Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-429

A nemzetgyűlés 429. ülése 1925. évi június hó 18-án, csütörtökön. 383 parlamenti bizottságra vonatkozó indítványának megokolását, (Huszár Dezső : A mártírjaikat nevet­ségessé teszik !) második pontként pedig az ország­gyűlési választójogról szóló törvényjavaslat rész­letes tárgyalását. Mióta mi a nemzetgyűlés tagjai vagyunk, nem mulasztottunk el egyetlenegy alkalmat sem, hogy azt a gyilkosságot, amelynek felderítése többek ki­jelentése szerint a túloldalnak is ügye és amely­nek felderítésére a kormány a legutóbbi napokban kötelező ígéretet tett, napirendre hozzuk. Minden alkalmat megragadtunk erre. Egyizben a honvédelmi minister ur, egy interpellációra adott válaszában kijelentette, hogy a nyomozati iratok rendelkezésünkre álla­nak és a nyomzati iratokba betekinthetünk. Mi éltünk ezzel az alkalommal és nemcsak betekin­tettünk a nyomozati iratokba, hanem, élve a honvédelmi minister ur engedélyével, a nyomozati iratokat lemásoltuk és tanulmány tárgyává tettük. Az iratokból megállapítottuk azt, hogy a vizsgálat folyamán súlyos mulasztások történtek. (Ugyvan! Ugyvan! a szélsőbaloldalon.) Ezekre a mulasztásokra nem egyizben mutattunk rá. Somogyi Béla halálának ötéves évfordulója al­kalmával pártunk lapja hosszú cikksorozatban foglalkozott a vizsgálat adataival és pontról­pontra kimutatta azokat a mulasztásokat, ame­lyek a vizsgálat folyamán történtek. Vártuk, hogy ennek a cikksorozatnak nyomán ujabb vizsgálat fog megindulni, de passzivitásban vol­tunk, távol a nemzetgyűléstől, (Felkiáltások a jobb­oldalon : Pihentek !) nem használhattuk fel a nemzetgyűlés nyilvánosságát ; a kormány, ugy­látszik, arra épitett, hogy egy hírlapi közleményt nem köteles vizsgálat tárgyává tenni és bár e hírlapi közleményekben ilyen igen súlyos vádak voltak a vizsgálatot vezető ügyész ellen, az egész ügynek tudomásom szerint csak az lett az ered­ménye, hogy a hodvédügyészség vádat emelt rágal­mazás miatt a cikkek irója ellen, ahelyett, hogy a honvédelmi minister ur vagy pedig más arra illetékes hatóság megvizsgálta volna azt, hogy a cikkben foglalt állitások közül mi felel meg a valóságnak, történtek-e mulasztások és ha igen, milyen mérvű mulasztások történtek. Ez az ügy annakidején is itt volt a nemzet­gyűlés előtt. Legutóbb, amidőn Beniczky Ödön­volt < magy. kir. belügyminister — aki a belügy­ministerium vezetője volt amikor a gyilkosság történt, — ugy nyilatkozott, hogy a gyilkosokat ő annakidején kiderítette és az illetékes hatóság­nak átadta, szükségesnek tartottuk ez ügyben Beniczky Ödön kihallgatását. Tudtommal a bíró­ság Beniczky Ödönt meg is idézte, Beniczky Ödön már hosszabb idő előtt történt kihallgatása alkal­mával nyomban kijelentette, hogy csak az eset­ben van módja vallomást tenni, amennyiben a hivatali titoktartás alól felmentetik. E körülmény igazolásának az ügy iratai között kell feküdni. Mi hónapokon keresztül vártuk a további lépéseket és miután ez nem történt meg, miután Beniczky Ödön a hivatali titoktartás alól való felmentését nem kapta meg, szükségesnek tartottuk, hogy necsak pártunk képviselői, de a velünk együtt harcoló ellenzéki pártok képviselői is, együttesen forduljunk a ministerein ok úrhoz, figyelmeztessük őt arra, hogy Beniczky Ödön már hónapokkal ezelőtt kérte a hivatali titoktartás alól való fel­mentését és kérjük, hogy ezt az ügyet sürgősen intézzék el. Legnagyobb meglepetésünkre azt hallottuk itt, hogy a ministerelnök ur csak azóta szerzett tudomást erről az ügyről, mióta megkapta a mi beadványunkat, holott nekünk ellenkezőleg arról van tudomásunk, hogy Beniczky Ödön ezt megelőzően legalább