Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-435

174 A nêmzei gyűlés 435. ülése 1925. évi június hó 26-án, pénteken. az országra. A kerületemből és máshonnan szerzett értesüléseim alapján megállapíthatom, hogy pl. a kisiparosok közül több száz, meg ezer ember visszaadta iparigazolványát, mert nem képes iparát folytatni és kénytelen volt a földmivesmesterségre áttérni. A minister ur azt mondotta, hogy gondoskodni fog a kézműipar megerősitéséről. Azt szeretnők azonban, ha még határozottabban segitene ezen az iparon és még nagyobb összegeket fordítana erre a célra. Bátor vagyok emlékeztetni a t. minister urat arra, hogy a XÏV—

XV. századtól kezdve a magyar kisipar Európa legkiválóbb ipara volt és emlékeztetem arra, hogy régebben a kocsiiparban, a szabóiparban, az ötvösiparban — nem sorolom végig — szóval, majdnem minden nevezetesebb iparágban dolgozó segédeket a legnagyobb örömmel fogadták a kontinens fővárosaiban és a legkiválóbb szakmunkásoknak tartották. Következett 30—40—50 esztendő, amikor valósággal olyan liberális politikát folytattak a kisiparral szemben, hogy inkább egyes nagyüzemeket favorizáltak állami segítséggel a"-kisipar rovására, úgyhogy valósággal tönkretették a magyar kisipar igen jelentékeny részét, amelynek pedig a céhrendszer idején fénykora volt és amely munkájánál, értelmiségénél és alkotásainál fogva mindenfélekép hivatva volna arra, hogy a magyar erőnek, a magyar gazdagodásnak fontos tényezője legyen. Számtalan panasz érkezett hozzám és azt hiszem, az urakhoz is abban a tekintetben, hogy három év óta, miután valutánk, a magyar korona állandó esési tendenciát mutatott az összes adásvételi szerződéseket, sőt munkamegrendeléseket nem koronában számították, hanem buzavalutában. Buzavalutában adták el a földet egymásnak az emberek, buzavalutában építették a házakat, buzavalutában rendelték a ruhát, a cipőt és csinálták az adósságokat. Mi történt ? Az történt, hogy mikor a szerződéseket megkötötték ezelőtt két, három esztendővel, akkor tizenhét aranykoronának felelt meg a búza ára, most pedig 36—37 aranykoronáig is felmegy. Ha igazak az amerikai hirek, amelyek szerint nagy leégések voltak és az óriási forróság következtében óriási pusztulás volt a búzában, akkor a búza ára még jobban fel fog emelkedni. Most már be fog következni az, hogy akik buzavalutában kötöttek szerződéseket, kénytelenek a búzát megvenni, vagy ha nem tudnának búzát venni, a búzának azt az árát kell megfizetniük, amely a következő hónapokban igen magas lesz, úgyannyira, hogy kénytelenek lesznek eladni földjeiket, házaikat, mert a buzavalután vásárolt földjeiket, házaikat csak ugy tudják megmenteni, ha ujabb adósságokat csinálnak. (Graefü Jenő : Eladnák szívesen, de nincs vevő !) Nem tudom, hogy a minister urnák felhivtam-e már erre a figyelmét, azonban én most egész sereg kérést, panaszt fogok előterjeszteni. Neveket is tudnék említeni Csanád megyéből, Makó és Zombor városából. Én elmondom, hogy mikor kötötték ezeket a szerződéseket, és hány métermázsa búzáért eszközölték a vásárlásokat, mikor kell a vételárat megfizetniök, mennyit vesztettek azóta. Százezrekre tehető azoknak a kisembereknek a száma, akik a buzavaluta miatt tönkre fognak menni. Arról szeretném meggyőzni a t. minister urat, hogy neki kötelessége itt közbelépni. Ha a t. minister ur egy olyan rendelkezést ad ki, amelyben megállapítja, hogy a buzavalutában kötött szerződéseknél a megkötés alkalmával érvényben volt búzaárat kötelesek az illetők később is fizetni, akkor ezeket a katasztrófákat meg tudja állitani. Ha ellenben nem nyúl bele ebbe a kérdésbe és engedi, hogy ezek ä buzauzsora-szerződések továbbra is érvényben maradjanak, akkor sok százezer ember fog Magyarországon tönkremenni. A