Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-421

A nemzetgyűlés 421. ülése 1925. h teljesiti, meg kell adni és attól a választójogot elvonni bármilyen cimen, nem hogy demokratikus, hanem egyáltalában nem méltányos, nem emberi dolog. (Vanczák János : És nem nemzeti cselekedett !) Nem lehet azt mondani, hogy valaki köteles a hazát szeretni akkor is, ha azt látja, hogy őt nem ugy kezelik, mint a másik állampolgárt. Ma, amikor 1925-öt irunk, itt nagyon sokszor szemre-hányják nekünk az igen t. túloldal részéről, hogy nem lehet választójogot adni mindenkinek, mert. ugy látják, hogy a mi táborunkba tartozók akár az egyént, akár az összességet nézzük, nem olyan hazafiak, mint amilyeneknek lenniök kellene,Nem lehet választójogot csinálni ilyen megkülönböztetés alapján ; hiszen akkor fel kellene állitani egy olyan forumot, amely hivatva volna eldönteni a kérdést, hogy miben is áll tulaj donképen az a hazafiság. Meg kell emlitenem, hogy amikor én a vita alkalmával közbeszólásként azt mondottam, hogy jog nélkül nincs hazaszeretet, ezt a közbeszólást Dabasi Halász t. képviselőtársam szóvátette felszólalásában és azt kifogásolta. Igaz, hogy ez a közbeszólás tőlem származott, de ennek nem én vagyok a szerzője. Ezt Petőfi Sándor mondotta, több mint 70 évvel ezelőtt, aki talán nagyobb ember, nemcsak nálam, hanem Dabasi Halász t. képviselőtársamnál is. Ez természetes is, mert ha azt akarjuk, hogy itt mindenki jó hazafi legyen és hogy ezt az országot mindenki, aki itt él és dolgozik szeresse, akkor mindenkinek jogot is kell adni. Könnyű annak hazafinak lenni, akinek nem hogy joga, hanem még előjoga is van, a másiknak pedig egyáltalában nincsen joga, csak ahhoz, hogy dolgozzék és robotoljon, de ahhoz, hogy beleszólhasson az állami ügyek vezetésébe, ahhoz, hogy választójogával élhessen, amikor a törvényhozó testület tagjait választják, nincsen joga. Ha ez az általam emiitett forum ezen az alapon akarná objektive eldönteni, hogy ki a jobb hazafi, akkor a mi felfogásunk szerint nagyon sok csalódás érne nagyon sok olyan embert, akinek ebben a kérdésben egészen más a felfogása. Az igen t. túloldal velünk szemben nagyon sokszor odaállítja például a német szociáldemokratákat, mint akik nálunknál jobb hazafiak volnának, mondván, hogy őnáluk egészen más a helyzet és hogy a német szociáldemokraták magatartása olyan, hogy ezt a megkülönböztetést az ő viselkedésükkel velünk szemben megérdemlik. Emlékeztetni akarom a t. Nemzetgyűlést Bismarckra, aki, amint tudjuk, nem liberális ember volt. Elismerem, nagy zseni volt. Sajnos, Magyarországnak és talán más országoknak is ebben a pillanatban olyan államférfia, mint Bismarck volt, ez idő szerint nincsen. Őt vaskancellárnak nevezték el, mert konzervatív, sőt talán azt lehetne mondani, hogy reakciós volt, azonban előrelátó volt, nagy emberré is lett ezáltal és tudott is nagyot teremteni. Az 1860-as években már megcsinálta az általános titkos választójogot, amelynek alapján létrejött a német birodalom, amely ma is legyőzetése után is még mindig nagj'hatalom. Megalkotta az akkor még különálló német államokban a választójogot abban a formában, amelyről ebben az országban még mindig csak tanácskoznak, vájjon megadják-e ezt minden magyar állampolgárnak. Az 1860-as években tehát az általános titkos választói jog i a nagy német birodalom megszületését jelentette. Bismarckkal kapcsolatban még egy további példát akarok felhozni. Mivel azt látta, hogy a szociáldemokrata mozgalom nagyon is tért" hódit, egy törvénnyel meg akarta akasztani a szociáldemokrata párt térhódítását és megteremtette az u. n. j szocialistatörvényt. Ez a törvény, arra volt j hivatva, hogy a