Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-428

318 A nemzetgyűlés 428. ülése 1925. évi június 17-én, szerdán. terén szükséges, ami a munkásosztály érdekében elengedhetetlen, ezután is ugyanúgy meg fog történni, —- már amennyire természetesen a belügyminister ur gyülekezési érzéke ezt lehetővé teszi — minden meg fog történni. Tessék elhinni, hogy ezzel a szakasszal ezen az oldalon nem fognak senkit sem megfélemliteni. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Mi ugyanúgy fogjuk tovább folytatni a felvilágositó és szervező munkát és a birálati tevékenységet, mint eddig tettük, legfeljebb az fog történni . . . Elnök : A képviselő urnák egy perce van még hátra, méltóztassék beszédét befejezni. Propper Sándor : Rögtön be fogom fejezni. Legfeljebb az fog történni, hogy ki fognak újulni a választójogi harcok. Talán mégis célszerű volna egyszer tudomást venni arról, hogy a szociáldemokraták ellen készített ez a sok farkasverem és rókalyuk nem vezet eredményre. (Ugy van! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt elérhetik, hogy bennünket innen a parlamentből kiszorítanak, egyszer már megtették fegyveres erőszakkal. (Horváth Zoltán : Megteszik még egyszer !) Ez lehetséges ilyen alparlamentáris alapon is, de hogy a munkások pártját eljelentéktelenitsék, vagy hogy a szociáldemokrata pártot nem tudom miképen visszaszorítsák vagy lehetetlenné tegyék, azt sohasem fogják elérni, mert bár Magyarország 1030 esztendős történetében 1028 esztendeig nem volt választójogunk, nem voltunk itt és nem voltunk ott sem, ahol lennünk kellett volna, mégis párt voltunk. Ha a belügjinin

ister urnák sikerül bennünket e szakasz alapján innen kiszorítani, tessék elhinni, még akkor is párt maradunk és ugyanolyan politikai tényező leszünk, mint voltunk a múltban. Teljesen felesleges tehát szépséghibákat belepöttventeni feles számban a törvénybe, mert ez célját téveszti. Mindezek alapján ezt a szakaszt a mi részünkről nem lehet elfogadni. Kérem a belügyminister urat, járuljon hozzá ahhoz, — ismétlem, különös tekintettel arra," hogy a bizottsági tárgyaláson nem lehettünk jelen és nem fejthettük ki korlátlanul álláspontunkat — hogy utalják vissza a bizottsághoz ezt a szakaszt, ez nem fog késedelmet okozni, egészen bizonyos, hogy órák alatt le lehet tárgyalni ezt az egy szakaszt és akkor közmegnyugvásra lehet ezt a szakaszt nyélbeütni. (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Hiibínek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy a kontroverz kérdések egy részének kiküszöbölése és a vitának lehető korlátozása céljából két módosító javaslatot terjeszthessek be a 7. §-szal, mégpedig a 7. § (2.)vel jelzett alpontjával kapcsolatban, amely módosítás a következő volna. A második bekezdés kezdőszavai »ha a választójogból« egészen »elengedtetett« kifejezésig kimaradnának s e helyett a következő szöveg vétetnék fel : »Ha a választójogból a jelen § 9. és 10. pontja szerint kizáró büntetés kegyelem utján egészen eíengedtetett, ennek hatása a választójogi következményekre is kiterjed ; ha pedig az kegyelem utján részben engedtetett el vagy enyhittetett« és ezután következnék a régi szöveg »a választójogból való kizárás időtartama a kegyelem keltétől« stb. stb. (Rakovszky Iván belügyminister : Ez a Rupert-féle inditvány !) A magam részéről is indokoltnak és méltányosnak tartom, hogy olyan esetekben, amikor a 9. és 10. alpontban felsorolt büntetések teljes egészükben vagy részben kegyelem utján elengedtetnek, ez a körülmény a választójogra is kiterjedjen. Méltóztassanak megengedni, hogy a (3.) alpont után egy uj, (4.) számmal jelzendő alpontot indítványozhassak a következőkben (olvassa) : »Akit osztály vagy tulajdon ellen elkövetett, a büntetőtörvénykönyv 172. §-ának második bekezdésébe ütköző izgatás miatt Ítéltek el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, a jelen szakasz (1.) bekezdés 9. pontja alapján csak akkor zárható ki a választójogból, ha a cselekményt az 1918 : XVII. te. életbelépte után követte el.