Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-429

A nemzetgyűlés 429, ülése 1925. évi június hó 18-án, csütörtökön. 373 Ezért bátor vagyok indítványozni, hogy maradjunk meg a jogfejlődésnek legalább annak a megállapításánál, amelyet már a háború előtti törvényhozások magukévá tettek s ennek a szakasznak következő végszavai (olvassa) : »ha életének 30. életévét betöltötte* maradjanak el, ilyen módon a szakasz értelme az lesz, hogy (olvassa) : Országgyűlési képviselővé választható az, akinek a választás időpontjában választójoga van« ; ezt pedig a megfelelő 1. § 24. életévben állapította még. Elnök : Kivan még valaki szólani? Szabó Imre képviselő ur kíván szólani. Szaltó Imre : T. Nemzetgyűlés ! Ehhez a szakaszhoz hasonló természetű indítványt volt szándékomban előterjeszteni, mint amilyet Nagy Vince képviselőtársam előterjesztett. (Halljuk ! jobbfelol.) Lehetetlenségnek tartom, hogy ma, amikor sok eseményen, annyi sok megpróbáltatáson, annyi sok tanulságon mentünk keresztül a háború és a forradalmak folyamán, mi ezen a téren visszafejlődésnek nyissunk utat. A törvényjavaslat 30 évben szabja meg azt a kort, amikor valaki képviselővé választható. Én ezzel szemben, — abban a hiedelemben, hogy Nagy Vince képviselőtársam javaslatához a túlsó oldal esetleg nem igen szívesen járul hozzá, — azt a módosítást terjesztem elő, hogy a 30 év helyett 25 évben állapittassék meg az a kor, amelyben valaki képviselővé választható. Megszoktam már a túlsó oldaltól, hogy az innen jövő javaslatokat nem fogadják el, mindaamellett kísérletet keli tennem nekem is abban az irányban, hogy ezt az intézkedést valamennyire enyhítsük. Ha választójoga lehet valakinek 24 éves korában, — szerintünk sokkal fiatalabb korában is érett egy ember arra, hogy választójoga lehessen, — de, mondom, ha már igy kondifikáltuk az eddigi szakaszokat, akkor ennél a szakasznál feltétlenül kell enyhítést alkalmazni az előirányzott 30 évvel szemben. Rászolgált ennek az országnak intelligenciája, rászolgált minden társadalmi osztály arra, líogy ilyen megkötöttséggel ne tartsák őket vissza attól, hogy azt küldhessék be ide a törvényhozásba, aki felfogásuk és megítélésük szerint, legalkalmasabbnak tartanak arra, hogy őket itt a törvényhozásban képviselhesse. Szerintem is az a helyzet, hogy az a korkülömbség, amely 25 és 30 év között van nem jelenthet sokat. Arra kérem tehát a t. Nemzetgyűlést, hogy abban az esetben, ha Nagy Vince képviselőtársam javaslatát nem fogadná el, akkor az én javaslatomat szíveskedjék elfogadni. Elnök : Kivan valaki szólani? Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Makovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Én a magam részéről kérem a szakasz változatlan elfogadását. Hiszen ez a korlátozás, hogy a választhatóság korhatárát 30 évben állapitjuk meg, nem jelent igazságtalanságot senkivel szemben sem, mindössze annak a biztositéka, hogy a parlamentbe mégis nagyobb tapasztalatokkal biró, higgadtabb, komolyabb elemek jussanak be. Én a magam részéről bizonyos szeretettel emlékezem vissza arra az időre, amidőn majdnem gyermekkorban ennek a parlamentnek tagja lettem, és ezt a 30 éves korhatárt meg nem ütöttem. Mégis azt hiszem, közérdek és a parlamenti tárgyalások komolyságának is biztositéka az, ha az életnek már bizonyos minimális tapasztalatai felett rendelkező tagjai vannak a parlamentnek. Ezért kérem a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. i A 9. §-hoz két indítvány nyújtatott be, az egyik Nagy Vince képviselő uré, a másik pedig Szabó Imre képviselő uré. Mind a két indítvány ellentétben áll a bizottság által javasolt szöveggel, tehát azokat szembe fogom állítani az eredeti szöveggel, s ha a két módositást nem méltóztatnak elfogadni, akkor az eredeti szöveget fogom elfogadottnak kijelenteni. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben Nagy Vince és Szabó Imre képviselő urak módosításával elfogadni, igen, vagy nem ! (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadta el, és igy Nagy Vince és Szabó Imre képviselő urak indítványai elesnek. Következik a 10. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 10. §-át). Elnök : Az előadó ur kíván szólani. Puky Endre előadó : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A most tárgyalás alá kerülő szakaszhoz tisztelettel vagyok bátor néhány indítványt előterjeszteni. A második pontban szó van arról, hogy az eskü letételének elmulasztása milyen jogi konzekvenciákkal jár, miután az eskü letételének a törvénybe való beiktatása különféle és igen eltérő megítélésekre adott okot — igen éles ellentétek mutatkoznak ebben a tekintetben — és miután nem látszik célszerűnek, hogy már itt a 10. §-ban prejudikáljunk annak, hogy az eskü letételének elmulasztása milyen konzekvenciákkal járjon, — ennek eldöntése ugyanis időszerű és helyénvaló akkor, amikor az eskü beiktatásáról lesz szó a 132. §-nál — ennélfogva tisztelettel inditványozom, hogy most a második bekezdésből azok a rendelkezések hagyassanak ki, amelyek az esküre vonatkoznak. Nevezetesen hagyassanak ki a következő szavak ; »vagy 132.« — tudniillik szakasz — továbbá »vagy az eskü letételének« és végül a következő szavak : »megállapítom érdemetlenség okából«, szóval mindazok a szavak, amelyek az eskü letételével összeköttetésben állanak. A harmadik pontra vonatkozólag is teszek tiszteletteljes javaslatot és ez azon kijelentések folytán történik, amelyeket a belügyminister ur az imént is előadott. Nevezetesen minden indokolás helyett leszek bátor felolvasni a javaslatot, mivel az megmagyarázza a megváltoztatás indokát is. Javaslatom a következő (Olvassa) : »3. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadságvesztésbüntetésre vagy ennél szigorúbb büntetésre Ítéltek, vagy akit a jelen törvény kihirdetése után elkövetett rágalmazásért vagy izgatásért tiz éven belül három ízben jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek el.« Végül a negyedik ponthoz is bátor vagyok javaslatot előterjeszteni, amely tulaj donképen más stilizálással tartalmazza a negyedik pont szövegét, mindazonáltal olyan változtatással, hogy csupán ismételt elitélés esetén következik be ezeknek az itt felsorolt deliktumoknak az a hatálya, hogy az illető, aki azokat elköveti, nem választható országgyűlési képviselővé. Ennek következtében ez a pont a következőképen hangzanék (olvassa) : »4. Akit a harmadik pont esetén kivül valamely bűntett, vagy a 7. § kilencedik pontjában megjelölt valamely vétség miatt ismételten elitéltek jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, a kiszabott büntetés kiállásától vagy elévülésétől számitva, vétség esetében tiz év alatt, bűntett esetében tizenöt év alatt.« Tisztelettel kérem ezen módositások, illetőleg kiegészítések elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon í és a középen.) NAPLÓ, xxxiu. 51