szocialistákat üldözőbe vegye. ' évi június hó 4-én. csütörtökön - 27 És mi történt ? (Vanczák János : Megerősítette őket!) A következménye az lett, hogy ez a párt nagyobb, hatalmasabb lett és nem a birodalom kárára. Mert az is láttuk most a közelmúltban, hogy éppen a szociáldemokrata párt támogatásával, segítségével volt lehetséges, hogy megtartsa a német birodalom azt a tekintélyét, amely neki jár. Megbukott a vaskancellár, a szocialista törvénnyel együtt. A szociáldemokratapárt túlélte a vaskancellárt, nem ugy értem, hogy a kancellár halála miatt, hanem előbb kellett neki pozícióját elhagynia, mint ahogy ez neki kedves volt és a szociáldemokrata párt mégis csak tovább és tovább fejlődött és eljutott oda, ahol most áll. (Reisingcr Ferenc : Bakovszkyt is túléljük. — Vanczák János : Bethlent is !) Ha tehát önök minden alkalmat felhasz" nálnak annak bizonyítására, hogy a német szociáldemokrata párt más, mint a mienk, akkor vegyék tudomásul, hogy ez a viszonyokban rejlik. A német szociáldemokrata pártnak és egyáltalában a német munkásságnak oka van hazáját szeretni, mert ha az ő hazája veszedelembe jutna, akkor veszedelembe jutnának mindazok a jogok is, amelyeket ott már kivívtak a maguk részére. Van tehát mit kockáztatni, látják azt, hogy más országokban a munkásság nem élvez olyan jogokat, mint ők ; ezeket a jogokat védik meg tehát akkor, amikor hazaszeretetüket mindig akkor, amikor erre az ok fenforog, érvényre is juttatják. Csinálják önök is így, teremtsenek hasonló helyzetet, adják meg itt is à munkásságnak, a nép széles rétegeinek azt, ami nekik jár azon az alapon, hogy az állammal szemben kötelességeket teljesítenek, mert ha kötelességet teljesítenek, akkor jogokat is kell, hogy élvezzenek. Ha a munkásság, a szociáldemokrata párt azt fogja látni, hogy igenis ilyen megértéssel van a kormányzat és az a párt, vagy jobban mondva azok a pártok, amelyek a kormányt támogatják, akkor, higyjék el, itt is más lesz a helyzet. De ha azt látjuk, hogy itt akármit teszünk, akármennyit is beszélünk jogokról, kötelességekről, akármennyire utalunk arra, hogy hol tartanak e tekintetben más országokban és ez mind hiábavaló ; ha akármilyen elfogadható ideával, ötlettel, javaslattal jövünk is ide, az nem talál megértésre, akkor ne csodálkozzanak azon, hogy mi nem hagyhatjuk el azt az álláspontot, hogy előbb a jog és azután a hazaszeretet, amelyről önök nagyon sokat beszélnek, de nem mindig ebben az értelemben cselekszenek. Nem hiszem, hogy az igen t. túloldal, az egységes-párt, vagy az igen t. kisgazdák azt hinnék, hogy az, ami Bismarcknak nem sikerült, Bethlennek talán mégis sikerülhet. Ha korlátokat emelnek a jogokkal szemben, ha megfossztják az ország népét attól, hogy olyan jogokat élvezhessen, mint a törvényben megjelölt állampolgárok, akkor, azt hiszem, nagyon rövid időn belül meg fognak győződni arról, hogy csalódtak, tévedtek és nem vették észre, hogy ismételten elkövették azt a hibát, amelyet előttük már mások is elkövettek és amelyről ebben a javaslatban is szó van. De kérdem az igen t. előadó urat, ha ő ezeket irásba foglalta, ezeket a megállapításokat tette, amelyek a tényeknek megfelelnek, akkor nem okosabb-e, hogy a konzekvenciák levonásáva! a helyes útra térjenek és ne beszéljenek a jelentésben jogok kiterjesztéséről, amikor a javaslatban annak épen ellenkezőjét látjuk. Mert jogkiterjesztésről beszélni és olyan javaslatot hozni, amely szerint a választók száma a jelenlegi választók számával szemben megcsappant, ez nem jogkiterjesztés, hanem ennek ellenkezője. En azt hiszem, hogy az a baj és azért nem vagyunk képesek e téren haladást tapasztalni, mert azok, akik hivatva volnának — és itt a r