Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-433

A nemzetgyűlés 433. ülése 1925. kodtunk, hogy az állam •-•%• inflációt produktive használja fel, ugy mint Németországban tortént, ahol uj városrész k emelkedtek a leromlott márkából, volt pénz bőven, a gépek bírták a nyomást, de azokból a papirtöinegckből, amelyeket a gépek magukból kiszórtak és. amelyek a pénz értékét csökkentették, legalább reális érték, valóban arany lett. Nálunk az volt a felfogás, hogy papírból'nem lehet aranyat csinálni, emiélfqgvaTieruházási hiteleket nem adunk, nem építünk, az inflációt ebből a célbc 1 nem engedjük fokozni. À vége az volt, hogy az infláció mégis fokozódót!, vagy amennyiben nem fokozódott, mégis egy teljesen fokozódott infláció következményeit éreztük, meit.a pénzünk csak ugy tönkrement, mintha a teljes inflációt megengedtek volna beruházási célokra. Nem látunk tisztán, igen t. pénz ügy minist er ur ! Ez az ország a végszükség helyzetébe jutott. (Ugy van! a szélsőbaloldaliul.) Nem állítom, hogy a pénzügyminister ur akaratából. Kár is velem szemben cpéskednie, mert az igen t. pénzügyminister ur jó törekvéseit elismerem ; sokkal, szelídebb hangon szándékoztam szólani, de mivel igen paprikásan méltóztatott közbeszólani, méltóztassék tehát annak tulajdonítani, hogy eddig is ilyen hangon beszéltem, Nem a pénzügyminister ur felel tehát ennek az országnak a sorsáért, amint egyik pénzügyminister sem felel, mert mindegyik becsületes szándékkal jött, de elrontotta dolgukat az a politika, amely nekik nem asszisztált, hanem ennek az országnak a sorsát irányította. (Kiss Mcnnyhért : Káliayt nem lehet menteni !) Megmondotta Hegedűs Lóránt, a klasszikus tanú: »Jöttem pénzügyi terveimmel « Hegedűs Lóránt zsenialitásában, jóakaratában^, tisztakezüségében nem lehetett kételkedni. Csakugyan sikerült volna is az a prograuim, az a tervezet, amelyet ó felállított, ha el nem számítja magát és ha ennek a tervezetnek szolgálatába szegődik az egész magyar politika és kormányzati rendszer. De azt mondja Hegedűs Lóránt - »Nem tudtam az én pénzügyi koncepciómat végrehajtani, mert elszámítottam magam. Nem számoltam eleve azzal, hogy az orgoványi gyilkosok tovább fognak sétálni az utcákon (Ugy van ! a stéhobaíoldalon.)'és nem számoltam azzal, hogy két amnesztia jön, amely kegyetlen gyilkosoknak ad kegyelmet és elzárja légmentesen az ország külföldi hitelét.« igen t. pénzügyminister ur, mi nagyon jól tudjuk, hol van a hiba ! Ebben a rendszerben van a hiba, amelyet Hegedűs Lóránt igen helyesen jellemzett, és amelynek jellemzésére ő klasszikus, megcáfolhatatlan tanuként szerepelhet. Ezért mi a pénzügyministerekkel szemben erről az oldalról mindig egy irányzatot képviseltünk; lehetőleg támogatni, alátámasztani akartuk az ő törekvéseiket, egy politikai és erkölcsi konszolidációért küzdöttünk, mert nagyon ]ól tudtuk, hogy ha ez a politikai és erkölcsi konszolidáció nincs meg, akkor hiábavaló a legzseniálisabb pénzügyminister is ebben az országban, nem lehet csinálni semmit sem, .Most is segítségére akarunk jönni a pénzügyminister urnák nagy bajában és kérjük méltóztassék ezt az akcióját, a beruházási akciót a nemzetgyűlés védelme alá helyezni, méltóztassék idejönni a nemzetgyűlés elé egy részletesen kidolgozott beruházási programmal, amely tételek szerint fogja felsorolni, hogy mire íordittatik ez a 70 millió. Azért, nehogy titkos erők, titkos hatalmasságok, amelyek mindig érvényesülnek, ebbe a beruházási programmba beleszóljanak és azt a pénzt, amelyet keservesen, a magyar nemzet nyomorán és pusztu-j, Iása árán tudtak összehozni az igen.l. minister urak, elvigyék és elvezessék ezek a titkos hatalmasságok, olyan csatornákba, amelyek nem folynak vissza a nemzet testébe. (Zsirkay János: Ugy van! A zsidó bankmaffia !> Sokkul előbb támadtam azokat az u. n. zsidóbankokat, mint ön. (Zsirkay évi június hó 24-én, szerdán. 125. János : Nagyon helyes !) Mindegy, akármilyen célokra viszik el az ország pénzét, ha kurzuscélokra viszik el, vagy nem tudom elviszik a Stádium szanálására, vagy más célokra, én azt mind helytelenítem. Nekünk mindég}

