Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-434

A nemzetgyűlés 434. ülése 1925. szüli, mégis azt láttuk, hogy épen a legfontosabb szakasznál nem haladtunk, hanem visszafelé mentünk. Elleniét van az egész vonalon és igy akkor ne csodálkozzanak azon, hogy mi az ellenzék részéről nem tudunk annyi bizalommal lenni egy ilyen kormánnyal szemben, hogy megszavazzuk neki a felhatalmazást. (Barthos Andor: De, Móricba, hiszen azelőtt sem voltak bizalommal! — Derültség. Huszár Dezső: És nem is lesznek!) Igen t. képviselő ur, azt magyaráztam, hog3

r ez a bizalom kérdése, olyan bizalom kérdése, amely felett az ellenzékiek nem rendelkezhetnek, de nincs kizárva olyan eset — amint mondottam — hogy mégis rendkívüli időkben át ne lehessen engedni egy felhatalmazási törvényt a retortán. Ez az eshetőség azonban a konkrét esetben nem áll fenn. Egész külön fejezet a beszédemben a sajtószabadság kérdése. Ez nagyon szomorú fejezet, különösen amialt, hogy a tegnapi ülésben az interpellációk során Eckhardt Tibor képviselő ur az »Az Újság« betiltása ügyében kérdést, interpellációt intézett a kormányhoz, de nem abban az irányban, nem oly értelemben, hogy miért tiltotta be a kormány ennek a lapnak a megjelenését, hanem abban az értelemben, hogy szeretné tudni, hogy ebben a kérdésben Bethlen István ministerelnök urnák mi a véleménye, mert akkor, amikor a belügyminister ur ezt az intézkedést rendelet utján végrehajtotta, a ministerelnök ur épen nem volt Budapesten, Az interpellációt olyan beszéd kisérte, amelyben minden mondat azt kívánta, hogy ez a lapbetiltás végleges legyen, hogy az »Az Újság« soha ne lásson többé napvilágot. Ha valamely újság hibát, vétséget, bűncselekményt követ el, akkor a sajtótörvény elég módot nyújt arra, hogy azt, aki a bűncselekményt, a vétséget elköveti, felelősségre vonják és cselekményét, vétségét megtorolják. Arra is van eszköze a kormánj'nak, hogy az illető lapot elkobozza, de arra, hogy egy lapot a kormány betiltson, nincsen törvényes alap. Az ügyvédi kamara olyan testület, r.mely kizárólag jogászokból, törvénytudósokból áll — különösen a sajtótörvényt illetőleg — s azok az urak, akik ebben a testületben a törvény által elismert módon működnek, vitatják azt, hogy a magyar kormánynak ezidőszerint jogában áll törvényes alapon, hogy valamely lapot betilthasson és pedig azért, mert ez csak a háború alatt, a kivételes hatalom alapján, volt csak a kormány joga. Ezek a törvények már hatályukat vesztették s bár" egyes ilyen kivételes törvények hatályát a kormány még egy bizonyos időre a nemzetgyűlés által, a nemzetgyűlés hozzájárulásával meghosszabbította, de ez a meghosszabbítás is lejárt már, s igy ennek a terminusa sem áll már fenn. Igaz, hogy a kormány ezzel szemben azt mondja, hogy azáltal, hogy a kormány erre vonatkozólag két törvényjavaslatot a nemzeigj^ülés elé hozott, illetve beterjeszteti, ezek a kivételes törvénj^ek mindaddig, amig ezek a javaslatok tárgyalás alá nem kerülnek, érvényben vannak, de azóta két és fél év múlt el és ezek a javaslatok még mindig nem tűzettek napirendre. (Patacsi Dénes : Jobban siessen, mert >igy keveset lehet egy óra alatt beszel, i! — Derültség.) — Az már az én dolgom, hogy milyen tempóban kívánok beszélni (Patacsi Dénes: Igaza van ! A tempót maga szabja meg ! Jól teszi ! — Bâtiez Gyula : Nagyon szellemes Patacsi képviselő ur ! Ma jókedvében van ! Akárcsak őrmester korában ! — Patacsi Dénes : Ott is becsülettel állottam meg a helyemet, nem ugy, mint a patkányok a csatornában — Kabók Lajos: Azt más bizonyítja és nem ön ! - Zaj. — Elnök csenget.) Ha a kormány ezek után akarja, akkor egész egyszerűen ugy tesz, hogy beterjeszt törvényjavaslatokat, amelyeknek az a célja, hogy a kivételes évi június hó 25-én, csütörtökön. 169 törvényeket hatályon kivűl helyezze, de a tárgyalás alá ezeket nem bocsátja és igy a kormány szerint örökké érvényben maradnak azok a kivételes törvények, amelyek csak a háború tartamára lettek megszavazva. En ugyanazon az alapon állok, ugyanazt mondom, amit az ügyvédi kamara" mond azok után, amiket én itten röviden elmondottam, hogy törvényes alap a lap betiltására hiányzott. "De eltekintve ettől, abban a beszédben, amelyet itt Eckhardt Tibor képviselő ur tegnap interpelláció formájában elmondott, többek közölt például azt mondotta: »En a kabinetiroda felfogását képviselem !« Bocsánatot kérek, arról nekem tudomásom nincs, hogy ebben a törvényhozó testületben, a magyar nemzetgyűlésen a kabinetirodának eg}

