Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-429

A nemzetgyűlés 429, ülése 1925. évi június hó 18-án, csütörtökön. 373 Ezért bátor vagyok indítványozni, hogy ma­radjunk meg a jogfejlődésnek legalább annak a megállapításánál, amelyet már a háború előtti törvényhozások magukévá tettek s ennek a sza­kasznak következő végszavai (olvassa) : »ha éle­tének 30. életévét betöltötte* maradjanak el, ilyen módon a szakasz értelme az lesz, hogy (ol­vassa) : Országgyűlési képviselővé választható az, akinek a választás időpontjában választójoga van« ; ezt pedig a megfelelő 1. § 24. életévben állapította még. Elnök : Kivan még valaki szólani? Szabó Imre képviselő ur kíván szólani. Szaltó Imre : T. Nemzetgyűlés ! Ehhez a sza­kaszhoz hasonló természetű indítványt volt szán­dékomban előterjeszteni, mint amilyet Nagy Vince képviselőtársam előterjesztett. (Halljuk ! jobb­felol.) Lehetetlenségnek tartom, hogy ma, amikor sok eseményen, annyi sok megpróbáltatáson, annyi sok tanulságon mentünk keresztül a háború és a forradalmak folyamán, mi ezen a téren vissza­fejlődésnek nyissunk utat. A törvényjavaslat 30 évben szabja meg azt a kort, amikor valaki kép­viselővé választható. Én ezzel szemben, — abban a hiedelemben, hogy Nagy Vince képviselőtársam javaslatához a túlsó oldal esetleg nem igen szí­vesen járul hozzá, — azt a módosítást terjesztem elő, hogy a 30 év helyett 25 évben állapittassék meg az a kor, amelyben valaki képviselővé választ­ható. Megszoktam már a túlsó oldaltól, hogy az innen jövő javaslatokat nem fogadják el, minda­amellett kísérletet keli tennem nekem is abban az irányban, hogy ezt az intézkedést valamennyire enyhítsük. Ha választójoga lehet valakinek 24 éves korában, — szerintünk sokkal fiatalabb korá­ban is érett egy ember arra, hogy választójoga lehessen, — de, mondom, ha már igy kondifikál­tuk az eddigi szakaszokat, akkor ennél a szakasz­nál feltétlenül kell enyhítést alkalmazni az elő­irányzott 30 évvel szemben. Rászolgált ennek az országnak intelligenciája, rászolgált minden társa­dalmi osztály arra, líogy ilyen megkötöttséggel ne tartsák őket vissza attól, hogy azt küldhessék be ide a törvényhozásba, aki felfogásuk és megíté­lésük szerint, legalkalmasabbnak tartanak arra, hogy őket itt a törvényhozásban képviselhesse. Szerintem is az a helyzet, hogy az a korkülömbség, amely 25 és 30 év között van nem jelenthet sokat. Arra kérem tehát a t. Nemzetgyűlést, hogy abban az esetben, ha Nagy Vince képviselőtársam javaslatát nem fogadná el, akkor az én javaslato­mat szíveskedjék elfogadni. Elnök : Kivan valaki szólani? Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Makovszky Iván belügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! Én a magam részéről kérem a szakasz változatlan elfogadását. Hiszen ez a korlátozás, hogy a választhatóság korhatárát 30 évben álla­pitjuk meg, nem jelent igazságtalanságot senkivel szemben sem, mindössze annak a biztositéka, hogy a parlamentbe mégis nagyobb tapasztalatokkal biró, higgadtabb, komolyabb elemek jussanak be. Én a magam részéről bizonyos szeretettel emlékezem vissza arra az időre, amidőn majdnem gyermekkorban ennek a parlamentnek tagja lettem, és ezt a 30 éves korhatárt meg nem ütöttem. Mégis azt hiszem, közérdek és a parlamenti tárgyalások komolyságának is biztositéka az, ha az életnek már bizonyos minimális tapasztalatai felett ren­delkező tagjai vannak a parlamentnek. Ezért kérem a szakasz változatlan elfogadá­sát. