Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-430

 nemzetgyűlés 430. ülése 1925. évi június 19-én, péntehen. 399 akkor ezt is be kellett volna ide venni, csakhogy igy a többségi pártnak is igen tekintélyes számú tagja elesett volna attól a jogosultságtól, hogy képviselő lehessen. (Propper Sándor : Számszerint 27-en !) Azonkivül tény az is, hogy a kommün alatt a biróságnak is voltak tagjai, akik igenis vállaltak szerepet. Szerintem helyesen és okosan tették, hogy szerepet vállaltak. Elképzelhetetlen szerintem is, hogy laikus biróságok Ítélkezhessenek elevenek és holtak fölött, még ha mindjárt a forradalmak alatt is. Ezek épen azzal, hogy akadt egynéhány intelligens biró, aki vállalta akkor is a szerepet s odaült a birói székbe és megakadályozott veje igen súlyos következményekkel járható eseményeket, nem is annyira a munkásság felé, mint épen a polgári társadalom felé, épen ezzel.tettek legnagyobb szolgálatot az önök társadalmi osztályának. Elnök : A képviselő ur beszédidejéből még csak egy perc van hátra, kérem, méltóztassék beszédét befejezni. Szabó Imre : Egyenesen hálátlanság volna a többségi párt és a kormány részéről ezeket most azzal büntetni, hogy kiszorítják őket a politikai jogokból. Befejeztem beszédemet. Még csak a 10. §. negyedik bekezdésére nézve kívánom azt a megjegyzést tenni, hogyha ez törvényerőre emelkedik, nem lesz itt olyan képviselő a jövő törvényhozásban sem, akinek bármelyik pillanatban nyakára nem húzhatnák a zsineget. Ennek a rendelkezésnek alapján nem lesznek olyan képviselők, akik függetlenek, hanem lesznek mamelukok, lesznek olyan emberek, akiknek azt kell csinálni majd, amit épen a mindenkori kormány akar. (Propper Sándor : Ez a cél !) Ha ilyen rendelkezést akarnak önök törvénybe iktatni, ám tessék, csinálják meg, én a magam részéről azonban még szavazatommal sem tudom ezt az intézkedést támogatni. Épen ezért a magam részéről Rupert Rezső és Várnai Dániel képviselőtársaim módositó javaslatait fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Petrovits György jegyző : Rothenstein Mór ! Rothenstein Mór : T. Nemzetgyűlés ! A választójogi törvényjavaslat 10. §-a ikertestvére a 7. §-nak. Ha a 7. §-t nézzük, azt találjuk, hogy azok az állampolgárok, akiknek választójog járna, egy rostán mennek keresztül, s csak ha ezt a rostát szerencsésen végigjárták, akkor kapják meg a választójogot. A" 10. §. szintén rosta, amelyen át kell menni mindazoknak, akiknek már a 7. §. alapján megvan a választójoguk, de hogy választhatók legyenek, még egy külön rostán kell átjutniok, hogy az a megválaszthatóság az ő részükre biztosítva legyen. Ha a 10. §-t végignézem, akkor itt is ugyanazt I kell mondanom, mint más szakaszoknál, hogy t. i. ez nem egyéb, mint ujabb korlátozása annak, hogy kikből, mely választókból lehessen képviselő. Ha a belügy minister ur a 7. §-nál többek között azt mondotta, hogy nem lehet olyan elemeknek választójogot, politikai jogot adni, akik nem megbízhatók, akkor már természetesnek találjuk, hogy a 10. §-nál, ahol arról van szó, kik lehessenek képviselők, eszerint a megbizhatóság szerint Ítélkezve, arra a következtetésre kell jutni, hogy nem azok között látja a minister ur a megbízhatókat, akik az ellenzéki oldalon vannak, akik olyan programmal lépnek a porondra, amely a mindenkori kormányzatnak nem tetszetős, hanem a megbízhatatlanok csak ott találhatók a kormány szempontjából, akik olyan programmal igyekeznek a törvényhozó testületbe bejutni, amely ellentétben áll a kormány programmjával. Miután azonban el akarom hinni, hogy olyan kormány nincs, amely el tud képzelni parlamentet ellenzék nélkül, ugy tartom, hogy ezek a pontozatok elsősorban