Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-433

110 A nemzetgyűlés 433. ülése 1925. évi június hó 24-én, szerdán. Nyirviz-szabáíyozó társulat több mint másfél milliárd, a Feketekőrös ármentesitő társulat 1 és y 2 milliárd, az Alcsi-fenyőkengyeli ármentesitő társulat 363 millió, a Cibakházai ármentesitő tár­sulat több mint 1 milliárd, a Felsőszabolcsi-tiszai ármentesitő társulat több mint 3 és % milliárd, a Heves-szolnok-jászvidéki-tiszai belvizszabályozó társulat több mint 2 milliárd, a Mezőtur-mester­szállási ármentesitő társulat több mint 800 millió, a Körös-tisza-marosi ármentesitő társulat több mint 14 és 1 / 4 milliárd, a Tisza-körös-zugi ármen­tesitő társulat több mint 4 / 4 milliárd, a Sebes-kőrösi­vizszabályozó társulat több mint 3 és 3 / 4 milliárd, a Szolnok-zagy varékos-ujszászi ármentesitő tár­sulat több mint 1 milliárd előlegekben részesültek. Ezenfelül a többi társulat is, amelyek ugyan a szárazság okozta károkban kevésbé szenvedő­vidékeken vannak, azonban szintén a munkanél­küli munkások szempontjából, mint munkaalkal­mat adók, figyelembe jönnek, előlegeket kaptak. Ezekből az előlegekből igaz, hogy a társula­tok a korábban felvett kölcsöneiket fizetik vissza, de igy is mintegy 50 milliárdra rug az az összeg, amelyet azonnal a tényleges munkáltatásokra for­dítanak. A beruházási munkák során különös gondját fogja a kormánynak képezni az, hogy a hitelek szétosztásánál a károsult vidékek munkaalkalmai részesittessenek elsősorban figyelemben. Ezzel karöltve ott, ahol a vízszabályozási munkák nem nyújthatnak elegendő kereseti lehe­tőséget, a kereskedelem ügyi minister ur által támogatott ut- és vasutépitési munkák lesznek azok, amelyekben a munkanélküli munkások elhelyezkedést találhatnak. E hitelek szétosztása a kormány jelenlegi gondoskodásának tárgya. Miként az előadottakból látható, a kormány figyelmét a kérdés nem kerülte el, sőt korábban tett előkészítő intézkedéseivel máris elejét vette a nagyobbarányu munkanélküliség káros követ­kezményeinek. Külön kormánybiztos kiküldését, miután a kormány a helyzet ismeretében van, fölöslegesnek tartom. A baj leküzdésénél számbajövő összes állami, törvényhatósági, megyei, városi és járási hatósági és hivatali szervek, államépitészeti hiva­talok, vasúti igazgatóság, a gazdasági felügyelő­ségek, az ármentesitő társulatok, valamint a mezőgazdasági kamarák, mint gazdasági érdek­képviseleti szervek, a munkanélküliség leküzdése érdekében máris működést fejtenek ki. Minthogy a kormány a munkások helyzetének javitása és segítési módjával tisztában van, ez pedig a munka­alkalmak nyújtásában áll, teljesen feleslegessé válik ezen okokból kormánybiztos kiküldése. Ott ahol ez a mód sem elegendő a helyzet javitására, adott esetekben megfelelő segítő és támogató intézkedésekről a kormány gondoskodni fog. Végül az a javasolt megoldás, hogy a száraz­ság következtében munka nélkül maradt mun­kások az állami birtokokon vagy egyebütt mező­gazdasági, illetve földmunkához juttattássanak, ki nem vihető, mert az állami birtokok épen ugy, mint a magángazdaságok, leszerződött munká­sokkal a teljes mérvben el vannak látva és igy a leszerződött munkások érdekeit sértené s vég­eredményben egy ilyen irányú intézkedés ezeknek munkanélküliségére vezetne. Ismétlem, amit már a fentiekben kifejtettem, hogy a kormány a gazdasági és földmunkások érdekében megtett és a jövőben is megtesz min­den intézkedést, mely ennek a társadalmi réteg­nek helyzetét könnyebbé teszi Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a minister­elnök ur helyett dr. Dénes István képviselő ur interpellációjára adott ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1925. évi június hó 24-én. Mayer János s. k.« Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Az igen t. földmivelésügyi minister urnák a sáskairtásról felolvasott elaborátumát, valamint az ártéri tár­sulatoknak adott pénzeit •— fájdalom — nem tarthatom segítségnek. Én azt a kérést intéztem a karcagiak és a kunmadarasiak kérelmére az összkormányhoz, hogy küldjenek ki egy embert, egy főtisztviselőt, vagy egy parlamenti bizott­ságot vagy akárkit oda (Élénk derültség a jobb­oldalon. — Urbanies Kálmán : Sáskát irtani küldjünk ki oda parlamenti bizottságot ? — Rupert Rezső : Egyik sáska a másikat megeszi ! — Egy hang a jobboldalon : Majd államtanácsot választunk ! — Zaj. Elnök csenget.) Nem tudtam azt, hogy több ezer éhező, éhenhalásnak kitett és a kormán y hoz segitségért forduló embernek könyörgése ilyen derültséget vált ki a t. többség­ből. Azoknak az embereknek, akik csak a gazda­sági munkálatokból tudták volna mindennapi kenyerüket megkeresni nincs tartalékjuk. Négy­öt hét óta teljesen kenyér nélkül állanak ezek, ugy hogy itt segíteni kell, de azonnal. Több ezer család kóborol megyéről-megyére, munkát keresve a legnagyobb nyomorúságban, de nem találnak munkát. Meg vagyok győződve arról, hogy önök valamennyien akarják azt, hogy ennek a szeren­csétlenül járt földmives tömegnek helyzete szán ál­tassák. Kérésem nem az volt, hogy mennyit adtak ezeknek az éhezőknek, és eme ármentesitő társulatoknak, hanem az, hogy mit fognak csi­nálni. Azt akarom, kívánom és szeretném elérni, hogy a magyar kormány képviselője álljon fel és mondja meg, hogy haladéktalanul intézkedik, hogy reparáltassanak ott a hibák és segítsenek a szerencsétlen népen. A választ nem veszem tudomásul. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e a földmivelésügyi minister urnák az összkormány nevében is adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem 1) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomá­sul vette. Következik Kabók Lajos képviselő urnák szóbeli interpellációja a népjóléti és munkaügyi mmister úrhoz a munkanélküliség esetére szóló biztosítás tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pellációt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa) : »A rendkivüli mértékben növekedő munkanélküliségre való te­kintettel ismételten fel kell hivnom a munkaügyi és népjóléti minister ur figyelmét a nemzetgyűlés 1924. évi október 22-iki ülésén ugyanebben a tárgyban benyújtott interpellációmra adott vála­szára, amikor is a minister ur azt mondotta, hogy a munkanélküliség ellen szóló biztosításra vonat­kozó törvényjavaslatot hamarosan beterjeszti a nemzetgyűlés elé. Hivatkozom még a minister urnák a szakszervezetek képviselői előtt tett ki­jelentésére, mely szerint a törvényjavaslatot mi­előbb benyújtja. Kérdezem a munkaügyi és nép­jóléti minister urat, hogy az általa is halaszthatat­lannak jelzett törvényjavaslatot a munkanélküliség esetére szóló biztosításról hajlandó-e benyújtani és a Ház által sürgősen letárgyaltatni ?« Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kabók Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Mint ahogy interpellációmban megjelöltein, szóval is kény­telen vagyok megismételni, hogy ezelőtt 8 hónap-

Next

/
Thumbnails
Contents