7

, mert mi csak az ország pénzét akarjuk védeni, megszámoltatni akarjuk a ministert es látni akarjuk, hogy becsületes, reális célokra fordilják-e azokat. Az igen t pénzügyminister ur volt szives beruházási programmot adni. Beszélt beruházási programúiról, meg is jelölt hozzávetőlegesen tételeket, hogy mennyit fog az állami üzemeknek adni. Mi szeretnénk látni egy részletes beruházási programmot, mert t. pénzügyminister ur, nemcsak azok a szükségletek vannak, amelyeket jelezni méltóztatott, és nem is azoknak a szükségleteknek kielégítése.igazságos elsősorban, — hiszen azoknak az üzemeknek, mint pl. a MAV-nak is, ha életrevalók és ha jól vezetik azokat, önmaguknak kellett volna olyan feleslegel kitermelni hogy abból jusson beruházásokra, — hanem itt áll a kistermelők tömege, itt vannak a kisrnezőgazdák, kisiparosok, kiskereskedők, úgyszólván teljesen kifosztva egy olyan adórendszer által, amely mindennek nevezhető, csak józannak, bölcsnek, célravezetőnek nem. A t. kormány ugy tett az adóztatással és a szanálási kölcsönnel, ezzel az egész akcióval, mint az az ember, akinek rendelnek piócát naponta egyet, vagy kettőt 30 napig. A t. kormány, mint az egyszeri beteg ugy tett, hogy hamarabb gyógyuljon meg, hogy egyszerre rakta beteg testére a 80 piócát. \ kormány is vette a szanálási kölcsönt és ahelyett, hogy a piócát elosztotta volna — mert hiszen ez nem kölcsön, nem segítség volt, hanem valóságos pióca, — csak adagonként rakta volna a nemzet testére, hogy ezen keresztül vért szívjon, egyszerre ránk zúdította és fizetjük a drága kamatot, fizetjük a meg drágább áldozatot, hiszen nemzeti becsületünket eladtuk, fizetjük a még drágább kamatot közgazdaságunk rovására hogy kénytelenek vagyunk a szomszédaink kedvéért mindenféle kereskedelmi szerződést kötni, vámpolitikánkat hozzájuk irányítani és a végeredmény, - hogy csak egy példát említsek — borunkul, amelyet már nyakunkra szaporítjuk, nem tudjuk kiszállítani. (Kiss Menyhért : Igaza van !) Cserébe azt ígértek, hogy jön a külföldi pénz, mert a magyar közgazdaság leromlása mellett nincs adózóképesség, ha még több adót vesznek a polgároktól, mert ha vért vt sznek ki, elsorvad az ország, végünk lesz, nem tudunk termelni és így ivagy debac e következnék be. Tehát kell a külföldi pénz, hogy ezzel segítsünk a nyomorgó országon, segítsünk mindenkin, munkáson kisiparoson, kiskereskedőn, kismezögazdán, tisztviselőn, jöjjön hát az a pénz, mert nekünk segítség kell, orvosság kell. Elhozzák az orvosságot, olt áll az üvegben, a nagy tégelyben, fel sem bontják, hanem megtartják cifraságnak. A nemzet testéről nem veszik le a rengeteg L.dó'.erhet, hanem irgalmatlanul hajiják be a rengeteg adót, ugy, hogy nem veszik igénybe egyrészt a kölcsönt, amehyef segíteni, akartak, másrészt pedig méü nzonteiül is, ami kell az államháztartás egyensúlyának i endbehozatalára, ezen túlm.nöleg is nagy fölöslegekkel dolgoznak. Ez az az adórendszer, amely főleg a Kisexisztenciakat sújtja, hiszen a fogyasztási adók rendszerébea élün.c, hiszen a kormány javaslatai szerint az egyenesadók a kiadásoknak csak 26% át fedezik, a többit mind a fogyasztási adóboi, ami azt jelenti, hogy a kisexiszteneiák adójából. — vagy a hogy én szoktam mondani, a durákok adójából — fedezik a kiáltásokat, mert hiszen az egyenesadó is olyan, hogy nagyrészt nem a nagybankok, nagybirtokosok és n gyv-.dlalalok fizetik, mert amit fizetnek, azt mind áthárítják Mint rezsit belekalkulálják az erdőnél az