Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-430

A nemzetgyűlés 430. ülése 1925. ein június 19-én, pénteken. 419 Farkas Tibor képviselő urnák imént felolvasott pótló indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az indítványt nem fogadta el. Következik a határozathozatal a 7. pont felett. A 7. pont 1. bekezdésének eredeti szövegével szemben Rupert Rezső és Várnai Dániel képviselő urak a szöveg törlését indítványozták. Kérem Rupert és Várnai képviselő urak indítványának felolvasását. Forgács Miklós jegyző (olvassa Rupert Rezső és Várnai Dániel inditványát). Elnök : Mindkét indítvány ellentétben van az eredeti szöveggel, tehát azzal szembehelyezve teszem fel őket szavazásra. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 7. pont első bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Rupert és Várnai képviselő urak indítványával, igen vagy nem? (Igen !) A Ház az eredeti szöveget fogadta el és így Rupert Rezső és Várnai Dániel képviselő urak módosító indítványait elvetette. A második bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A harmadik bekezdés eredeti szövegével szemben áll Rupert Rezső képviselő urnák egy törlő és egy pótló indítványa. A képviselő ur első indítványa az eredeti szöveggel szemben áll. Kérem a jegyző urat, méltóztassék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa Rupert Rezső inditványát). Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben Rupert Rezső képviselő ur törlési indítványával, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) A Ház az eredeti szöveget fogadta el, Rupert Rezső képviselő ur törlési inditványát pedig elvetette. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Rupert Rezső képviselő ur pótló inditványát felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa az indítványt). Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Rupert Rezső képviselő ur most felolvasott pótló inditványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az indítványt elvetette. Következik a határozathozatal a 4. bekezdés felett, amelynek eredeti szövegével szemben áll Rupert Rezső képviselő törlési inditványa és ugyancsak Rupert Rezső képviselő urnák ezen szöveggel kapcsolatban beadott pótló inditványa. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törlési indítványt felolvasni. Forgács Miklós jegyző : (olvassa az indítványt.) Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget Rupert Rezső képviselő ur törlési indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) A Ház az eredeti szöveget fogadta el, Rupert Rezső képviselő ur törlési indítványát pedig elvetette. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Rupert Rezső képviselő ur pótló indítványát felolvasni. Forgács Miklós jegyző : (olvassa az indítványt.) Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Rupert Rezső képviselő ur most felolvasott pótló inditványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) A Ház az indítványt nem fogadta cl. Ezzel a 10. §. letárgyaltatván, következik a 11 §. tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 11. §-t felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 11. §-t). Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T, Nemzetgyűlés ! A következő csekély módosítást javaslom a szakasz első bekezdésének 1. pontjához, (olvassa) : »Aki a választás kitűzését megelőző három hónapon belül.« Vagyis »a választás napjának kitűzése és a választás napja közé eső időben« kifejezés helyett precirirozni óhajtom a dolgot ugy, hogy a választás napjának kitűzését megelőzően három hónapon belül. Erre ugyanis már régebbi törvényeinkben is van precedens. Hivatkozom az 1899. évi XV. te. 166. §-ára, amely a választást megelőzően három heti időt engedélyezett. A viszonyok azonban változtak annyiban, hogy akkoriban a választás napján történt az ajánlás, most ellenben az ajánlások beadása a választást megelőzően történik. Nem tartom kívánatosnak, sőt tovább megyek, megengedhetőnek sem tartom, hogy ezek a hivatalos egyének ezt a minőségüket ugy az ajánlások megszerzésére, mint esetleg a jelölésre felhasználják. Sokkal igazságosabbnak és célravezetőbbnek tartom, ha három hónapi időszakot állapitunk meg, mert ezáltal elejét vesszük minden nemkívánatos hatósági korteskedésnek. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Ez tisztán csak azt a célt szolgálja, hogy az olyan közhivatalnok, akinek működése valamely választókerületre kiterjed, ne legyen ott megválasztható, vagyis bizonyos idő múljon el az illetőnek hivatalos működése és a jelölhetőség és választhatóság között. Azt hiszem, hogy a jövő törvényhozás komolysága szempontjából nem lenne kívánatos, hogy az a törvényhozás köztisztviselőkkel szaturálva legyen. Ha a javaslat arra az álláspontra helyezkedik is, hogy eltérőleg a régi összeférhetetlenségi törvényektől a köztisztviselői minőséget, mint ilyent a választhatóság szempontjából irrevalánsnak tekinti, amit én viszonyaink között veszedelmes felfogásnak tartoK, még akkor sem kívánatos és megengedhető, hogy ezeket majdnem belehajszolja, illetőleg odaállítsa az elé a probléma elé, hogy nektek módotok van magatoknak előmenetelt és jobb pozíciót biztosítani azáltal. . . (Felkiáltások a jobboldalon : Hogyan ? !) Kérem, arról a tisztviselőről van szó, aki aktive működik. Azzal a főszolgabiróval szemben, amikor az ajánlásokat összegyűjtik, mégis csak más álláspontra fognak helyezkedni ugy a községi jegyzők és birák, mint az egyéb nem teljesen független elemek. Ne tettessük magunkat enynyire naivaknak ! Ne mondjuk azt, hogy ha a főispán, a főszolgabíró vagy a polgármester képviselő akar lenni, az ő főispáni, főszolgabírói, polgármesteri minősége a jelölésnél, a választásnál az ő hátrányára válik. Hiszen akkor tulaj donképen azt mondom : ha már ennyi fórt biztosítunk, előbb-utóbb talán arra a gondolatra is jönnek, hogy legjobb volna a képviselőket kinevezni. (Urbanics Kálmán : Azt a fórt nem maguk biztosítják neki. Ő maga biztosítja azt magatartásával, munkájával !) Én a fair küzdelem és a közönségnek az illetéktelen befolyásolástói való megóvása érdekében javaslom ezt. Azonkívül felhívom a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra is, hogy szükséges volna védekezni az ellen is, hogy azok, akik mint képviselőjelöltek szerepeltek és meg nem választattak, abban a hivatalban tovább ne fungálhassanak, mert ez végtére mégis csak kényes dolog. Azt hiszem nagyon kevesen vannak a humanizmus és a kultúra olyan fokán, hogy mint bukott képviselőjelöltek ne éreztessék elkedvtelenedésüket vagy neheztelésüket azokkal, akik Őket ottmaradásra kényszeritették. Különösen, ha megmarad az, —• aminek megváltoztatására kilátás nincsen —• hogy a vidéki kerületekben nyilt szavazás alapján választanak, ez még fokozottabb mértékben