Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-433

A nemzetgyűlés 433. ülése 1925. évi június hó 24-én, szerdán. 109 otthon alapszabályai a mai napig sincsenek jóváhagyva? 2. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy az akta több mint egy éve fent. fekszik a belügyministerium illetékes osztályában és számtalan kérésünkre állandóan kitérő választ adnak? 3. Van-e tudomása a helügyminister urnák arról, hogy a belügyminister ur maga személyesen igérte meg, hogy a tótkomló si Munkás Otthon helyiségét Molnár György elnök lemondása után kinyittatja? 4. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy Molnár György lemondott a tótkomlósi Földmives és Munkás Otthon elnökségéről és ennek dacára a mai napig sincs kinyitva a belüg}aTiinisteri utasitás következtében a Munkás Otthon ? 5. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy Molnár Györgyöt az ellene emelt vád alól a szegedi Ítélőtábla jogerősen felmentette és az ellene inditott hajszát közönséges rágalomnak minősítette ? 6. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a tótkomlósi Munkás Otthonban a nemzeti szinü lobogó;, a jelvény és a kultuszminister ur által adományozott magyar könyvtár áll a tótajku földmivesek rendelkezésére ? 7. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy bűn a magyar nemzet ellen, bezárni egy olyan otthont a tótajku magyar földmunkásság körében, mely helyiségben magyar könyveket olvasnak, magyar előadásokat tartanak és magyar szellemet kultiválnak ? 8. Hajlandó-e a belügyminister ur igéretét betaitani és utasítani a közigazgatási alantas hatóságokat, hogy a tótkomlósi Földmives- és Munkás Otthon helyiségét tegyék szabaddá a földmunkásság részére, másfelől, a Munkás Otthon alapszabályait jóváhagyni ? Dr. Dénes István nemzetgyűlési képviselő.« Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák ! Következik Dénes István képviselő ur harmadik Írásbeli interpellációja az összkormányhoz a szárazság és a sáskajárás által elpusztított területek földmunkássága tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét, felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa) : »Interpelláció az összkormányhoz. 1. Van-e tudomása az összkormánynak arról, hogy a Kunság és a Hajdúság egyes területeit a szárazság és a sáskajárás teljesen elpusztította ? 2. Van-e tudomása az összkormánynak arról, hogy a mezőgazdasági munkásság ezen szárazság és sáskapusztitás következtében oly nagy munkanélküliségben szenved, amely e nagy magyar tömegre egyenesen katasztrofális? 3. Hajlandó-e a kormány külön biztost kiküldeni ezen kiszáradt területekre azon célból, hogy a munka nélkül maradt földmunkástömegek helyzetén való segítés módozatait tanulmányozza? 4. Hajlandó-e az összkormány sürgős intézkedéseket tenni, hogy a szárazság következtében munka nélkül maradt földmunkásság az állami uradalmakon vagy egyebütt mezőgazdasági, illetve földmunkálatokhoz jusson? Dr. Dénes István nemzetgyűlési képviselő.« (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök : Kérem a jegyző urat, hogy a minister ur válaszát felolvasni szíveskedjék ! Héjj Imre jegyző (Olvassa) : »A m. kir. földművelésügyi ministertől. 80666/1925. sz./X—A. Válasz Dénes István nemzetgyűlési képviselő urnák a Kunság és Hajdúság egyes területem a a szárazság és sáskajárás által okozott károk tárgyában az összkormányhoz intézett interpellációjára. T. Nemzetgyűlés ! Dénes István nemzetgyűlési képviselő ur a Kunság és Hajdúság egyes területeit ért szárazság és sáskajárás ügyében az összkormányhoz interpellációt intézett," amelyben különböző kérdéseket vetett fel. Tekintettel az interpelláció tárgyára, a választ, mint szakminister, a következőkben van szerencsém megadni : A marokkói sáska a folyó évben eddig nem tapasztalt óriási tömegben jelent meg. A földmivelésügyi kormány azonban a múlt évi megfigyelések alapján már előre számolt a nagy fertőzés lehetőségével, s ezért a marokkói sáska irtásáról szóló 1907 : XXXI. t.-c. alapján a marokkói sáska állami vezetés alatt végzendő irtására a szükséges előkészületeket már a tél folyamán megtette. Mint az most a sáskairtás befejeztével megállapítást nyert, a törvényhatóságok támogatásával 30 állami szakközeg vezetése, irányítása és ellenőrzése alatt és 250 sáskairtó géppel lefolytatott irtási akció oly eredményesen történt meg, hogy a sáska a Kunságban és a Hajdúságban, ahol irtása Jászkisér, Dévaványa, Turkeve, Ecsegpuszta, Jászapáti, Nagykörű, Kunhegyes, Jászladány, Jászberény, Nádudvar, Hajdúszoboszló és Püspökladány községek határában és a Nagyhortobágyon folyt, jelentékenyebb károkat sehol sem okozott. Az olasz sáska, melynek irtását a gazdaközönség végezte, jelentősebb károkat ezeken a területeken nem okozott. A gazdasági munkásság szempontjából a szárazság az, aminek következtében az interpellációban jelzett vidékeken a gazdasági munkásság kereseti lehetőségei lecsökkentek és ezeken a vidékeken a munkanélküliség nagyobb arányát eredményezte. A gazdasági és földmunkások várható munkanélkülisége tekintetében saját hatáskörömben már korábban megfelelő védőintézkedéseket léptettem életbe és alárendelt, hatósági és hivatali szerveim utján gondoskodtam arról, hogy a mezőgazdasági munkások lehetőleg teljes számban az aratási, cséplési és más gazdasági munkáknál keresethez jussanak. A tett intézkedéseknek köszönhető, hogy a munkanélküliség a gazdasági munkák terén a multakhoz képest csökkent. Azon munkásokkal szemben azonban, akik a gazdasági munkákban elhelyezkedni nem tudtak — és itt elsősorban a hivatásos földmunkások jönnek tekintetbe — a viz-, ut- és vasútépítési munkálatok foganatba vételével kívánta a kormány a munkanélküliséget megszüntetni és ezen munkálatok keretében kivánja az emiitett elemi csapást és munkaalkalom hiánya miatt kereset nélkül maradt gazdasági munkásokat is elhelyezni. Idevonatkozólag jelenthetem, hogy kezdeményezésemre a pénzügyminister ur megértő és jóakaratú intézkedésével máris lehetővé tette a vízszabályozási és vízrendezési munkálatok megindítását, amenmdben az ármentesitő társulatoknak a folyó év második felében esedékes ártéri járulékaira előlegeket utalványozott, hogy a munkanélküliség következményei enyhittessenek. 39 ármentesitő és belvizlevezető, valamint vizszabályozó társulat mintegy 70 milliárd korona előleget kapott, amellyel a ki vitelre váró munkálatok már is kezdetüket vették. E társulatok között azon vidékek társulatai vétettek elsősorban figyelembe, ahol a terméseredmények rosszabbodtak és a gazdasági munkanélküliek száma a legnagyobb. Megvilágításul : az Alsószabolcsi-tiszai ármentesitő társulat mintegy 3 és % milliárd, a Berettyói vizszabályozó társulat több, mint 4 milliárd, a