Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-433

110 A nemzetgyűlés 433. ülése 1925. évi június hó 24-én, szerdán. Nyirviz-szabáíyozó társulat több mint másfél milliárd, a Feketekőrös ármentesitő társulat 1 és y

2 milliárd, az Alcsi-fenyőkengyeli ármentesitő társulat 363 millió, a Cibakházai ármentesitő társulat több mint 1 milliárd, a Felsőszabolcsi-tiszai ármentesitő társulat több mint 3 és % milliárd, a Heves-szolnok-jászvidéki-tiszai belvizszabályozó társulat több mint 2 milliárd, a Mezőtur-mesterszállási ármentesitő társulat több mint 800 millió, a Körös-tisza-marosi ármentesitő társulat több mint 14 és 1

/

4 milliárd, a Tisza-körös-zugi ármentesitő társulat több mint 4

/

4 milliárd, a Sebes-kőrösivizszabályozó társulat több mint 3 és 3

/

4 milliárd, a Szolnok-zagy varékos-ujszászi ármentesitő társulat több mint 1 milliárd előlegekben részesültek. Ezenfelül a többi társulat is, amelyek ugyan a szárazság okozta károkban kevésbé szenvedővidékeken vannak, azonban szintén a munkanélküli munkások szempontjából, mint munkaalkalmat adók, figyelembe jönnek, előlegeket kaptak. Ezekből az előlegekből igaz, hogy a társulatok a korábban felvett kölcsöneiket fizetik vissza, de igy is mintegy 50 milliárdra rug az az összeg, amelyet azonnal a tényleges munkáltatásokra fordítanak. A beruházási munkák során különös gondját fogja a kormánynak képezni az, hogy a hitelek szétosztásánál a károsult vidékek munkaalkalmai részesittessenek elsősorban figyelemben. Ezzel karöltve ott, ahol a vízszabályozási munkák nem nyújthatnak elegendő kereseti lehetőséget, a kereskedelem ügyi minister ur által támogatott ut- és vasutépitési munkák lesznek azok, amelyekben a munkanélküli munkások elhelyezkedést találhatnak. E hitelek szétosztása a kormány jelenlegi gondoskodásának tárgya. Miként az előadottakból látható, a kormány figyelmét a kérdés nem kerülte el, sőt korábban tett előkészítő intézkedéseivel máris elejét vette a nagyobbarányu munkanélküliség káros következményeinek. Külön kormánybiztos kiküldését, miután a kormány a helyzet ismeretében van, fölöslegesnek tartom. A baj leküzdésénél számbajövő összes állami, törvényhatósági, megyei, városi és járási hatósági és hivatali szervek, államépitészeti hivatalok, vasúti igazgatóság, a gazdasági felügyelőségek, az ármentesitő társulatok, valamint a mezőgazdasági kamarák, mint gazdasági érdekképviseleti szervek, a munkanélküliség leküzdése érdekében máris működést fejtenek ki. Minthogy a kormány a munkások helyzetének javitása és segítési módjával tisztában van, ez pedig a munkaalkalmak nyújtásában áll, teljesen feleslegessé válik ezen okokból kormánybiztos kiküldése. Ott ahol ez a mód sem elegendő a helyzet javitására, adott esetekben megfelelő segítő és támogató intézkedésekről a kormány gondoskodni fog. Végül az a javasolt megoldás, hogy a szárazság következtében munka nélkül maradt munkások az állami birtokokon vagy egyebütt mezőgazdasági, illetve földmunkához juttattássanak, ki nem vihető, mert az állami birtokok épen ugy, mint a magángazdaságok, leszerződött munkásokkal a teljes mérvben el vannak látva és igy a leszerződött munkások érdekeit sértené s végeredményben egy ilyen irányú intézkedés ezeknek munkanélküliségére vezetne. Ismétlem, amit már a fentiekben kifejtettem, hogy a kormány a gazdasági és földmunkások érdekében megtett és a jövőben is megtesz minden intézkedést, mely ennek a társadalmi rétegnek helyzetét könnyebbé teszi Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a ministerelnök ur helyett dr. Dénes István képviselő ur interpellációjára adott ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1925. évi június hó 24-én. Mayer János s. k.« Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Az igen t. földmivelésügyi minister urnák a sáskairtásról felolvasott elaborátumát, valamint az ártéri társulatoknak adott pénzeit •— fájdalom — nem tarthatom segítségnek. Én azt a kérést intéztem a karcagiak és a kunmadarasiak kérelmére az összkormányhoz, hogy küldjenek ki egy embert, egy főtisztviselőt, vagy egy parlamenti bizottságot vagy akárkit oda (Élénk derültség a jobboldalon. — Urbanies Kálmán : Sáskát irtani küldjünk ki oda parlamenti bizottságot ? — Rupert Rezső : Egyik sáska a másikat megeszi ! — Egy hang a jobboldalon : Majd államtanácsot választunk ! — Zaj. Elnök csenget.) Nem tudtam azt, hogy több ezer éhező, éhenhalásnak kitett és a kormán y hoz segitségért forduló embernek könyörgése ilyen derültséget vált ki a t. többségből. Azoknak az embereknek, akik csak a gazdasági munkálatokból tudták volna mindennapi kenyerüket megkeresni nincs tartalékjuk. Négyöt hét óta teljesen kenyér nélkül állanak ezek, ugy hogy itt segíteni kell, de azonnal. Több ezer család kóborol megyéről-megyére, munkát keresve a legnagyobb nyomorúságban, de nem találnak munkát. Meg vagyok győződve arról, hogy önök valamennyien akarják azt, hogy ennek a szerencsétlenül járt földmives tömegnek helyzete szán áltassák. Kérésem nem az volt, hogy mennyit adtak ezeknek az éhezőknek, és eme ármentesitő társulatoknak, hanem az, hogy mit fognak csinálni. Azt akarom, kívánom és szeretném elérni, hogy a magyar kormány képviselője álljon fel és mondja meg, hogy haladéktalanul intézkedik, hogy reparáltassanak ott a hibák és segítsenek a szerencsétlen népen. A választ nem veszem tudomásul. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a földmivelésügyi minister urnák az összkormány nevében is adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem 1) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. Következik Kabók Lajos képviselő urnák szóbeli interpellációja a népjóléti és munkaügyi mmister úrhoz a munkanélküliség esetére szóló biztosítás tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa) : »A rendkivüli mértékben növekedő munkanélküliségre való tekintettel ismételten fel kell hivnom a munkaügyi és népjóléti minister ur figyelmét a nemzetgyűlés 1924. évi október 22-iki ülésén ugyanebben a tárgyban benyújtott interpellációmra adott válaszára, amikor is a minister ur azt mondotta, hogy a munkanélküliség ellen szóló biztosításra vonatkozó törvényjavaslatot hamarosan beterjeszti a nemzetgyűlés elé. Hivatkozom még a minister urnák a szakszervezetek képviselői előtt tett kijelentésére, mely szerint a törvényjavaslatot mielőbb benyújtja. Kérdezem a munkaügyi és népjóléti minister urat, hogy az általa is halaszthatatlannak jelzett törvényjavaslatot a munkanélküliség esetére szóló biztosításról hajlandó-e benyújtani és a Ház által sürgősen letárgyaltatni ?« Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kabók Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Mint ahogy interpellációmban megjelöltein, szóval is kénytelen vagyok megismételni, hogy ezelőtt 8 hónap-