tényezője legyen. Számtalan panasz érkezett hozzám és azt hiszem, az urakhoz is abban a tekintetben, hogy három év óta, miután valutánk, a magyar korona állandó esési tendenciát mutatott az összes adás­vételi szerződéseket, sőt munkamegrendeléseket nem koronában számították, hanem buzavalutá­ban. Buzavalutában adták el a földet egymásnak az emberek, buzavalutában építették a házakat, buzavalutában rendelték a ruhát, a cipőt és csinál­ták az adósságokat. Mi történt ? Az történt, hogy mikor a szerződéseket megkötötték ezelőtt két, három esztendővel, akkor tizenhét aranykoroná­nak felelt meg a búza ára, most pedig 36—37 aranykoronáig is felmegy. Ha igazak az amerikai hirek, amelyek szerint nagy leégések voltak és az óriási forróság következtében óriási pusztulás volt a búzában, akkor a búza ára még jobban fel fog emelkedni. Most már be fog következni az, hogy akik buzavalutában kötöttek szerződéseket, kénytelenek a búzát megvenni, vagy ha nem tud­nának búzát venni, a búzának azt az árát kell megfizetniük, amely a következő hónapokban igen magas lesz, úgyannyira, hogy kénytelenek lesznek eladni földjeiket, házaikat, mert a buzavalután vásárolt földjeiket, házaikat csak ugy tudják meg­menteni, ha ujabb adósságokat csinálnak. (Graefü Jenő : Eladnák szívesen, de nincs vevő !) Nem tudom, hogy a minister urnák felhivtam-e már erre a figyelmét, azonban én most egész sereg kérést, panaszt fogok előterjeszteni. Neveket is tudnék említeni Csanád megyéből, Makó és Zombor városából. Én elmondom, hogy mikor kötötték ezeket a szerződéseket, és hány métermázsa búzá­ért eszközölték a vásárlásokat, mikor kell a vétel­árat megfizetniök, mennyit vesztettek azóta. Százezrekre tehető azoknak a kisembereknek a száma, akik a buzavaluta miatt tönkre fognak menni. Arról szeretném meggyőzni a t. minister urat, hogy neki kötelessége itt közbelépni. Ha a t. minister ur egy olyan rendelkezést ad ki, amely­ben megállapítja, hogy a buzavalutában kötött szerződéseknél a megkötés alkalmával érvényben volt búzaárat kötelesek az illetők később is fizetni, akkor ezeket a katasztrófákat meg tudja állitani. Ha ellenben nem nyúl bele ebbe a kérdésbe és engedi, hogy ezek ä buzauzsora-szerződések to­vábbra is érvényben maradjanak, akkor sok száz­ezer ember fog Magyarországon tönkremenni. A kezemben levő iratban név szerint is fel vannak sorolva az egyes esetek, és az egyes szerződések tartalma is érintve van, de én nem akarom untatni a t. Nemzetgyűlést azzal, hogy az egyes konkrét szerződéseket előadjam, mert "azt hiszem, mind­nyájan tisztában vagyunk azzal, hogy a buzavaluta miatt óriási károk értek egyeseket.". De át fogom ezeket adni a minister urnák abban a meggyőző­désben, hogy a minister ur is be fogja látni, hogy itt sürgős intézkedésre van szükség. A minister urnák —- ha már törvényhozási utón nem tudja ezt a kérdést megoldani — rendeleti utón kell intéz­kednie etekintetben. A t. minister ur adjon ki egy rendeletet, amely szerint a buzavalutában kötött szerződéseknél — majd külön fogok beszélni a kamatszámításról — a szerződés megkötése alkal­mával érvényben volt búzaárakat legyenek köte­lesek az illetők később is fizetni. Meg kell emlitenem, hogy a szerződésekben mindenütt kamatok is vannak kikötve. Ma érvény­ben van az 5%-os törvényes kamat, azonban a buzavalutában kötött szerződéseknél nem 5%-ot számítanak és nem koronában számítják a kama­tot, hanem búzában. Vannak a kezemben szerző­dések, amelyekből meg lehet állapítani, hogy 25—40%-os buzakamatot is kötöttek ki. (Ellent­mondások jobb felől.) Igenis, ilyen kamatokat is kötöttek ki s nálam van az az újság is, amely bizo­nyítja ezt. (Forster Elek : Az újság nem mindig mond igazat!) Tessék t. képviselőtársam meghall­gatni, hogy mit akarok mondani ! Én nem az új­ságra hivatkozom, hanem többek között egy peres eljárást is ismertetek, amikor szintén a biróság elé vittek egy ilyen ügyet s a biróság is arra az állás­pontra helyezkedett — a makói kir. járásbíróság, — hogy az illetők nem kötelesek buzakamatot, csak koronakamatot fizetni (Forster Elek :.. Nem tudják a gyorsírók a képviselő ur beszédét jegyezni! (Zaj.) Most azonban az ilyen birói határozattól való félelmükben azt teszik, hogy előre levonják a kama­tokat és kevesebb búzát adnak, úgyhogy etekin­tetben is a kisemberek százezrei vannak, akik vár­ják, hogy a pénzügyminister ur intézkedjék és állapítsa meg végre, hogy Magyarországon csak egy valuta van és pedig vagy papir- vagy arany­valuta s ehhez mérten kell mindent szabni. Mert ha a buzavalutát tartják meg továbbra is, akkor — a búza spekuláció tárgya lévén — a legnagyobb gaz­dasági katasztrófák fognak a kisemberek körében beállani. (Zaj a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! A földmivelésügyi minister ur a kisbérlőkre vonatkozólag kiadta a 3000/1925. számú rendeletet, amikor megállapítja, hogy a számitásnak a kisbérlőkre vonatkozólag hogyan kell történnie. A minister ur ebben a rendeletében az ötven holdon felüli bérlőkre vonatkozólag meg­állapítja, hogy azoknak jogukban van a búza helyett 25 aranykoronát számítani és fizetni, ellen­ben a rendelet 2. pontjában kiveszi ez alól azokat a földtulajdonosokat, akiknek 50 holdnál kevesebb földjük van s ezekre vonatkozólag kimondja, hogy a régi megállapodások érvényben maradnak. Csa­nád és Torontál vármegyékben rendkívül sok olyan ember van, akinek ötven holdnál kevesebb földje van, de azt nem maga munkálja meg, hanem albér­letbe adja ki. Vannak ott olyan albérleti szerződések is, amelyekben 16 métermázsa búza van kikötve egy katasztrális hold föld után. (Felkiáltások a jobb­oldalon : Ez tévedés, ez lehetetlen, nem is terem annyi !) Rövidesen önök előtt fog itt ülni Mayer János föld­mivelésügyi. minister ur, méltóztassanak tőle meg­kérdezni, s ő bizonyára meg fogja erősíteni azt, hogy amikor mi hozzá küldöttséget vezettünk s ezt előadtuk, ő sem hitte el azt, de mi felmutattuk a szerződéseket és bebizonyítottuk, hogy albérleti szerződésekben a kikötött bér 16 mázsa búzáig is felmegy. (Felkiáltások jobbfelől : Ez nem lehet !)

Next

/
Thumbnails
Contents