« (Pever Károly : 1918 !) Igen, az 1918 : XVII. te. érvénybelépte után. (Rupert Rezső : Nem az az idő a fontos, hanem az elmúlt ellenforradalmi korszak a fontos 1) Ez épen kiterjesztetik azokra a bűncselekményekre, amelyekről Rupert képviselőtársunk beszélt. (Hegymegi-Kiss Pál : Szóval, direkt a szocialistákra vonatkozik ! — Rakovszky Iván belügyminister : Akkortól kezdve, amikor" ez belekerült a törvénytárba !) Ez a 7. § (3.) alpontja után (4.) számmal jelzendő uj alpont gyanánt iktattatnék be, s ennek következtében kérem, hogy a 7. § (4.) alpontja (5.)-ös számmal jeleztessék. (Peyer Károly : Ezt talán lehetne szocialista paragrafusnak nevezni, sokkal egyszerűbb volna ! — Zaj. Rakovszky Iván belügyminister : Ha folyton el akarják magukat Ítéltetni a biróság által, akkor lehet ! Én nem tételezem fel, hogy önöket folyton el fogják ítélni. — Peyer Károly Ez tisztán az ! Tisztán ránk van csinálva ! — Rakovszky Iván belügyminister : Nem tételezem fel az urakról, hogy bűncselekményt fognak elkövetni ! — Peyer Károly : 1918 óta 1 Tisztán ránk szabták !) Elnök : Csendet kérek ! Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Baross János ! Baross János : T. Nemzetgyűlés ! A Várnai Dániel képviselőtársunk által előterjesztett módositáshoz akarok pár szót szólni, különösen az osztályos tulajdonjog ellen elkövetett izgatás kérdésében. Pártolom Várnai Dániel képviselőtársunk indítványát, annak ellenére, hogy én nem vagyok a szociálistapártnak tagja, (Graefíl Jenő: No, lehetne !) sőt az úgynevezett ellenforradalomban akkor, amikor az még némi veszedelemmel járt, meglehetős élénken kivettem a részemet és hat hétig a gyűjtőfogházban voltam. Épen azért, mert nagyon közelről láttam a szociális forradalmat Magyarországon, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) mert láttam azt, hogy elmulasztott szociális reformok tették tönkre Magyarországot, hogy Magyarországon az utolsó bakancsig folyt háború után gyerekjáték volt fellázítani a tömegeket, hiszen Magyarországon olyan eloszlása van a vagyonnak, a jövedelemnek, elsősorban a földnek, hogy a földmivelőknek 65%-a, a falusi lakosságnak nagyobb fele nincsetlen ember, hogy Magyarországon az intelligencia nagyobb része vagyontalan, az is nincsetlen, tudom, hogy ilyen társadalom mellett, amely olyan, mint a hegyére állitott piramis, vagyonilag teljesen ingatag, ebben az országban nemzeti érdek az, hogy minél előbb mélyreható szociális reformokat csináljanak. Azért volt forradalom, azért pusztult el Magyarország, mert ezeket a szociális reformokat idejében meg nem csinálták. (Kiss^ Menyhért : Igaz !) Érezte ezt 1918-ban a nagy nemzeti megpróbáltatás idejében a háborúban még Tisza István és Balogh Jenő is, akiknél konzervativebb államférfiakra, azt hiszem, felesleges hivatkozni. (ErődiHarrach Tihamér : Szociális gondolkozású volt mindig !) Kérem, én meg akarom dicsérni Balogh Jenőt épen szociális gondolkodása miatt. (Hegymegi-Kiss Pál : A konzervativizmus nem ellenkezik a szociális gondolkozással, csak a reakció !) Magunk mellett és önök ellen akarom csak a sorba állítani. Az 1918 : XVII. te. 180. §-a következőképen szól (olvassa) : »Akit osztály vagy tulajdon ellen elkövetett, a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző izgatás miatt Ítéltek el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, a jelen törvény 11. §-ának