7 külön képviselője foglalna helyet. (Szabó Sándor: Nem ezt mondta ! — Zaj) A l abinctm da felfogását itt senki sem képviselheti, erre mandátumot senki sem kaphat, m.rt a kabinetirodának pártokon felül kell állnia, politikán kivül kell hel}'et foglalnia és nem itt a nemzetgyűlésben. (Szabó Sándor: Azt mondotta, hogy inkább képviseli a kabinetiroda felfogását, mint a képviselő úrét ! Ez egy kicsit más !) Semmi kifogás alá nem esett tegnap este, hogy Eckhardt Tibor képviselő ur itt ilyen kijelentést tett. O ezzel kapcsolatosan bevallotta, amit itt mindig tagadtak idáig, amire annak idején azt mondották, hogy egyéni akció volt — tudniillik, hogy Siófokon és más helyeken a napilapoknak egész sorát kidobatták a postakocsikból — hogy ő volt annak intézője, az ő parancsára történt mindez s ezért vállalja is a felelősséget. (Patacsi , Dénes : Akkor mondja el neki ! — Kósző István : És kint a folyosón 1) O ilt mondotta a nem/etgyülesen és én most neki válaszolok. Eckhardt képviselő ur tegnap felolvasott itt egy levelet, amelyet Budapest román megszállása alatt Ágai Béla, a betiltott »Az Újság« egyik kiadója intézett Friedrich István akkori ministerelnökhöz Ágai Béla, aki a lapszindikátus elnöke volt, ezt a levelet a szindikátus nevében irla. Ennek a testületnek annak idején az is hivatása volt, hogy a papirhiány következtében a papirt a napilapok között elossza. Ágai ebben a minőségében fordult az akkori minísterelnökhöz. Azon az értekezleten az összes napilapok képviselői részívet ek. közösen határozták el a levél megírását és közösen is irták alá. A Virradat, amelynek szerkesztője Szakács Andor képviselőtársam volt, csak azért nem szerepelt az aláírók között, mert annak idején csak hetilap volt Egy másik szempontból is foglalkoznom kell Eckhardt Tibor képviselő ur kijelentéseivel, Megtámadta ,tegnap az Újságíró Egyesületet. (Várnai Dániel : És ez az ur volt évekig a sajtófőnök !) amely megkockáztatta, hogy a sajtószabadság érdekében egy határozatot hozzon és tiltakozott a sajtószabadság guzsbakötözése ellen. Ha nem az újságírók foglalkozhatnak elsősorban ezzel a kérdéssel, — akik elsősorban vannak hivatva állást foglalni, olyan irányban, hogy a sajtószabadság minden korláttól mentes legyen, — akkor igazán nem tudom, hogy milyen testület és milyen személyek volnának erre hivatottak ? (Patacsi Dénes : Ugy járna az ország, mint a Tiszával ! Ha nincs védőgát, akkor kitör és az egész termő területet elárasztja piszkos hullámaival, épen ugy, mint a piszkos sajtó is elárasztaná az országot !) Elnök: Patacsi képviselő urat már több izben kértem, méltóztassék csendben maradni, különben kénytelen leszek a képviselő urat rendreutasítani! Rothenstein Mór : A többi keresztény lapok azonban színién jelen voltak és hozzájárultak ehhez a határozathoz. Eckhardt képviselő ur azt is mondotta, hogy annyira nem röstelli ezt a dolgot, hogyha ismét abban a helyzetben jönne, amire én azt mondom, hogy 24*