Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-433
124 A nemzetgyűlés 433. ülése 1925. évi június hó 24-én, szerdán. Kérdem, hogv ha azt a 22 milliárdot, amit Ripka a választásokba beledobott, inunk ásjóleti intézményekre forditottak volna, nem lehetett volna-e nagyobb psichologiar eredményt elérni, nem lehetett volna-e a polgári front fikciója helyeit a keresztény dolgozó magyarság frontját felállítani a bevándoroltakkal, idegenekkel, siberekkel, ingyenélökkel szemben 1 Ez lett volna az a front, amelyre szükség lett volna a fővárosban, ez lelt volna az a front, amellyel győzedelmesen lehetett volna felvenni a választási küzdelmet. Ez az a front, amelynek itt kell kialakulnia a fővárosban, ha azt magyarnak és kereszténynek akarjuk megtarlani A kormánypolitika a fővárosban teljes kudarcot vallott és elérkezett az ideje annak , hogy ez a kormánypolitika revízió alá vétessék Én megálla pitva ennek a revíziónak kronológiai procedúráját is, bátor vagyok reá mutatni arra, hogy mindenekelőtt szükség van a fővárosi törvény revíziójára, amely elhibázott és IOSSZ alkotás; másodsorban szükség van arra, hogy az arany középút, a Ripkaféle meddő, hiábavaló és esetlen kísérletezések helj'ett becsületes, keresztény front létesíttessék és a Ripka-párt feloszlattassék ; azután szükség van arra, hogy a mostani munkaképtelen törvényhatóság feloszlatásával a választások ujjbol kiírassanak, hogy egy megfelelő, az ország fővárosához méltó többség alakulhasson ki és dolgozbassék az ország s a nemzet jövője érdekében. Ezeket voltam bátor előadni. (Helyeslés a balközépen.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a minister elnök urnák Következik Eckhardt Tibor képviselő úr szóbeli interpellációja az igazságügyminister úrhoz. Kérem a jegyző urat, Szíveskedjék felolvasni. Eckhardt Tibor képviselő úr kíván szólani. Eckhardt Tibor : Igen t. Neiiizetgyülés ! Az igazságügyminister ur arra kert, hogy interpellációmat halasszam el, mivel óhajtana jelen lenni interpellációm elmondása alkalmával. (Helyeslés jobb felől.) Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék n egengedni, hogy interpellációm elmondását elhalaszthassam. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a halasztást megadni? (igen!) Ha igen, kimondom a határozató *, hogy a Ház megenged le, hogy a képviselő úr interpellációját a legközelebbi interpellációs napon mondhassa el. Következik Dénes István képviselő úr szóbeli interpellációja a földreformtárgyában az igazságügyminister úrhoz. A képviselő ur nincs jelen, interpellációja töröltetik. Következik Rupert Rezső képviselő ur interpellációja a penzügyminister, földmivelésügyi és kereskedelemügyi minister urakhoz az állami beruházásokra vonatkozólag. (Felkiáltások jobb felől : Megadjuk a halasztást!) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegéi felolvasni. Hcjj Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a penzügyminister, földmivelésügyi és kereskedelemügyi minister urakhoz. "Az állam a költségvetési feleslegekből s az ugynevezeit népszövetségi kölcsönből mintegy százmillió aranykoronát szándékozik fordítani beruházásokra. Ezeket a beruházásokat az a szomorú pénz ügyi politika tette szükségessé és egyben lehetővé, amely adóztatási rendszerének igazságtalanságával, helytelenségével és túlhajtott iramával elvonta a közgazdasági, különösen az ipari és kereskedelmi életnek már nemcsak forgótőkéjét, hanem törzsvagyonának jórészét is, a kisexisztenciákat pedig szinte teljesen tönkretette, hogy nagy államháztartási feleslegeket halmozzon fel. Most itt vannak a feleslegek, a