egy évvel, ha nem többel, már kérelmezte a hivatali titoktartás alól való felmentését, akkor, amidőn őt ez ügyben a bíró­ság először kihallgatta. Ez különben, kell hogy megállapítható legyen abból a jegyzőkönyvből, amelyet annakidején Beniczky Ödönnel felvet­tek. Ebben a jegyzőkönyvben kell, hogy nyoma legyen annak, hogy Beniczky Ödön akkor kérte, hogy hivatalos utón terjesszék fel a hivatali titok­tartás alól való felmentésére vonatkozó kérelmét. (Rupert Rezső: Törvényben előirt kötelesség!) Ezt szükségesnek tartottam itt leszögezni hogy megállapittassék az, hogy ez a kérelem, már évekkel ezelőtt előterjesztetett. Beniczky Ödön ismeretes vallomása után kénytelenek voltunk az ügyet újból idehozni azért, mert Beniczky Ödön vallomásában olyan uj körülményeket hozott felszínre, amelyek eddig a közvélemény előtt és igy előttünk sem voltak ismeretesek. (Egy hang a középen : Rágalmazott !) Q nemcsak a tettesekről tett nyilatkozatot, hanem más személyekről is. Minthogy e szemé­lyek szereplésének megvizsgálása nem tartozik az ügyészség hatáskörébe, ugy ennek a körül­ménynek, mint annak a körülménynek] kiderí­tésére, hogy milyen mulasztások történtek az előző vizsgálat alkalmával, szükségesnek tartot­tuk, hogy parlametni bizottság küldessék ki. ( Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A többségi párt konzekvensen elzárkózott ez elől az indítvány elől. Idehoztuk ezt a kérdést ismételten mindaddig, amig a kormány elnöke, aki időközben távol volt, megérkezett. A minister­elnök ur nyilatkozata után most már nem fér többé kétség ahhoz, hogy teljesen azonosítja magát a kormány itthon lévő tagjainak felfogásá­val, teljesen osztozik ebben a felfogásban, tehát kell hogy a ministerelnök ur az ebben az ügyben keletkezett felelősséget is, amely mulasztás ese­tén terheli őket, a kormány többi tagjával egye­temlegesen vállalja. (Ugy van ! Ugy van ! a szélső­baloldalon.) Véleményem szerint igenis ki kell itt deríteni, mi okozta azt, hogy öt éven keresztül ezt a bűn­cselekményt nem lehetett felderíteni. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Mi volt az oka annak, hogy amidőn konkrét bizonyítékok álltak a nyomozó hatóság rendelkezésére, amikor meg­állapították az autót, megtalálták az egyik gyil­kos véres nadrágját, megtalálták az egyik gyil­kos monogrammos zsebkendőjét, amikor a rendőr­ségi nyomozati iratokban nevek fordultak elő, mégis megelégedett a honvédügyészség azzal, hogy alibi-igazolással elintézettnek tekintette ezt a kér­dést. (Rupert Rezső' : Vádiratot sem adott !) Két­ségkívül megállapítható már ebből a tényből is az, hogy a súlyosan gyanúsított, vagy hogy helye­sebben mondjam, alaposan gyanúsítható egyének egymás alibijét igazolták. (Ugy van! Ugy van! a ^szélsőbaloldalon.) Már ennek elfogadása is sza­bályellenes és épen azért kell parlamenti bizott­ságnak megállapítania, kinek állott érdekében ezt eltitkolni, ( Ugy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) kinek állott érdekében ezt a nyomozást, ezt a gyil­kossági vizsgálatot ilyen módon befejeztetni. Ne méltóztassék soha sem elfelejteni azt, hogy ott, ahol öt vagy hat ember követ el egy gyilkos­ságot, kell felbujtásnak is lenni. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Egy ember elkövethet gyilkosságot felbujtás nélkül, (Egy hang a közé­pen : És a Tisza-gyilkosság ?) de tömegben elköve­tett gyilkosságban kell felbujtónak lenni, (Mozgás. —• Patay Tibor : A Tisza-gyilkosságnál ki volt a felbujtó?) mert több egyén gyilkosság elkövetésére csak ugy jöhet össze, ha azt valaki kezdeményezi. (Zaj.) és valaki arra felbiztatja a résztvevőket. 52'

Next

/
Thumbnails
Contents