Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.
Ülésnapok - 1922-429
À nemzetgyűlés 429. ülése 1925. évi június hó 18-án, csütörtökön. 381 az, aki a szegénységi bizonyitványt a mai napon magáról kiállitotta. Ennek a kérdéses 10. §-nak hatodik pontja az, amely emlékezésem szerint már a 25-ös bizottságban is tárgyaltatott, ahol Vázsonyi képviselő ur kifogásolta ennek a szakasznak ilyeténképen való törvénybeiktatását. Ennek a szakasznak harmadik sorában ez a kifejezés foglaltatik, hogy »aki a forradalmi törvényszék elnöke vagy tagja, vagy vádbiztos volt, az nem választható.« En magam személyesen is ismerek birósági egyéneket, akik az u. n. tanácsköztársaság ideje alatt forradalmi törvényszék tagjai, elnökei avagy vádbiztosai voltak. Mindenesetre tisztelettel hajlok meg ezen urak előtt, de amikor én ezt teszem akkor azt hiszem a t. túloldalnak is oka van ezt tenni . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Reisinger Ferenc : . . . Mert ezek az urak azokban az intézményekben annak az osztálynak, az önök társainak az érdekeit igen nagymértékben elősegitették és szolgálták. Bizonyság erre az, hogy ezeket az urakat a fegyelmi vizsgálat fel is mentette és ezek az urak most a birói székben ülnek és Ítélkeznek olyan urak felett, akik ugyan nem voltak forradalmi törvényszékek tagjai, de választhatók. Nem méltóztatnak t. kormány és t. túloldal azt gondolni, hogy különös rendelkezés és abszurdum az, hogy azok a birák a birói székben ülve elevenek és holtak felett Ítélkeznek és erkölcsileg halottá tehetnek embereket, viszont ezeket az urakat ez a választójogi javaslat, ha törvényre emelkedik, a legcsunyább módon megbélyegzi, mert nem adja meg nekik azt a jogot, amelyet sokkal kisebb értékű embereknek megad ? Én tehát ezeknek a fegyelmi vizsgálattal is igazolt birósági embereknek érdekében kifogásolom, ezt a rendelkezést és teljes egészében töröltetni javaslom. A belügyminister ur az aktiv választójogra vonatkozó szakasznál, a .7. §-nál kitért erre, a passziv választójogról rendelkező szakaszra is és volt szives azt mondani, — ezt már emiitettem is, — hogy mi, a szociáldemokrata párt tagjai azáltal hogy az izgatási szakasz ellen harcolunk, mintegy azt igazoljuk, hogy okunk van félni ettől a szakasztól, mert hiszen — igy fejezte ki valahogy magát a belügyminister ur — szándékunkban van az izgatás. Ezzel szemben nekem csak az a tiszteletteljes ellenvéleményem van, hogy a t. belügyminister ur tévedni méltóztatott, amikor ezt mondotta, azonkivül pedig nem is védik meg magukat ezzel a törvényparagrafussal az izgatás lehetősége ellen. Ha a nép és a mi osztályunk érdekei ugj 7 fogják követelni, hogy kénytelenek leszünk bizonyos dolgokat elmondani, akkor azonkivül is, hogy képviselők vagyunk, kénytelenek leszünk izgatni, amennyiben ezt a jogos kenj'érharcot a bíróság izgatásnak fogja minősíteni. Felfogásom szerint azonban sem azoknak, akik a parlamenten kivül, sem azoknak, akik a parlamenten belül harcolnak a nép és a munkásosztály érdekeiért, nem kell izgatniok, mert izgat a rendszer, izgat az a közgazdasági állapot, amelyet a túloldal ötéves uralma ebben az országban megteremtett ; az a rettenetes nyomorúság izgat, amelyben a munkásosztály ezidőszerint szenved. Azt méltóztatnak gondolni, hogj azáltal, hogy mi nem lehetünk képviselők ebben a Házban, mindent megtettek arra nézve, hogy többé ne legyen izgatás? Ha igaz az, hogy á gazdasági rendszer izgat, akkor igaz az is, hogy ez izgatni fog, tekintet nélkül arra, hogy képviselők lehetünk-e. Izgatást épugy el fognak követni, t. belügyminister ur, akkor is, ha ez a szakasz nem lenne. Szerettem volna ezzel a Szakasszal részletesen foglalkozni, azonban tekintettel arra, hogy a túloldal nem méltóztatott erre módot adni, befej ezem beszédemet, és csatlakozom Rupert Rezső és Várnai Dániel képviselőtársaim javaslataihoz. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. A mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlés folyó évi június hó 9-én tartott ülésében az elnöknek eziránt feltett kérdésére Nagy Vince nemzetgyűlési képviselőt az előző ülésen tanúsított magatartása miatt a mentelmi bizottsághoz utasította. A mentelmi bizottság az ügyet folyó évi június 13-án megtartott ülésében tárgyalás alá vette, amely tárgyaláson Nagy Vince képviselőt személyesen is meghallgatta. Megállapította tény gyanánt a mentelmi bizottság, hogy Nagy Vince nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés folyó évi június 8-án tartott ülésében »rágalmazó gazember !« kifejezést használt és ilyen módon a nemzetgyűlés méltóságát súlyosan megsértvén, a mentelmi bizottsághoz való utasítása indokolt volt. A mentelmi bizottság megállapította továbbá, hogy Nagy Vince képviselő ur a nemzetgyűlés folyó évi június hó 9-iki ülésében önként szólásra jelentkezvén, a nemzetgyűlést ünnepélyesen megkövette. A mentelmi bizottság az előadott tényállás alapján, arra való tekintettel, hogy Nagy Vince képviselő ur ünnepélyesen, önként megkövette a nemzetgyűlést, további intézkedés szükségét fenforogni nem látja, miért is javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az eset felett térjen napirendre. Elnök : Vitának helye nincs. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy Nagy Vince képviselő ur mentelmi ügyében további intézkedés szükségét fenforogni nem látja, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a mentelmi bizottság jelentése Propper Sándor képviselő ur ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek Istián előadó : T. Nemzetgyűlés í A nemzetgyűlés folyó évi június hó 12-én tartott ülésében az elnök ez iránt feltett kérdésére Propper Sándor képviselőt az ülésen tanúsított magatartása miatt a mentelmi bizottsághoz utasította. A mentelmi bizottság az ügyet folyó évi június 13-án megtartott ülésében tárgyalás alá vette, amely tárgyaláson nevezett képviselő személj r esen is meghallgattatott. A mentelmi bizottság a gyorsírói jegyzetek alapján tényként állapította meg, hogy Propper Sándor képviselő ur a nemzetgyűlés ülését közbeszólásaival állandóan megzavarta, mire az elnök kénytelen volt rendreutasítani. E rendreutasitást követőleg nevezett képviselő ismételten sértő kifejezéseket használt, mire az elnök javaslatot tett a nemzetgyűlésnek, hogy a nevezett képviselőt utasitsa a mentelmi bizottság elé. A nemzetgyűlés az elnök javaslatát elfogadta. Megállapította a mentelmi bizottság továbbá, hogy Propper Sándor képviselő a mentelmi bizottsághoz történt utasítása után is folytatta sértő közbeszólásait, úgyhogy az elnök ennek következtében, kénytelen volt a nemzetgyűlés ülését felfüggeszteni. E tényállás alapján a mentelmi bizottság megállapítja, hogy nevezett képviselőnek a mentelmi bizottsághoz való utasítása indokolt volt és tekintettel arra, hogy Propper Sándor képviselő a nemzetgyűlés méltóságának megsértése miatt egyizben már a mentelmi bizottsághoz utasitatott, s hogy továbbá jelenlegi magatartásával NAPJJÖ. XXXIII.
