Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.
Ülésnapok - 1922-430
A nemzetgyűlés 430. ülése 1925. évi június 19-én, pénteken. 425 szükség van. Ennek a korrekturának okait, őszintén megvallva, nem abban találom, amiben az előadói jelentós a 6. oldalon találja, t. i. abban, hogy egyes értékes kiváló egyéniségeknek a politikai életbe való bekapcsolódása szükséges akkor is, ha vérmérsékletüknél, vagy egyéb egyéni körülményeiknél fogva inkább visszavonulnak a politikai szerepléstől, mintsem hogy magukra vegyék a választással járó fáradalmak, izgalmak és kellemetlenségek sokaságát. Az igazi indokot nem ebben találom. Ez tisztán csak kényelmi momentum volna, s ennek honorálása elől elzárkóznék, ha nem volna igen fontos más ok is, amelyet a következőkben vagyok bátor ismertetni. (Halljuk ! Halljuk!) A korrekturának tulajdonképeni indoka az, hogy lehetnek ugy a kormányt támogató, mint az ellenzéki oldalon olyan politikai egyéniségek, akiknek a következő törvényhozásból való kimaradása semmiképen sem államérdek, és kivánatos, hogy ezek a férfiak, ismétlem, pártállásukra való tekintet nélkül, és függetlenül az illető kerület tetszésétől és nem tetszésétől, valahogy mégis bekerüljenek a törvényhozásba. Én tehát a korrektura alapgondolatát abban találom, hogyha már a kerületenkénti választások megtörténtek, és egyes ilyen kiváló politikai egyéniségek mégsem tudtak volna mandátumhoz jutni, találtassék mód és eszköz arra, hogy ezek ugy az ellenzéki, mint a kormánypárti oldalról valahogyan bejussanak a törvényhozásba. (Helyeslés.) Ezzel a gondolattal nem egyeztethető össze a 12. §-nak a bizottság által előterjesztett az a szövege, amely a 7. bekezdésben foglaltatik, mert ez az országos lajstrom beadását a kerületi választások előtt kivánja az egyes pártoktól, amikor még nem lehet tudni, hogy az egyes kerületi választások eredménye milyen lesz. Ha tehát a kormánypárt vagy az ellenzék súlyt helyez arra, hogy bizonyos képviselői mindenképen bejussanak a parlamentbe, a törvényhozásba, ha biztositani akarja, hogy ne egyes kerületek esélyeinek tegye ki magát valamely képviselő jelölt, módot kell találni arra, hogy azok az érdemes képviselők, akik a politikai magasabb szempontoknak minden tekintetben megfelelnek, a kerületi választások lezajlása után is bejuthassanak a Házba. Javaslatom tehát abban kulminál, hogy a 7. bekezdés akként konstruáltassék meg, hogy ne kerületi választások előtt állapíttassák meg az országos lajstrom, hanem a kerületi választások után. Más szóval azt javaslom, hogy a 7. bekezdés 5. sorában az »első napjáig« szavak helyébe tétessenek az »első napját követő hat nap alatt« szavak. Ha ez az inditványom elfogadtatik, a helyzet az lesz, hogy minden párt meg fogja tudni állapítani a kerületi választások után, hogy kik azok a képviselői, akik a kerületi választásokon kibuktak, és módja lesz arra, hogy lajstrom utján bejuttassa a képviselőházba azokat, akiknek részvételére súlyt fektet. Tisztélettel kérem inditványom elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Ennél a szakasznál szóba akarok hozni egy kérdést, amelynek tárgyalását időszerűnek tartom. (Halljuk ! Halljuk !) Ugyanis, ha összehasonlítjuk a nemzetgyűlési, illetve kontemplált országgyűlési képviselők számát a nyugati művelt államok képviselőinek számával, és ha figyelembe vesszük az ország területét, lakosságának számát és gazdasági helyzetét, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy Magyarországon túlbőség van törvényhozókban. Tisztelettel bátorkodom egy indítványt benyújtani, amely ugy szól, hogy a 12. § 1. bekezdése helyébe a következő szöveg tétessék (olvassa) : »Az országgyűlési képviselők választása háromnegyedrészben választókerületenkint, egynegyedrészben országos lajstromok alapján történik. A képviselők száma 200.