Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.
Ülésnapok - 1922-429
382 A nemzetgyűlés 429. ülése 1925. évi június hó 18-án, csütörtökön. a nemzetgyűlés méltóságát ismételten súlyosan megsértette és tanácskozását megzavarta, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Propper Sándor nemzetgyűlési' képviselőt jegyzőkönyvileg rója meg. A mentelmi bizottság többségének határozatival szemben Rupert Rezső és Györki Imre bizottsági tagok kisebbségi véleményt jelentetiek be. Elnök : Rupert Rezső képviselő urat, mint a kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó. Rupert Rezsi» : T. Nemzetgyűlés ! Az előadó ur javaslatával szemben azt indítványozom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatával szemben a kérdés felett napirendre térni . . . (Zaj és felkiáltások jobbjelöl : Hogyne !) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Rupert Rezső : ... és ezt az ügyet elnöki elintézés alá visszautalni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az elnök urnák módjában lesz akkor, ha az ő keze alá utaltatik vissza az ügy, a megjelelő megtorlásról gondoskodni olyképen, hogy képviselőtársunkat a használt sértő kifejezésekért rendreutasítja. (Zaj a jobboldalon.) Ha ítéletet hozunk, mindig esete válogatja, hogy milyen ítéletet mondunk. Semmiben sem akarom menteni Propper Sándor igen t. képviselőtársunk eljárását. Semmiben sem kívánom hangsúlyozni azt, hogy egyetértek azzal, hogy helyesen tette, amikor ezeket a sértő szavakat mondotta. Mindenesetre helyesnek tartom, ha ezekért, t. képviselőtársam, mert a Ház méltósága ellen vétett, csakugyan megrovásban részesül ; nem tartom azonban szükségesnek, hogy ez a megrovás túlmenjen azon a határon, amely határt az elnök ur mindig be szokott tartani, amikor az ilyen súlyos, megérthető pillanatokban mondott sértésekkel szemben egyszerűen csak a rendreutasitás jogával él. Nem akarom ismételni a tényállást, nehogy annak ismétlésével, már csak az idézettel is, a Ház méltósága ellen vétsek, csak azt vagyok bátor t. képviselőtársaim szives figyelmébe ajánlani, hogy ennek a sértésnek, amelyre Propper Sándor 1. képviselőtársunk ragadtatta magát, előzményei vannak. Forró pillanat, forró perc volt az. Arról volt szó, hogy Űrnapján a temetőben végbement rendőri botránnyal szemben itt mentelmijogi sérelem bejelentése történt. Amikor előadták a tényállást, amelynek lényege az, hogy a rendőrök képviselőtársainkat elzárták attól, hogy azt a kegyeletes cselekedetet gyakorolják, hogy egy sirra koszorút helyezzenek, (Felkiáltások jobbfelöl : Vörös szalaggal !) mentelmi jogi sérelmet jelentettek be. Amit bejelentettek sérelemként, az csakugyan sérelem, támadás a törvényhozás méltósága ellen, támadás a törvényhozó szabadsága és az emberi érzések, az emberi jóság, a tisztességérzet és a vallási kegyelet ellen is. (Ügy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert nem tudom, akadhat-e valaki közülünk, aki helyesnek tartaná azt, hogy a rendőrség valaha bárkit is megakadályozzon abban, hogy egy sirra koszorút helyezzen. Van-e köztünk valaki, csak egy is, aki helytelennek, bűnös dolognak, olyannak tartaná ezt, amit rendőri karhatalommal meg kell akadályozni. Azt hiszem, nincs. Ez ellen nem lehet senkinek kifogása azért, mert tényleg a kegyelet helyén, megszentelt helyen, a temetőben semmiféle zavart nem okozva, méltóságteljesen csendben akartak ennek a kegyeletes kötelességnek eleget tenni a mi képviselőtársaink, (báró Podmaniczky Endre : Mozifelvé1 éllel ! — Pikler Emil : A fiút nem engedték az apja sírjához ! Az is mozi ?) Ne méltóztassanak magukat megtéveszteni engedni, t. Nemzetgyűlés, Podmaniczky t. képviselőtársunk közbeszólása által, mert állítom, hogy ezt a közbeszólást jobb tudomása ellenére tette meg, minthogy a mentelmi bizottságban —• hivatkozom az igen t. előadó úrra — tisztába hozatott a kérdés, hogy nem igaz, hogy itt valami filmoperatőr megjelent volna. Rátör vagyok hivatkozni egy analógiára, a becsület védelméről szóló 1914 : XLI. te. 18. §-ára. A becsület védelméről szóló törvényt nem azért alkották meg, hogy a becsületjét ne védje meg, hogy a sérelmet meg ne torolja. Mégis azt mondja a törvény, hogy lehetséges eset, amikor súlyos becsületsértést követ el valaki és mégsem lehet megbüntetni abban az esetben, ha —• mondja a törvény 18-ik szakasza — az illetőt jogos felháborodás ragadta a sértés elkövetésére. Ilyenkor megállapítják a bűnösséget, a bíróságot azonban a törvény felhatalmazza arra, hogy megértve azt a helyzetet, amelyről szó van, a büntetés alól az illetőt fel is menthesse. Én is tehát a jogos felháborodás esetére, erre a mentő körülményre hivatkozom a t. Nemzetgyűlés előtt, apellálva emberi érzésükre, a megértésre, hogy t. képviselőtársunkat csakugyan alapos ok háborította fel, ragadta el. Ennélfogva az a javaslat, amelyet a mentelmi bizottság ezúttal tett, túlságosan szigorú, túlzott és azt magunkévá semmiképen nem tehetjük. (Helyeslés balfelöl.) Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést ; méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, amely szerint. Propper Sándor képviselő ur jegyzőkönyvi megrovásban részesittessék, Rupert Rezső és Györki Imre képviselő urak kisebbségi véleményével szemben elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát fogadta el. Mielőtt napirendi javaslatot tennék, a házszabályok 197. §-ának 6. bekezdése értelmében jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a kereskedelemügyi minister ur legközelebbi ülésünkön Írásbeli választ fog adni Láng János képviselő urnák május hó 13-án a kassá—oderbergi vasút menekült alkalmazottai jogviszonyának rendezése és illetményeik folyósítása tárg5 ? ában előterjesztett interpellációjára. Tudomásul vétetik. Most pedig napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken, f. hó 19-én d. e. 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Peyer Károly 1 (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el Peyer Károly : T. Nemzetgyűlés ! Az elnök ur napirendi indítványával szemben tisztelettel javasolom, hogy a nemzetgyűlés holnap, e hónap 19-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartandó ülése napirendjének első pontjául tűzze ki a Nagy Vince és. képviselőtársainak 826. számú indítványának* a Somogyi és Racsó gyilkosság ügyében , . . (Derültség jobb felől. — Huszár Dezső : Mindjárt gondoltuk ! — Farkas István : Nevessenek ! — Bessenyey Zénó : Már egészen lejáratják f — Felkiáltások jobbfelől : Uj dolog ! — Saly Endre : Már megvannak a gyilkosok? — Huszár Dezső : Ezzel nem találják meg őket, nyugodt lehet !) . . . kiküldendő