szükségtelenül kicsapolt vér, a közgazdaság pétiig romokban, a fogyasztás szinte teljesen megbénítva. Még él, liheg valahogyan a vérszegény test. a belőle csapolt ver pedig ott van mellette vedrekben. Végre felismerte a kormányzat is, hog} 7 a nagy vércsapolással hiábavaló és káros munkát végzett. Most tehát vissza kell ömleszteni a tes be a vért De vájjon odajut-e vissza a vér, ahonnan vétetett? Á nemzet léte, szociális problémáink megoldása függ attól, hogy a közgazdasági élettől elvont tőke mikor, hová és mely módon jut vissza. A múlt, amikor a kormány akaratától függött, hogy a jegyintézet inflációs pénztömegei kinek hiteleztessenek ki és azok beruházások helyett tőzsdejáték célokra hiteleztettek, nem sok jóval biztat a tekintetben, hogy a beruházások igazságosan és célszerűen fognak elosztatni. Az eddig ismert beruházási programm különösen nem biztat azzal, hogy a kistermelő osziályok, amelyek a nemzet tömegét teszik, megfelelő hitelekhez juthatnak. A költségvetés a régi, harácsoló adóztatási rendszer fen tartását jelenti. Ezért nagyfontosságú annak a kérdésnek felvetése, miiyen lesz a beruházási programm, milyen lesz a hitelfelosztás, a vérvisszaömlesztés ? Kérdem léhát a minister urakat: 1. Hajlandók e haladéktalanul részletesen kidolgozott beruházási, illetve hiteifelosztási tervezetet a nemzetgyűlés elé terjeszteni s ahhoz annak hozzájárulását kérni ? 2 Hailandók-e különösen a kismezőgazdaság, kisipar és kiskereskedelem hiteligényeit, beruházási szükségleteit sürgősen kielégítés i s amellett azoknak a magánvállalatoknak és üzemeknek hiteiellátásáról is gondoskodni, amelyeknek prosperálása nélkül a munkanélküliség le nem küzdhető?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! A ministerelnök ur Géniből hazaterve, de az igen t. penzügyminister ur is — beszámoltak itt arról, hogy az állam most körülbelül 10Ü millió aranykoronát óhajt beruházásokra fordítani. (Herezegh Béls : Hála Istennek!) Ennek egy részét, 3ü milliót, veszi a népszövetségi kölcsönből, a többit pedig az állami költségvetési feleslegből, illetőleg a múlt évről elmaradt és igénybe nem vett beruházási tételből. (Mozgás a középen.) Azt méltóztattak mondani, hogy a múlt évi költségvetésben volt egy néhány millió, 12 millió körül, amelyei nem vettek annak idején igénybe s amely feleslegként maradt. (Bud János penzügyminister : Dehogy ! Igénybe vettük! Egy szóval sem beszéltem arról!) így maradt 100 millió. (Bnd János pénzügyministrer": 70 millióról beszéltem!) Annál rosszabü, 'ha 70 midióról van szó, annál inkább szükség van annak a kérdésnek felvetésére, hogy az igen t. kormány hová szándékozik tenni ezt a 70 milliót. Mert csak azt látjuk itt, hogy vannak beruházási összegek — szavaztunk meg ilyeneket azelőtt is — de nem látjuk, hogy a kormány ezeket olyan helyre fordította volna, olyan beruházásokát eszközölt volna velük, amelyeket célszerűeknek, észszerüeknek, gazdaságosaknak és szükségesnek tarthattunk volna. Az igen t. kormánynak a beruházásokkal kapcsolatos dolgát egyáltalában szerencsétlennek tartjuk. Voltak a kormánynak nem szorosan vett beruházási intézkedései. Ezekért természetesen nem a penzügyminister ur felelős, hanem elődei. Amikor infláció volt és halomszámra álltak a milliárdok és kihiteleztettek a jegymtézet által, akkor hiába könyörögtünk mi innen, az ellenzéki oldalról, hogy ezek az összegek ne a bankoknak hiteleztessenek és ne azoktól kapja meg a gazdasági élet a maga szükséges hitelét oly módon, hogy a bankok 12% ot fizettek a pénzért és 200%-on adták ezt a pénzt tovább nagyrészt tőzsdejátékokra, hiába panasz-