Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-433

94 A nemzetgyűlés 433. ülése 1925 A legnagyobb figyelemmel hallgatjuk, az ilyen kérdéseket mindig meghallgatjuk Î) Mi javasoltuk azt is, hogy méltóztassék már a törvényhozásnak komolyan foglalkozni azzal a kérdéssel, kell-e a társadalomnak, kell-e az államnak munkát adni annak, aki dolgozni akar. (Urbanies Kálmán : Kell !) Ugy-e bár, kell ; mert nem lehet embereket kiéheztetni. De ha az állam és a társadalom munkát nem tud adni, akkor kötelessége — azért, hogy a munkanélküli éhen ne haljon — gondoskodni arról, hogy a munkanélküli segélyben részesüljön. Ez a segély nem novum ; Magyarországon nincs, de már az" egész világon megvan. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. — Lrbanies Kálmán : Munkát igen, de segélyt nem !) Bátor leszek egy pár adatot felhozni. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal kimutatásai szerint Németországban a munkanélküliség elleni biztosítás kiterjed minden munkavállalóra, tehát a magánalkalmazottra is az állami alkalmazottra is, munkásra, mindenleire : ha nem kap munkát, akkor segélyt kap az államtól. Nagybritanniában szintén igy van, Franciaországban, Oroszországban, Olaszországban, Lengyelországban, Ausztriában ugyanígy. Önkéntes biztosítás, tehát olyan biztositás, amelyet a munkás és a munkaadó is fizet, a következő országokban van : Cseh-Szlovákiában minden munkavállalóra kiterjed, Jugoszláviában, Spanyolországban, Svájcban, Norvégiában, Hollandiában, Franciaországban, Finnországban, Dániában, Belgiumban, Nincsen állami munkanélküli segély Esztóniában, Litvániában, Lettországban, Portugáliában, Törökországban és Görögországban. Romániában sem volt eddig, de most behozták ott is, továbbá nincsen Magyarországban. (Esztergályos János : Hottentotta között és Magyarországon ! — Szomjas Gusztáv : Hogy lehet a hazáját igy legyalázni? ! — B. Podmaniczky Endre : Hogy ejthet ki a száján ilyet magyar ember ! Maga magyar ember? — Saly Endre : A tényeket nem lehet letagadni ! Tények ezek ! — Vanezák János : Szomorú tények !) Bulgáriában pedig most alkották meg a törvényt. A munkanélküliség kérdése egyik legfontosabb társadalmi kérdés. Méltóztassék meggondolni azt, ha nagy tömegek mimkanélkül vannak, a korgó gyomor a legtöbb esetben rossz tanácsadó, akár ipari, akár szellemi, akár mezőgazdasági munkás az illető. Hiszen a mezőgazdasági munkanélküliség is óriási probléma, melyet a kormánynak meg kell oldania. Én nem ismerem a mezőgazdasági viszonyokat, nem is beszélek róluk, de tudom azt, hogy minden évben több és több a munkanélküli a falvakban, hogy igen sokan nem jutnak aratáshoz és igen sokan vannak, akiknek kenyerük sincsen. (Zaj a jobboldalon.) Ez olyan kérdés, hogy ezzel a kormánynak foglalkoznia kell, de, sajnos, erre nézve nem látok semmiféle előterjesztést, a faluról nem beszélnek itt, mert. a falu messze van, mert a falu hangja nem hallatszik ide, ugy mint a városé. A városi munkás mégis lármázik, gyűlésezik, követel, de a falusi munkás nem beszélhet, annak hangját nem lehet hallani. Azért mégis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. Olyan komoly problémák várnak az országban megoldásra, amelyek elől nem lehet elzárkózni. Röviden foglalkozni kívánok még a szociálpolitikai kérdésekkel. Nekem is szerencsém volt ugyanakkor, amikor a ministerelnök ur Genfben volt, Genfben lenni, csakhogy én más értekezleten vettem részt, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal értekezletén, a ministerelnök pedig a Népszövetség ülésem vett részt. A Népszövetség üléséről azután azzal a benyomással jött vissza, mintha óriási vívmányokkal jönne. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) évi június hó 24-én, szerdán. A Népszövetség ülésén ott vannak a bankárok' azoknak véleménye legalább nekünk nem mérvadó azok a magas kamatokat, a pénzt akarják biztosítani, egyébként pedig nem törődnek Magyarországgal. Az értekezleten Benes cseh külügyminister elnökölt, aki három hétig ott ült a munkások között, három hetet vett magának, annyira súlyt helyez arra a nemzetközi értekezletre. (HcgymegiKiss Pál : Nekünk nincs külügyministerünk Î) De a ministerelnök ur sem volt ott — én legalább nem láttam egyszer sem, — pedig ez az értekezlet, befolyásosabb mint a Népszövetség ülése, mert ennek véleménye mégis csak más, mint a bankárok véleménye. Azon az értekezleten szóbakerült az, hogy melyik ország ratifikálta azokat az egyezménytervezeteket, amelyeket a múltban már elfogadott. Szóbakerült az egyesülési jog is. Hivatkoztak arra, hogy a versaillesi és a többi békeszerződésekben benne van az a feltétel, hogy minden országban meg kell adni a munkásoknak az egyesülési, a mozgási szabadságot. (Zaj a jobboldalon. — Egg hang a szélsőbaloldalon : Itt nincs !) Mikor erről beszéltek, felállott Mertens belga szenátor és munkásvezér és igen szerényen csak azt mondotta, — és ennek nem volt provokáló, támadó jellege — hogy Magyarországon sincs egyesülési szabadság ; vagyis jobban mondva, ezekkel a szavakkal fejezte ki magát : Magyarországon korlátolt az egyesülési szabadság. (Szomjas Gusztáv : Hamisan informálták ! — Szakács Andor : Hát van egyesülési szabadság? — Szomjas Gusztáv : Hogyne volna ! — Szakács Andor : Hol van? — Zaj.) Elnök : Csendet kérek î Jászai Samu : Ott voltak velem együtt a kormány képviselői, ott volt Papp Géza h. államtitkár ur és Mayer Károly h. államtitkár ur. Azt mondták, hogy igaz, amit mond, mi nem cáfolhatjuk meg, mert tények igazolják. Valóban nincs egyesülési szabadsága a vasutasoknak, a villamosalkalmazottaknak, a földmunkásoknak. A tényeket még sem lehet letagadni és nem lehet mondani, hogy van, arról, ami nincsen. (Esztergályos János : Ha nincs itt a minister ur, elismerhetik, hogy nincs ! — Derültség.) Albert Thomas, az intézet igazgatója, volt francia municiós minister erre azt válaszolta, hogy a Munkaügyi Hivatal figyelmeztette a kormányokat arra, hogy tessék a békefeltételeknek ezt a pontját betartani és ha kell, ha megengedik a" kormányok, akkor vizsgálatot is tart az illető országban. Emiitette azt is, hogy tartott is egyizben vizsgálatot ; nem mondotta meg az országot, de mi tudjuk, hogy ez az ország Magyarország volt. A kommün bukása után néhány hónappal itt volt a Munkaügyi Hivatalnak egy bizottsága, amely azután az itteni viszonyokról tárgyilagos jelentést tett, amely francia és angol nyelven jelent meg. Ez olyan volt, hogy a magyar kormány nem engedte megjelenését, pedig tárgyilagos volt. (Szomjas Gusztáv : Miért nem a kommün alatt volt itt? Akkor kellett volna jelentést tenni !— Esztergályos János : Azt is megírták ! — Vanezák János : A kommün alatt is voltak itt !) Megirták teljesen objektive az egész dolgot, ahogy van. Nincs abban semmi túlzás, nem is szabad, hogy legyen. Méltóztassék ugy venni a dolgot, hogy ott nemcsak munkások vannak, hanem kormányférfiak is és munkaadók is vannak. (Szomjas Gusztáv : Miért nem Oroszországgal foglalkoznak ! Ott nagyobb a baj î A tendencia világos, hogy mit akarnak ! — Malasits Géza : Teljesen tárgvilagos urak voltak. Egyáltalában nem szocialisták í) Gróf Teleki Pál hivta őket ! Most azonban a könyvet már kiadták magyar nyelven is, olvashatják, akiket érdekel. (Esztergályos János : Ha megígérik, hogy elolvassák, hozok egyet !) Az igazgató jelentésében benne volt az, hogy