egy olyan ellenzék ellen irányulhatnak csak, amely a szélsőbaloldalon foglal a törvényhozó testületben helyet. így tehát könnyen megállapítható, kik azok, akik ellen ez a javaslat s ez a szakasz ezekkel -a pontozatokkal irányul. Ha itt a belügyminister ur beszédében ki is jelentette, hogy ez nem a szociáldemokraták ellen irányul, mégis ellentét nyilvánul meg a minister ur felszólalásaiban, mikor egyrészt azt mondja, hogy csak a megbízhatóknak lehet politikai jogokat adni, másrészt pedig azt mondja, hogy ezek a pontozatok nem a szociáldemokraták ellen irányulnak. Hát kik ebben az országban a megbízhatatlanok? A bolsevikiek? Ilyeneket nem ismerünk ebben az országban, hiszen itt nincs olyan szabad mozgás, hogy ez a felfogás, vagy ezzel a felfogással élők egyáltalában érvényesülhetnének, Miután ezek nem léteznek és miután nem hiszem azt, hogy a minister ur a fajvédőkre gondolt, akik a második oldalon, a jobboldalon a szélsőséget képviselik, tehát nem marad más hátra, mint hogy azt higyjük, hogy ezek a pontozatok nem irányulnak senki más ellen, mint a szociáldemokraták ellen. (Ugy van ! Ugy van ! a bal-és a szélsőbaloldalon.) Ezen pontok között a hatodik megemlíti azt, hogy nem lehetnek képviselők azok, akik az u. n. tanácsköztársaságnak magasabb fórumaiban helyet foglaltak. De én azt hiszem, hogy ez csak a látszat kedvéért tétetett ide. (Ellenmondások jobbfelől.) Mert a gyakorlatban mit látunk ? Azt látjuk, hogy az első nemzetgyűlésnek tagja volt egy népbiztos. Akik az első nemzetgyűlésnek tagjai voltak, azok emlékezhetnek arra, hogy Csizmadia Sándor volt népbiztos tagja volt ennek a Háznak, ennek a törvényhozó testületnek. Miért ? Valószinüleg azért, mert revideálta a felfogását. (Propper Sándor : Alaposan ! — Farkas István : Már megbánta !) Amikor az első nemzet-, gyűlésnek tagja lett, akkor nem volt bolseviki felfogású, mert máskülönben nem juthatott volna ide be. (Propper Sándor : Pénzt kapott lapalapitásra !) De épen ezért nincs szükség az ilyen pontra. Mert nézzék csak meg Franciaországot ! Caillaux, az ezidőszerinti pénzügyminister, aki a mostani Painlevé-kormány esze és oszlopa, ugyebár, a háború alatt mint defetista kezeltetett és ha Clemenceau kedve szerint történt volna, akkor Caillaux ma már nem lenne az élők között. S mégis ma, nem is olyan hosszú idő után Caillaux egyike a legnépszerűbb embereknek, annak ellenére, hogy pénzügyminister. Mert ugyebár, el. kell ismernünk, hogy különösen a mai viszonyok között a pénzügyminister egy országban sem valami népszerű ember. Ha tehát Caillaux annak ellenére, hogy pénzügyminister ilyen népszerűségre tett szert és olyan amnesztiát kapott, mint amilyent kapott, akkor, bocsánatot kérek, miért fektetünk itt Je ilyen pontot, amikor nem tudhatjuk, hogy ilyen felfogásrevizió után ebben az országban is — amint már történt is s amint már az általános vitában rámutattam — nem történik-e majd hasonló eset. Ne csináljunk tehát olyasmit, amit a jövőben a gyakorlatban ugy sem tudunk betartani, vagy ha a törvény révén be kellene tartani, az esetleg az ország kárára történnék. De ha már ez a pont itt benne van ebben a törvényjavaslatban és ha ez a törvényjavaslat itt taxatíve felsorolja, hogy kik nem lehetnek képviselők, akkor kérdem, hogyha itt még a politikai megbízottakra is gondolt a törvényjavaslat készítője, miért nem vette be a volt direktóriumi tagokat is ? Azok legalábbis olyan egyének voltak, mint a politikai megbizottak. (Zaj a jobboldalon. — Propper Sándor : Ilyenek is vannak odaát egynéhányan !) Önök között vannak olyan férfiak, akik direktóriumi tagok, sőt direktóriumi elnökök voltak. Hát valószinüleg revideálták felfogásukat '.i: