Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-433

124 A nemzetgyűlés 433. ülése 1925. évi június hó 24-én, szerdán. Kérdem, hogv ha azt a 22 milliárdot, amit Ripka a választásokba beledobott, inunk ásjóleti intézmé­nyekre forditottak volna, nem lehetett volna-e na­gyobb psichologiar eredményt elérni, nem lehetett volna-e a polgári front fikciója helyeit a keresz­tény dolgozó magyarság frontját felállítani a be­vándoroltakkal, idegenekkel, siberekkel, ingyen­élökkel szemben 1 Ez lett volna az a front, amelyre szükség lett volna a fővárosban, ez lelt volna az a front, amellyel győzedelmesen lehetett volna fel­venni a választási küzdelmet. Ez az a front, amely­nek itt kell kialakulnia a fővárosban, ha azt ma­gyarnak és kereszténynek akarjuk megtarlani A kormánypolitika a fővárosban teljes kudarcot vallott és elérkezett az ideje annak , hogy ez a kormánypolitika revízió alá vétessék Én megálla pitva ennek a revíziónak kronológiai procedúráját is, bátor vagyok reá mutatni arra, hogy mindenek­előtt szükség van a fővárosi törvény revíziójára, amely elhibázott és IOSSZ alkotás; másodsorban szükség van arra, hogy az arany középút, a Ripka­féle meddő, hiábavaló és esetlen kísérletezések helj'ett becsületes, keresztény front létesíttessék és a Ripka-párt feloszlattassék ; azután szükség van arra, hogy a mostani munkaképtelen törvény­hatóság feloszlatásával a választások ujjbol kiíras­sanak, hogy egy megfelelő, az ország fővárosához méltó többség alakulhasson ki és dolgozbassék az ország s a nemzet jövője érdekében. Ezeket voltam bátor előadni. (Helyeslés a bal­középen.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a minister elnök urnák Következik Eckhardt Tibor képviselő úr szó­beli interpellációja az igazságügyminister úrhoz. Kérem a jegyző urat, Szíveskedjék felolvasni. Eckhardt Tibor képviselő úr kíván szólani. Eckhardt Tibor : Igen t. Neiiizetgyülés ! Az igaz­ságügyminister ur arra kert, hogy interpellációmat halasszam el, mivel óhajtana jelen lenni interpellá­cióm elmondása alkalmával. (Helyeslés jobb felől.) Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék n egengedni, hogy interpellációm elmondását elhalaszthassam. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a halasztást megadni? (igen!) Ha igen, kimondom a határozató *, hogy a Ház megenged le, hogy a kép­viselő úr interpellációját a legközelebbi interpellá­ciós napon mondhassa el. Következik Dénes István képviselő úr szóbeli interpellációja a földreformtárgyában az igazságügy­minister úrhoz. A képviselő ur nincs jelen, inter­pellációja töröltetik. Következik Rupert Rezső képviselő ur inter­pellációja a penzügyminister, földmivelésügyi és kereskedelemügyi minister urakhoz az állami be­ruházásokra vonatkozólag. (Felkiáltások jobb felől : Megadjuk a halasztást!) Kérem a jegyző urat, szí­veskedjék az interpelláció szövegéi felolvasni. Hcjj Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a penzügyminister, földmivelés­ügyi és kereskedelemügyi minister urakhoz. "Az állam a költségvetési feleslegekből s az ugynevezeit népszövetségi kölcsönből mintegy száz­millió aranykoronát szándékozik fordítani beruhá­zásokra. Ezeket a beruházásokat az a szomorú pénz ügyi politika tette szükségessé és egyben lehetővé, amely adóztatási rendszerének igazságtalanságával, helytelenségével és túlhajtott iramával elvonta a közgazdasági, különösen az ipari és kereskedelmi életnek már nemcsak forgótőkéjét, hanem törzs­vagyonának jórészét is, a kisexisztenciákat pedig szinte teljesen tönkretette, hogy nagy államház­tartási feleslegeket halmozzon fel. Most itt vannak a feleslegek, a szükségtelenül