« A 200-as szám mellett is Magyarországon minden 40.000 lakosra jutna egy képviselő. Angliában —. pedig Anglia valamivel gazdagabb ország, mint Magyarország, — 70.000 lakosra esik egy képviselő. Hollandiában összevissza 100 képviselő van 6,800.000 lakos mellett, tehát 68.000 lakosra jut egy képviselő. Belgiumban 40.000 lakosra, Spanyolországban 50.000 lakosra, Olaszországban pedig 74.000 lakosra jut egy-egy képviselő. Miért kell Magyarországon olyan luxust kifejteni, hogy aránylag ilyen magas legyen a képviselők száma, még a múlthoz viszonyítva is, mert hiszen régen Magyarországnak 413 képviselője volt, most pedig, amikor az ország egyharmadára csökkent, a képviselők száma még mindig 245. Nem akarom most a nemzetgyűlést untatni azzal, hogy tulaj donképen milyen anyagi károkkal és hátrányokkal jár ez. (Bessenyey Zénó : Tessék megnézni a fogadótermeket !) Megengedem, hogy egyes képviselők talán soknak találják azt a dolgot, amely azzal jár, hogy a fogadóteremben nagy a forgalom és túlságosan igénybe vannak véve, én azonban tisztelettel bátor vagyok megjegyezni, hogy legjobb lelkiismeretem szerint nem látom soknak azt a munkát, amelyet egyes képviselők végeznek. A képviselők összességének munkája felett majd birálatot mond az ország, azt hiszem azonban, hogy ez a munka nem olyan, hogy nagyon dicsekedni lehetne vele. Mindenesetre a nemzetgyűlés figyelmébe ajánlom, hogy most, amikor itt van az alkalom, ezt a kérdést tegye megfontolás tárgyává. Részletesen nem óhajtok a szakasz bírálatába belemenni, mert azt hiszem, hogy ez a szakasz esetleg a szünetek alatt vagy a bizottsághoz való utasitás folytán alapos vita tárgya lesz még. Én azt a gondolatot, amelyet Huszár Károly t. képviselőtársam javaslata annakidején a köztudatba belevitt, —• hogy t. i. kivánatos, hogy országos lajtsromok alapján válasszák a képviselők egy részét, —• igen helyes, okos gondolatnak tartom és méltónak arra, hogy kisérletezzünk vele. De az eredeti Huszár-féle javaslat nekem mindenesetre szimpatikusabb, mint a helyébe lépett Ernszt-féle tervezet. (Zaj a középen.) Bizva abban, hogy a Keresztény Gazdasági Párt ezt beterjeszti, nem akarok elébe vágni ennek a szerintem helyes munkának, és amenynyiben beterjesztik és nem leszünk ezzel a javaslattal is ugy, mint ahogy a Keresztény Gazdasági Párt javaslataival nag3 r on sokszor megtörtént — hogy t. i. a kilátásba helyezett üdvös javaslatok nem érkeztek be kellő időpontban, ugy hogy azok tárgyalhatók lettek volna — mindenesetre már előre bejelentem támogatásomat. (Beck Lajos : De ha nem terjesztik be ?) A választókerületek székhelyeire nézve csak annyit bátorkodom megjegyezni, hogy — mint már az általános vita folyamán kifejeztem ezeket az aggályaimat — nagyon aggályosnak tartom, hogy a választókerületeket — igaz, hogy a törvény szerint ideiglenesen — rendelettel állapithatja meg a kormány. Igaz, hogy a 2. bekezdés első mondata azt mondja, hogy a választókerületeket és székhelyeiket külön törvény állapítja meg, a bekezdés második mondata azonban már ugy intézkedik, hogy amennyiben ez a külön törvény mégsem készülne el, a ministerium fel van hatalmazva arra, hogy a kerületeket saját belátása szerint kisebbítse, összesitse, esetleg ugy is, hogy közvetlenül a választások előtt történjenek ezek a szétosztások, mint erre
