Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-430

A nemzetgyűlés 430. ülése 1925. évi június 19-én, pénteJcen. 431 ezáltal bizonyos egyesülésre kényszeríteni. De ha figyelemmel átolvasom ezt a javaslatot, arra a meggyőződésre jutok, hogy ez is egy farsangi vicc, mert hiszen akármennyire is egyesülnek, az egész ország területén kell nekik olyan kerületekben is jelöltet állitaniok, ahol semmi remény sincs az eredményre. Óriási költséggel, energiapocsékolással elérhetik a bel ügy ministeri jóváhagyás mellett egyesült pártok, hogy esetleg egyetlen mandátumnyereséghez jutnak, amely azonban annyi energiába és anyagiakba is kerül, hogy épeszű párt ezt még nem kisérelheti. Ezek a tények, amelyeket már előttem felszólaló képviselőtársaim is, de én is felsoroltunk, világosan mutatják azt, hogy ennek a javaslatnak semmi más célja nincs, mint az általános választáson kibukott és megrokkant egységes párti képviselők bebiztosítása. (Klárik Ferenc : Biztositó intézet !) — Éhn Kálmán : önök közt is lehetnek, akik nem jönnek be !) Bocsánatot kérek, t. képviselő ur, ne fájjon önnek mi értünk a feje. Mi azt mondj uk, hogy ez a j avaslat az ellenzéknek nem j elent semmit, miután, bár a legnagyobb ellenzéki párt mi vagyunk, s igy f eltételezhetőleg ebből mi kapunk a legtöbbet, ez nem jelentene többet két mandátumnál. Hogy mi ezt a két mandátumot elérhessük, hogy valamely a választás előtt ezen az alapon egyesült két-három kisebb ellenzéki csoport el ne vigye előlünk az esetleg reánk eshető mandátum számot, nekünk is azt kellene csinálnunk, hogy őrült befektetésekkel, választási költségekkelés energiapoccskolással dolgozzunk, csak azért, hogy megszerezzük a két mandátumot. Ez a dolog igen labilissá teszi annak az értékét, amit itt az ellenzéknek szántak. Az ellenzék szempontjából abszolút komolytalannak kell tehát kijelentenem ezt a politikát, amely nem jelent egyebet, mint a választásokon megrokkant egységespárti képviselők törvényes bebiztositását. Ennek igazolására elég ha rámutatok a 9. pont azon részére, amely igy szól (Olvassa) : »Az egyesült pártok szavazatai csak abban az esetben számithatók be az egyesült lajstromok javára, ha az illető pártok az általános választásokon is mindenütt együttesen vettek részt.« Méltóztassanak gondolkozni ezen, hogy az ellenzék szempontjából mit jelent ez ! A kormánypárti oldalon is megtörténhetik, hogy egyikmásik kerületben önjelöltként fellép valamely nem hivatalos egységespárti képviselőjelölt, önök között is vannak olyanok, akik felléptek valamely kerületben s csak azután, hogy meg lettek választva, szegődtek be hivatalosan az egységespártba ; vannak önök között olyanok is, akik ellen a hivatalos hatalom egyenesen ellene dolgozott, annyira nem voltak hivatalos jelöltek. De az is megtörténhetik, hogy két-három ellenzéki csoport az általános választáson egyesülve, együttesen megy a harcba, hogy egy-két mandátumot a 25-ből biztosithasson magának s akkor, az önjelölés következtében a szövetkezett három párttól, miután valaki egyénileg lépett fel valamely kerületében az országnak azon a cimenmert ezek a pártok nem mentek egységesen az ország egész területén a választási harcba, az esetleg még reá eshető 1—2 mandátumot is el lehet venni és egy másik pártnak odaítélni. Világos tehát a javaslat ezen szakaszából, hogy az tisztán csak a pártdiktatúra céljait szolgálja. Az ellenzék szempontjából, illetőleg a köz szempontjából komolyan bírálva ezt a szakaszt, az ezzel járó előnyöket részünkről számításba vennünk nem lehet. Éppen ezért, miután a magam részéről nem vagyok hajlandó semmiféle pártdiktatórikus célt szolgálni, amely nem közérdekű, ezt a szakaszt el nem fogadhatom. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző' : Pikler Emil. Pikler Emil : T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehaladottságára való tekintettel tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a következő ülésen mondhassam el. Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e hozzájárulni Pikler Emil képviselő ur azon kérelméhez, hogy beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa el ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség ! A Ház az engedélyt megadja. (Propper Sándor : Nincs napiparancs arra, hogy ne adják meg ! — Zaj.) Az idő előre haladván, a vitát megszakítom. Nánássy Andor képviselő ur kivan szólni. Nánássy Andor : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Van szerencsém a mentelmi bizottság jelentését Szabó József, Kabók Lajos, gróf Jankovich-Bésán Endre, Drozdy Győző, Esztergályos János (két rendbeli), Dénes István (2 rendbeli), Ulain Ferenc (4 rendbeli) és Vanczák János (23 rendbeli) (Derültség.) mentelmi ügyére vonatkozólag azon kéréssel beterjeszteni, hogy az kinyomatni, szétosztani és annakidején az osztályok mellőzésével napirendre tűzni méltóztassék. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre fog tűzetni. Most pedig napirendi javaslatot teszek. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hétfőn, folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki az országgyűlési képviselőválasztásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A napirendi javaslathoz szólásra következik? Forgács Miklós jegyző' : Malasits Géza ! Malasits Géza : T. Nemzetgyűlés ! Az elnök ur napirendi javaslatával szemben tisztelettel javaslom, hogy a nemzetgyűlés folyó hó 20-án, szombazon délelőtt tartsa ülését és annak napirendjére tűzessék ki : 1. Nagy Vince képviselőtársam 826. számú, a Somogyi—Bacsó-gyilkosság ügyében kiküldendő parlamenti bizottságra vonatkozó indítványának megindokolása ; (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) 2. Peidl Gyula és társainak az 1920 : I. t.-c. módosítására és államtanács szervezésére vonatkozó törvényjavaslatának megindokolása ; 3. az országgyűlési képviselőválasztásról szóló törvényjavaslat részletes vitája. T. Nemzetgyűlés ! Legyen szabad röviden javaslatomat megindokolni. (Halljuk ! Halljuk !) Bennünket a ministerelnök ur tegnapi felszólalása egyáltalán nem győzött meg arról, hogy egy parlamenti bizottság kiküldése ebben az adott esetben felesleges volna, vagy talán az a vizsgálatot helytelen irányba terelné. Mi a parlamenti bizottság kiküldését nem azért kértük, hogy az ügyre homályt derítsünk, nem azért, hogy a bírósági eljárás menetébe avatkozzunk, hanem azért, hogy azokat a mellékkörülményeket, amelyek öt éve irritálják a közvéleményt, kiderítsük, azért, hogy parlamenti bizottság állapitsa meg azt, hogy a vizsgálatnál történtek-e olyan hibák, amelyek következtében az egész vizsgálat mellékvágányokra terelődött ; azért kértük, hogy állapitsa meg azt, mi az oka annak, hogy ennek az egész pernek az anyaga a nyilvánosság eiől úgyszólván elsikkadt és csak erélyes fellépésre tette le azután a ministerelnök a Ház asztalára az iratokat. Élénken sajnáljuk, hogy az egységespárt nem tudott arra a magaslatra felemelkedni, hogy hozzájárult volna javaslatunkoz, amely —• a mi meggyőződésünk szerint —• nem politikai célt szolgált volna, hanem tisztán az igazság keresését, tisztán annak megállapítását, hogy ebben az ügyben kik