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nitom. Következik a határozathozatal. i A 9. §-hoz két indítvány nyújtatott be, az egyik Nagy Vince képviselő uré, a másik pedig Szabó Imre képviselő uré. Mind a két indítvány ellentétben áll a bizottság által javasolt szöveg­gel, tehát azokat szembe fogom állítani az eredeti szöveggel, s ha a két módositást nem méltóztat­nak elfogadni, akkor az eredeti szöveget fogom elfogadottnak kijelenteni. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben Nagy Vince és Szabó Imre képviselő urak módosításával elfogadni, igen, vagy nem ! (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöve­get fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fo­gadta el, és igy Nagy Vince és Szabó Imre kép­viselő urak indítványai elesnek. Következik a 10. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvény­javaslat 10. §-át). Elnök : Az előadó ur kíván szólani. Puky Endre előadó : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A most tárgyalás alá kerülő szakaszhoz tisztelet­tel vagyok bátor néhány indítványt előterjesz­teni. A második pontban szó van arról, hogy az eskü letételének elmulasztása milyen jogi konzek­venciákkal jár, miután az eskü letételének a tör­vénybe való beiktatása különféle és igen eltérő megítélésekre adott okot — igen éles ellentétek mutatkoznak ebben a tekintetben — és miután nem látszik célszerűnek, hogy már itt a 10. §-ban prejudikáljunk annak, hogy az eskü letételének elmulasztása milyen konzekvenciákkal járjon, — ennek eldöntése ugyanis időszerű és helyén­való akkor, amikor az eskü beiktatásáról lesz szó a 132. §-nál — ennélfogva tisztelettel inditványo­zom, hogy most a második bekezdésből azok a rendelkezések hagyassanak ki, amelyek az esküre vonatkoznak. Nevezetesen hagyassanak ki a követ­kező szavak ; »vagy 132.« — tudniillik szakasz — továbbá »vagy az eskü letételének« és végül a következő szavak : »megállapítom érdemetlenség okából«, szóval mindazok a szavak, amelyek az eskü letételével összeköttetésben állanak. A harmadik pontra vonatkozólag is teszek tiszteletteljes javaslatot és ez azon kijelentések folytán történik, amelyeket a belügyminister ur az imént is előadott. Nevezetesen minden indo­kolás helyett leszek bátor felolvasni a javaslatot, mivel az megmagyarázza a megváltoztatás indo­kát is. Javaslatom a következő (Olvassa) : »3. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadságvesztés­büntetésre vagy ennél szigorúbb büntetésre Ítél­tek, vagy akit a jelen törvény kihirdetése után elkövetett rágalmazásért vagy izgatásért tiz éven belül három ízben jogerősen szabadságvesztés­büntetésre ítéltek el.« Végül a negyedik ponthoz is bátor vagyok javaslatot előterjeszteni, amely tulaj donképen más stilizálással tartalmazza a negyedik pont szövegét, mindazonáltal olyan változtatással, hogy csupán is­mételt elitélés esetén következik be ezeknek az itt felsorolt deliktumoknak az a hatálya, hogy az illető, aki azokat elköveti, nem választható ország­gyűlési képviselővé. Ennek következtében ez a pont a következőképen hangzanék (olvassa) : »4. Akit a harmadik pont esetén kivül valamely bűntett, vagy a 7. § kilencedik pontjában meg­jelölt valamely vétség miatt ismételten elitéltek jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, a kiszabott büntetés kiállásától vagy elévülésétől számitva, vétség esetében tiz év alatt, bűntett esetében tizenöt év alatt.« Tisztelettel kérem ezen módositások, illetőleg kiegészítések elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon í és a középen.) NAPLÓ, xxxiu. 51

Next

/
Thumbnails
Contents