Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-433

126 A nemzetgyűlés 433. ülése 1925. évi június hó 24-én, szerdán. eladott fába, a bányánál az eladott szénbe, bele­kalkulálják még a kölcsönkamatokat is és mindezt a kisexisztenciák. a kispolgárság, a középosztály és a munkásság fizeti. Tehát a termelőtökét is ki­vonta a kormány ezzel a szerencsétlen adóztatási rendszerrel. Ma nincs forgótőkénk, itt áll mindenki levet­kőztetve, ugv, hogy az volna a logikus, amikor ezeknek vérét feleslegesen ki méltóztattak venni és ha azt akarják, hogy ez a test megint élhessen — mondom a/, volna a logikus, ha azt a pár hordó vért, amit fölöslegesen kivettek az ember testéből, csakhogy ott álljon feleslegként, bog}' abban gyönyörködhessenek, az volna a logikus, az irgal­mas, az okos, a józan cselekedet, hogy ezt öntsék vissza a nemzet testébe, oda ahonnan kivették, a kistermelók és a többi kisexisztenciák vérébe, hogy ezeken könnyitsenek. De nem ezt látjuk, hanern előállanak azzal, hogy az adókat le fogják szállítani. Akkor mondják ezt, amikor látjuk, bog}' 2901 milliárddal több az idei költségvetés bevételi része — tehát ennyivel több az az adó, amit beszednek — mint amennyi volt, és amikor látjuk, hogy szerepel a költség­vetésben 515 milliárd felesleg! Hát ilyet még sohasem láttam. Minden országban, még a gazdag országokban is örülnének annak — és az is a helyes — ha a költségvetésekben a kiadások és a bevételek egyenlegben vannak, legFel jebb egynehány miliő többletet címednek a bevételek javára, nálunk pedig arra büszke a pénzügyminiszter ur, hogy nagy feleslegünk van. Hat bocsánatot kérek, az a költségvetés, amely nagy felesleget tüntet fel, épen olyan bűnös épen oivan eltévesztett, hibás költségvetés, mint az, amelyikben nagy a deficit, mert az állam .. Elnök: Kérem a képviselő urat szíveskedjék beszédét befejezni, mert elérkezett a képviselő ur beszédidejének utolsó perce. Rupert Rezső: . . . mindenképen túlment a jó­zanságnak azokon a határain, amelyekre figyelemmel kel'ett volna lennie. Az államnak, amely nem önmagá­ért van csak, hanem főleg HZ Ö területéért és a hatal­ma, az oltalma alalt álló milliókért, fő kötelessége az állampolgárok boldogulását — még pedig nem csak erkölcsi, hanem anyagi boldogulását is — előmozdí­tani, a polgárok jó,étét biztosítani. Már pedig a jólét ellen való törés, a nemzet épsége ellen való me­rénylet és támadás az, ha én sokkal többet veszek az állampolgároktól, ha mindjárt nem bírják is azt, mint amennyire nekem, mint államnak szűk ségem van. S ha én nem tudnám, hogy a pénzügy­minister ur maga a becsületesség, a jószándék, a tisztakezüség, akkor nem is tudom, hogy mit kel­lene mondanom, hogyan lehetne jellemezni azt a politikát, amelyet ő csinál. Bizonyos azonban, hogy ez telje> lehetetlenség, ez ti ztara luxuseíjáras, hogy elheneegjünk azzal, hogy íme, nagy feleslegeink vannak, dicsekedjünk ezzel különösen akkor, mikor ez nem is érdekünk, már csak külpolitikai okokból sem, mert hiszen a külföldön erre rögtön azt mondják, hogy akkor fizethettek több jóvátételi költse.e és gyorsabban fizethettek. De egyébként is mi értelme van annak, hogy kifelé szép, ragyogó képet nyújtsunk, itt benn pedig nagyon jól tudjuk, hogy minden csak pusztulás, sorvadás, nyomorúság; nem tudjuk, hogy mi lesz holnap. Hiányzik nem ezreknek, de tízezreknek, százezr knek, sőt millióknak a betevő falatjuk. Itt ma mindenki küzd, valahogyan tehát gondoskodni kellene a tömegtermelés fellendítésé ről, a tömegek jólétének és nyugalmának előmoz­dilásáról. mert az ő jólétüktől és nyugalmuktól függ az ország nyugalma és j; léte is. Hiszen a ország ' yugalmát nem a kevés boldog ember nvu­galma, hanem a sok boldog ember nyugalma biz­tosíthatja­Mindezekre való tekintettel kérem a pénzügy­minister urat, méltóztassék gondoskodni arról, hogy főleg a kisexisztenciák, amelyeket leginkább megviselt a túlhajtott adórendszer, kapjanak minél többel ebből a hite.bői, mert ezek nem várhatnak sehonnan segítséget. A külföldi hitel — a mező­gazdasági hitelre gondolok, amelyről bankkörök­ben beszélnek — nem sikerült, mert Good urnák magas provízió volt biztosítva — ismétlem nem a városi kölcsönről beszélek — ugy, hogy valóság­gal el vagyunk zárva a hitelek igénybevételének lehetőségetői s ezért ezt a beruházási akciót kel­lene valahogyan ugy végrehajtani, hogy annak keretében â magánvállalkozások, a nagyvállalkozá­sok is, de íőleg a kicsinyek és mindazok, amelyek­nek prosperálásától függ a munkanélküliség apa­dása, mennél előbb segítséghez jussanak, ha más­képen nem, a beruházási összeg terhére menő hitel alakjában, mert azok a hitelek, amelyeket az ipar és a mezőgazdaság kapott, nem váltak be, azok túlságosan terhesek. (Egy hang jobbfelől: 12 kilométeres mondatok!) Elnök: Ismételten kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni, nehogy kém telén legyek a képviselő úrtól megvonni a szót Rupert Rezső: Egy két mondatot mondok m g. Az ország megnyugtatása érdekében is és azért is, hogy a pénzügyminister ur fedezze magát, hogy a pénzügyminister ur ne legyen kénytelen utólagosan ennek vag}- annak az óhajtásnak eleget tenni, leg­jobb lenne egy lezárt beruházási programmot ismert, határozott összegi­en összeállítani — nem ugy hozzá­vetőlegesen — s méltóztassék azt ide beterjeszteni a Házhoz és a Ház hozzájárulását kérni ahhoz. A Házon keresztül lehet leginkább az egész közvele­ménvt ebben a kérdésben megnyugtatni Elnök: A pénzügyminister ur kíván szólni. Bud János pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Rendkívül köszönöm azt a kiokta ást, amelyben igen t. képviselőtársam részéről részesültem, azért, mert hiszen azt kell feltételeznem, hogy az igen t, képviselő ur felteszi rólam, hogy nem tudom, hogy kell beruházási programmot csinálni. Én kinyilat­koztattam, hogy a legszigoiubb költségvetési elvek álláspontján állok, ennek az elvnek érvényesülése pedig az, hogy csak olyan beruházási programmot lehet megvalósitani, amely a költségvetési törvény­ben benne van, amelyet a nemzetgyűlés megállapí­tott. (Ugy van! jobbfelöl.) Legyen tehát nyugodt az igen t képviselő ur, ebben az értelemben fogok e.járni. Egyébként ennek a részleteit megvilágí­tottam, és sem hozzátenni, sem elvenni valóm nincs ; a többi kérdésre vonatkozólag pedig majd az indemnitási vita végén fogok válaszolni. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul­venni. (Helyeslés jobbfelől./ Elnök: Kíván az interpelláló képviselő ur a viszonválasz jogával élni ? (Rupert Rezső : Igen !) Méltóztassék ! Rupert Rezső: T Nemzetgyűlés! Semmi irányt ban sem kaptam megnyugtató felvilágosi ást atekin­tetben, hojíy a t. minister ur részletesen tájékoz­tatta volna az erdekeit adózó közönség és az érde­kelt kistermelők megnyugtatása végett az országot arról, míképen képzeli ennek a beruházási hitel­nek felhasználását, ennélfogva, mivel megnyugtató választ nem kaptam, azt tudomásul nem vehetem. Elnök: Követkedk a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminister ur által a löldmivelésügyi minister ur és a keres­kedelemügyi minister ur nevében is adott választ tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek tclállani. (Meg­történik.) A Ház a választ tudomásul veszi. Pakots József képviselő ur a házszabályok

Next

/
Thumbnails
Contents