Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-433

À nemzetgyűlés 433. ülése 1925. évi június hó 24-én, szerdán. 113 engedi, a nemzetgyűlés elé fogok lépni a javas­lattal. (Helyeslés jobbfclől.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Kabók Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A nép­jóléti minister ur válaszát nem vehetem tudomá­sul. (Halász Mórié : Mindjárt gondoltuk ! — Györki Imre : Nagy szellemi képességre vall, hogy erre gondolt ! — Rothenstein Mór : Egy ember a jobboldalon, aki gondolkodni tud ! — Derültség.) Nem vehetem *" tudomásul egyrészt azért, mert csaknem olyan ígéreteket tartalmaz, aminőket nem egyizben volt már alkalmunk hallani, másrészt pedig azért, mert ennek a válasznak alapján még mindig hosszú időnek kell eltelni, amig a munkanélküliek biztosításáról szóló tör­vényjavaslat idekerülhet a Ház elé. A népjóléti minister ur bevezető szavaiban azt mondotta, hogy tiltakozik az ellen, hogy egy képviselő ilyen hangon merészeljen itt a Házban beszélni. (Helyeslés jobbfclől.) Tisztelettel azt kér­dem a népjóléti minister úrtól, miért nem jelölte meg beszédemnek azt a részét, amely ezt a kifogást váltotta ki belőle. (Zaj jobbfclől. — Farkas István : Az a baj, hogy egyáltalában beszél !) Elnök : Csendet kérek ! (Propper Sándor : Házszabályreviziót kérünk ! Ellenzékinek nem szabad beszélni! — r Zaj.) Kabók Lajos : Én a nemzetgyűlés többségé­nek amiatt a ténykedése miatt fakadtam ki, amellyel elvágta annak lehetőségét, hogy itt a munkanélküliek rettenetes nagy nyomorát meg­felelő módon feltárhassam. Ha a népjóléti minister urnák ez nem tetszik is, én tisztelettel bejelentem, hogy fogunk még ennél különb hangon is beszélni, akár tetszik ez, akár nem, (Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Szeretném látni ! Meg­lesz a válasz !) és mindaddig, amig ezt a kérdést el nem intézik, állandóan napirenden tartjuk. (Zaj. — Propper Sándor : Amilyen a mosdó, olyan a törülköző !) Elnök : Csendet kérek ! (Egy hang a közé­pen : Ez mer beszélni !) Kabók Lajos : Kikérem magamnak az ilyen kifejezést : »Ez mer beszélni !« Kérem az elnök urat, méltóztassék megfelelő védelemben részesi­ten ! (Zaj. — Propper Sándor : A retorika tanára ! — Zsirkay János és Rupert Rezső közbeszólnak.) Elnök : Csendet kérek ! Zsirkay képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni ! (Neu­bauer Ferenc : Rupert képviselő ur részére öt perc hosszabbítás ! — Derültség jobbfelől.) Kabók Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A minis­ter ur válaszából azt veszem ki, hogy a kormány azért nem terjesztette be ide a munkanélküliség biztositásáról szóló törvényjavaslatot, mert a kapitalistáktól meghátrált. (Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) Már annyit hallottunk a készülő törvény­javaslatról, hogy a járulékok egy részét a mun­kások, más részét a munkáltatók fogják fizetni, egy bizonyos részét majd az állam, vagy a város, igy tehát a munkáltatók már érdekelve vannak, •—• hogy az a határozott meggyőződésem, hogy a munkáltatók a kormányt leintették, hogy ne adja be a törvényjavaslatot. (Ugy van! a szélsőbal­oldalon. Ellenmondások jobbfelől.) Épen azért állan­dóan csak Ígéretet, hitegetést kapunk ebben a kérdésben. Az sem lehet érv, amit a minister ur mond, hogy a beruházási munkálatok megindításával akar a kormány a munkanélküliségen segíteni. (Felkiáltások jobbfelől : Ez a helyes l) A beruházási munkálatok megindítása helyes, jó, nem kifogá­soljuk (Egy hang jobbfelől : Csak meg akarják akadályozni ! — Ellentmondások a szélsőbalolda­lon.), ez azonban nem jelenti azt, hogy a munka­nélküliek biztosítását nem kell végrehajtani. Minél NAPLÓ. XXXIV. több munkást foglalkoztatnak, annál kevesebbet kell annak idején munkanélküli segélyben része­siteni ; a kettőt együtt kell csinálni : minél több munkát rendelni el és adni, a munka elrendelése mellett pedig a munkanélküliség biztositásáról szóló törvényjavaslatot beterjeszteni. A minister ur beszéde végén azt mondotta, hogy ez a törvényjavaslat már készen van, csak még nincs beterjesztve. Épen az a körülmény, hogy nincs beterjesztve, bizonyítja azt, hogy nem volt meg a komoly szándék ennek a törvény­javaslatnak beterjesztésére, mert ha a minister ur a március 6-iki igéretét komolyan vette volna, akkor a március 6-ától eltelt időt felhasználta volna arra, hogy az érdekelteket összehívja és a törvényjavaslatot előkészítse ugy, hogy az ide, a Ház elé terjeszthető legyen. Legalább nyújtotta volna be a minister ur a törvényjavaslatot, akkor látnók a jó szándékot, látnók azt, hogy mégis megvan a kormányban a komoly akarat, hogy ezt a kérdést végre megoldás felé siettesse. Az sem érv, igen t. minister ur, hogy ha a javaslatból törvény is lesz, még sokára lehet annak következtében a munkanélkülieket támogatni. Természetes, minél később lesz abból törvény, annál később lehet a munkanélkülieket támo­gatni. (Ugy van\ a szélsöbaloldalon.) Ez nem ma­gyar specialitás, ezt nemcsak mi akarjuk és kíván­juk itt Magyarországon, hanem ezt mindenütt, ahol a kormányokban szociális érzék van, már régen megvalósították és ezzel siettek a munka­nélküliek nyomorúságának enyhítésére. ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Minthogy én a minister ur válaszában semmi olyant nem látok, ami a törvényjavaslat mielőbbi benyújtását helyezné kilátásba, a választ nem vehetem tudomásul. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a népjóléti minister urnák Kabók Lajos képviselő ur inter­pellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a kép­viselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. (Kabók Lajos : Meg vannak mentve a munkanélküliek !) Következik Esztergályos János képviselő ur interpellációja a kultuszminister úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni ! (Felkiáltások a bal- és a szélsőbalolda­lon : Halljuk ! Üzemzavar van ?) Csendet kérek, képviselő urak ! (Kiss Menyhért : Miért kell az interpellációkat a jegyzőknek felolvasni? Olvassa fel a képviselő a régi mód szerint !) Héjj Imre jegyző (olvassa) : »Interpelláció a testnevelésről szóló 1921. évi LIII. te. végrehajtási utasítása tárgyában a val­lás- és közoktatásügyi minister úrhoz. Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy a testnevelés kötelező elrendelése és végrehajtása körül olyan jelenségek merültek fel, amelyek az idevonatkozó végrehajtási utasítás sürgős módo­sítását teszik szükségessé? Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy a végrehajtási utasítás 26. §-ára való hivatkozás­sal a közigazgatási hatóságok példátlan szigoru­sággal járnak el, súlyos pénzbüntetéseket vetnek ki a legszegényebb cselédekre, munkásokra és f öldmivesekre ? Van-e tudomása a minister urnák, hogy a ki­vetett pénzbírságok behajtásánál a hatóságok olyan rideg magatartást tanúsítanak az árverések elrendelésével, hogy a legnagyobb elkeseredést vívják ki nemcsak maguk, hanem a testnevelés ellen is? Haljancló-e a minister ur a testnevelés végre­hajtási utasítását tartalmazó rendeletét módosi­16

Next

/
Thumbnails
Contents