kicsapolt vér, a közgazdaság pétiig romokban, a fogyasztás szinte teljesen megbénítva. Még él, liheg valahogyan a vérszegény test. a belőle csapolt ver pedig ott van mellette vedrek­ben. Végre felismerte a kormányzat is, hog} 7 a nagy vércsapolással hiábavaló és káros munkát végzett. Most tehát vissza kell ömleszteni a tes be a vért De vájjon odajut-e vissza a vér, ahonnan vétetett? Á nemzet léte, szociális problémáink megoldása függ attól, hogy a közgazdasági élettől elvont tőke mikor, hová és mely módon jut vissza. A múlt, amikor a kormány akaratától függött, hogy a jegyintézet inflációs pénztömegei kinek hiteleztessenek ki és azok beruházások helyett tőzsdejáték célokra hiteleztettek, nem sok jóval biztat a tekintetben, hogy a beruházások igazságo­san és célszerűen fognak elosztatni. Az eddig ismert beruházási programm különösen nem biztat azzal, hogy a kistermelő osziályok, amelyek a nemzet tömegét teszik, megfelelő hitelekhez jut­hatnak. A költségvetés a régi, harácsoló adóztatási rendszer fen tartását jelenti. Ezért nagyfontosságú annak a kérdésnek fel­vetése, miiyen lesz a beruházási programm, milyen lesz a hitelfelosztás, a vérvisszaömlesztés ? Kérdem léhát a minister urakat: 1. Hajlandók e haladéktalanul részletesen kidol­gozott beruházási, illetve hiteifelosztási tervezetet a nemzetgyűlés elé terjeszteni s ahhoz annak hozzájárulását kérni ? 2 Hailandók-e különösen a kismezőgazdaság, kisipar és kiskereskedelem hiteligényeit, beruhá­zási szükségleteit sürgősen kielégítés i s amellett azoknak a magánvállalatoknak és üzemeknek hitei­ellátásáról is gondoskodni, amelyeknek prosperá­lása nélkül a munkanélküliség le nem küzdhető?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! A minis­terelnök ur Géniből hazaterve, de az igen t. penz­ügyminister ur is — beszámoltak itt arról, hogy az állam most körülbelül 10Ü millió aranykoronát óhajt beruházásokra fordítani. (Herezegh Béls : Hála Istennek!) Ennek egy részét, 3ü milliót, veszi a népszövetségi kölcsönből, a többit pedig az állami költségvetési feleslegből, illetőleg a múlt évről el­maradt és igénybe nem vett beruházási tételből. (Mozgás a középen.) Azt méltóztattak mondani, hogy a múlt évi költségvetésben volt egy néhány millió, 12 millió körül, amelyei nem vettek an­nak idején igénybe s amely feleslegként maradt. (Bud János penzügyminister : Dehogy ! Igénybe vettük! Egy szóval sem beszéltem arról!) így maradt 100 millió. (Bnd János pénzügyministrer": 70 millióról beszéltem!) Annál rosszabü, 'ha 70 midióról van szó, annál inkább szükség van annak a kérdésnek felvetésére, hogy az igen t. kormány hová szándékozik tenni ezt a 70 milliót. Mert csak azt látjuk itt, hogy vannak beruházási összegek — szavaztunk meg ilyeneket azelőtt is — de nem lát­juk, hogy a kormány ezeket olyan helyre fordí­totta volna, olyan beruházásokát eszközölt volna velük, amelyeket célszerűeknek, észszerüeknek, gazdaságosaknak és szükségesnek tarthattunk volna. Az igen t. kormánynak a beruházásokkal kap­csolatos dolgát egyáltalában szerencsétlennek tart­juk. Voltak a kormánynak nem szorosan vett be­ruházási intézkedései. Ezekért természetesen nem a penzügyminister ur felelős, hanem elődei. Amikor infláció volt és halomszámra álltak a milliárdok és kihiteleztettek a jegymtézet által, akkor hiába kö­nyörögtünk mi innen, az ellenzéki oldalról, hogy ezek az összegek ne a bankoknak hiteleztessenek és ne azoktól kapja meg a gazdasági élet a maga szükséges hitelét oly módon, hogy a bankok 12% ot fizettek a pénzért és 200%-on adták ezt a pénzt tovább nagyrészt tőzsdejátékokra, hiába panasz-

Next

/
Thumbnails
Contents