Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-429

372 A nemzetgyűlés 429. ülése 1925. szemben Haller József képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. ) Többség. Az eredeti szöveget fogadta el a nemzetgyűlés és igy Haller József képviselő ur indítványa elesik. A régi 11. ponttal szemben még Várnai Dániel és Nagy Vince képviselő urak adtak be pótlást javasló indítványokat. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 11. pontot eredeti szövegezésben elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A nemzetgyűlés elfogadta. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Várnai Dániel képviselő urnák a következő kiegészítést javasló indítványát elfogadni, hogy a 11. pontba vétessék fel : »aki bűntett vagy vétség miatt jogerős birói határozat alapján. . .« stb. tehát a »jogerős« szó iktattassék közbe. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés a javaslatot elveti. Következik a határozathozatal Nagy Vince képviselő ur módosító indítványa felett, amelyben azt javasolja, hogy a 11. pontban a »van« szó után vétessék be a következő szöveg : »kivéve a politikai cselekmények miatti eseteket«. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Az inditvány elvettetik. Következik a 14. pont, amelynek eredeti szövegével szemben álló szöveget javasol Nagy Vince képviselő ur és Rupert Rezső képviselő ur. Az összes beadott indítványokat tehát szembe fogom állítani az eredeti szöveggel, és ha az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, a többi indítvány, természetszerűleg elesik. Nagy Vince képviselő ur azt javasolja, hogy a 7. § 14. pontjának első négy és fél sora a zárójel befejezéséig töröltessék és helyette ez a szöveg jöjjön : »akire nézve jogerős büntető birói Ítélet megállapította, hogy háború idején«. Rupert Rezső képviselő urnák kétrendbeli indítványa van. Azt javasolja, hogy a nemzetgyűlés a »birói vagy más közhatóságok« szavak helyébe iktassa be a következőket : »az 1869 : IV. te. hatálya alá eső valamely büntető bíróság«, továbbá hagyja ki a következő szavakat : »különösen, ha ezt vagyonelkobzás kimondásával állapították meg». Végül van Rupert Rezső képviselő urnák indítványa, amely javasolja, hogy a 7. § első bekezdésének 14. pontjában a »birói vagy más közhatóság« szavak helyébe iktattassék a következő szó : »biróság«. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a 14. pontot eredeti szövegezésében, szemben az imént felolvasott indítványokkal, elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadja el, igy az indítványok elesnek. Következik a második bekezdés. Ezzel szemben Rupert Rezső képviselő ur és az előadó ur adtak be indítványokat, amelyek ellentétben vannak az eredeti szöveggel. Szembe fogom tehát állítani mind a két indítványt az eredeti szöveggel. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, fel fogom tenni a kérdést előbb az előadó ur indítványára, azután pedig Rupert Rezső képviselő ur indítványára. Amennyiben az előadó ur indítványát méltóztatnának elfogadni, Rupert képviselő ur indítványa természetesen elesik. Kérdem tehát : méltóztatnak-e a 7. § második bekezdését eredeti szövegezésében, szemben az előadó ur és Rupert Rezső képviselő ur indítványaival, elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Az eredeti szöveg nem fogadtatott el. Most kér{

vi június hó 18-án, csütörtökön. dem, méitóztatik-e az előadó ur indítványát, szemben Rupert Rezső képviselő ur indítványával, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur indítványát fogadják el, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az előadó ur indítványát fogadja el, igy Rupert Rezső képviselő ur inditványa elesik. Következik az előadó urnák inditványa, amely uj negyedik bekezdést javasol. Kérdem, méltóztatnak-e az előadó urnák idevonatkozó indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az előadó ur indítványát, mint negyedik uj bekezdést, elfogadja. Következik Várnai Dániel képviselő ur inditványa, amely elfogadása esetén az előző határozat folytán nem uj ötödik, hanem uj hatodik bekezdés lenne. Az inditvány azt javasolja (olvassa) : »Akit osztály vagy talajdon ellen elkövetett, a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző izgatás miatt ítéltek el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, az a jelen paragrafus 9. pontja értelmében csupán abban az esetben van kizárva a választójogból, ha a cselekményt a jelen törvény kihirdetése után követte el.« Kérdem, méltóztatnak-e ezt az indítványt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az indítványt elveti. Természetesen az elfogadott módosítások folytán a számozások megfelelően fognak kiigazittatni. Következik a 8. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni ! Perlaki György jegyző (olvassa a 8. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : Nem szólok ! Elnök : Ki a következő szónok? Perlaki György jegyző : Senki sincs felírva. Elnök : Kérdem, kíván-e valaki szólani? Ha senki szólani nem kivan, akkor a 8. §-t, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. (Éljenzés jobbfelől.) Következik a második fejezet, választhatóság, 9. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 9. §-t felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 9. §-<^. Elnök : Kíván valaki szólani? Nagy Vince képviselő ur kíván szólani. Nagy Vince : T. Nemzetgyűlés ! Bátor vagyok egy módosítást beterjeszteni ehhez a szakaszhoz, amelyben az országgyűlési képviselővé választhatóság életkora van meghatározva, még pedig a 30-ik betöltött életévvel. Ha a választójogokon végigtekintünk, akkor a jogfejlődés terén azt látjuk, hogy a háboruelőtti választójogok is 24. életévben állapítják meg a választhatóság életkorát. (Az elnöki széket Huszár Kctroly foglalja el.) Ha az 1867-es, vagy mondjuk az alkotmány visszaállítása utáni törvényhozás, — amikor egy országos konzervatív szellem volt a törvényhozás hajtó ereje, — elegendőnek tartotta a 24-iÍc életévet, az 1918. évi XVII. t.-cikk is a 14. §-ában ugyancsak a 24 éves életkort állapította meg az* országgyűlési képviselővé választhatóság időpontjául, akkor én azt hiszem, hogy a háború után, midőn a mai 24 éves fiatalember mindenesetre öregebb és megfontoltabb gondolkozázu, mint egy háború előtti 24 éves fiatal ember volt, megmaradhatunk a 24 éves életkornál.