kezemben levő iratban név szerint is fel vannak sorolva az egyes esetek, és az egyes szerződések tartalma is érintve van, de én nem akarom untatni a t. Nemzetgyűlést azzal, hogy az egyes konkrét szerződéseket előadjam, mert "azt hiszem, mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy a buzavaluta miatt óriási károk értek egyeseket.". De át fogom ezeket adni a minister urnák abban a meggyőződésben, hogy a minister ur is be fogja látni, hogy itt sürgős intézkedésre van szükség. A minister urnák —- ha már törvényhozási utón nem tudja ezt a kérdést megoldani — rendeleti utón kell intézkednie etekintetben. A t. minister ur adjon ki egy rendeletet, amely szerint a buzavalutában kötött szerződéseknél — majd külön fogok beszélni a kamatszámításról — a szerződés megkötése alkalmával érvényben volt búzaárakat legyenek kötelesek az illetők később is fizetni. Meg kell emlitenem, hogy a szerződésekben mindenütt kamatok is vannak kikötve. Ma érvényben van az 5%-os törvényes kamat, azonban a buzavalutában kötött szerződéseknél nem 5%-ot számítanak és nem koronában számítják a kamatot, hanem búzában. Vannak a kezemben szerződések, amelyekből meg lehet állapítani, hogy 25—40%-os buzakamatot is kötöttek ki. (Ellentmondások jobb felől.) Igenis, ilyen kamatokat is kötöttek ki s nálam van az az újság is, amely bizonyítja ezt. (Forster Elek : Az újság nem mindig mond igazat!) Tessék t. képviselőtársam meghallgatni, hogy mit akarok mondani ! Én nem az újságra hivatkozom, hanem többek között egy peres eljárást is ismertetek, amikor szintén a biróság elé vittek egy ilyen ügyet s a biróság is arra az álláspontra helyezkedett — a makói kir. járásbíróság, — hogy az illetők nem kötelesek buzakamatot, csak koronakamatot fizetni (Forster Elek :.. Nem tudják a gyorsírók a képviselő ur beszédét jegyezni! (Zaj.) Most azonban az ilyen birói határozattól való félelmükben azt teszik, hogy előre levonják a kamatokat és kevesebb búzát adnak, úgyhogy etekintetben is a kisemberek százezrei vannak, akik várják, hogy a pénzügyminister ur intézkedjék és állapítsa meg végre, hogy Magyarországon csak egy valuta van és pedig vagy papir- vagy aranyvaluta s ehhez mérten kell mindent szabni. Mert ha a buzavalutát tartják meg továbbra is, akkor — a búza spekuláció tárgya lévén — a legnagyobb gazdasági katasztrófák fognak a kisemberek körében beállani. (Zaj a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! A földmivelésügyi minister ur a kisbérlőkre vonatkozólag kiadta a 3000/1925. számú rendeletet, amikor megállapítja, hogy a számitásnak a kisbérlőkre vonatkozólag hogyan kell történnie. A minister ur ebben a rendeletében az ötven holdon felüli bérlőkre vonatkozólag megállapítja, hogy azoknak jogukban van a búza helyett 25 aranykoronát számítani és fizetni, ellenben a rendelet 2. pontjában kiveszi ez alól azokat a földtulajdonosokat, akiknek 50 holdnál kevesebb földjük van s ezekre vonatkozólag kimondja, hogy a régi megállapodások érvényben maradnak. Csanád és Torontál vármegyékben rendkívül sok olyan ember van, akinek ötven holdnál kevesebb földje van, de azt nem maga munkálja meg, hanem albérletbe adja ki. Vannak ott olyan albérleti szerződések is, amelyekben 16 métermázsa búza van kikötve egy katasztrális hold föld után. (Felkiáltások a jobboldalon : Ez tévedés, ez lehetetlen, nem is terem annyi !) Rövidesen önök előtt fog itt ülni Mayer János földmivelésügyi. minister ur, méltóztassanak tőle megkérdezni, s ő bizonyára meg fogja erősíteni azt, hogy amikor mi hozzá küldöttséget vezettünk s ezt előadtuk, ő sem hitte el azt, de mi felmutattuk a szerződéseket és bebizonyítottuk, hogy albérleti szerződésekben a kikötött bér 16 mázsa búzáig is felmegy. (Felkiáltások jobbfelől : Ez nem lehet !)